King-rajongó lévén igazán sajnálom, hogy a filmkészítok agya minden esetben leblokkol, ha valamelyik regényébol filmet akarnak csinálni. Én jó King-horrort még nem láttam (bár nem ismerem az összeset).
Jórész ugyanis a film, mint közvetíto közeg, ezesetben is képtelen érzékeltetni azokat a finom feszültségforrásokat, amikre igazán egy regény, és ez a regény épül, foleg úgy, hogy a történet 70%-a Sheldon fejében játszódik. Alig kerül szóba, hogy Sheldonnak milyen kínszenvedés egy új Tortúra-regényt írni, hogy milyen katatóniába kerül a "gyógyszertol", hogy hogyan válik számára meneküléssé az írás (párhuzam a készülo regény és a valóság között, drogos víziókkal fuszerezve), és hogy mennyire retteg attól, amikor Annie papucsát hallja csosszanni a lépcson. Ma vajon éppen jó napja van? Baltát hoz, vagy süteményt? Hiába a zseniális Katie Bates, ha Annie karaktere sem kap elég szerepet, és a végén azt a keveset is agyoncsapják egy fatalista romantikus ömlengéssel.
A film képérol és hangjáról már volt elég hozzászólás, nekem amúgy nem volt bajom vele.