Oroszországból szeretettel
Egy kutya ha állandóan rugdossák és kínozzák, két dolgot tehet. Vagy belenyugszik sorsába és meghal, vagy vissza harap. A náci holocaust idején játszódó történetben a Beljszkij fivérek vezette Belorusszia erdejében bújkáló zsidó közösség nem hagyta magát a sírig rugdosni és inkább a második megoldást választotta. Hiszen ha úgy halnak meg, hogy közben élni akarnak, legalább emberként halnak meg.
Edward Zwick nagyszabású drámai történetet és érzelmeket felvonultató eposza méltó helyet foglal el a rendező életművében. A Beljszkij fivérek (Daniel Craig és Liv Schreiber kiváló alakításában) egymástól eltérő egyéniségükből eredő állandó konfliktusát az érzelmek széles skálájában ábrázolja a két szinész. A balta arcú Bond elbizonytalanodik, összetörik, Liv Schreiber pedig fejét a fába verve zokog. Bizony már csak ezért is megéri megvenni az extrák nélküli lemezt! Az Oscar díjas filmzene pedig már csak hab a tortán. Nagyon kóser!
Valamint üdítő végre olyan történetet is látni a vásznon amiben a zsidók visszaütnek és még inkább maradandó élmény, hogy megtörtént eseményeket dolgoz fel a film. Tuvia és Zus Belszkij 1200 zsidó életét mentették meg a 2. világháború idején Belorussziában.
Sérülés nélküli, részletes és éles képpel sikerült a transzfer csak egyedül a rendezői elgondolás miatti színmanipuláció lehet bosszantó ami miatt le kell mondanunk a ragyogó, élénk színekről. Az angol hangsáv térben kellően atmoszférikus és dinamikus akár az erdei élet természetközeli mindennapjait, akár a bombasztikus csata jeleneteket hallgatjuk. Nagyon ajánlott csak eredeti angolra kapcsolni, mert az oroszul sokszor beszélő Daniel Craig és Liv Schreiber nem csak hogy tökéletesen betanulta a nyelvet de a jellegzetes orosz hang leejtést és hozzá párosított arcjátékot is olyan hűen adja vissza mintha született oroszok lennének. A magyar pro logicot pedig nyugodtan el lehet felejteni, mert a szinkron hangok úgyis nagyon hiteltelenre sikerültek.
Edward Zwick nagyszabású drámai történetet és érzelmeket felvonultató eposza méltó helyet foglal el a rendező életművében. A Beljszkij fivérek (Daniel Craig és Liv Schreiber kiváló alakításában) egymástól eltérő egyéniségükből eredő állandó konfliktusát az érzelmek széles skálájában ábrázolja a két szinész. A balta arcú Bond elbizonytalanodik, összetörik, Liv Schreiber pedig fejét a fába verve zokog. Bizony már csak ezért is megéri megvenni az extrák nélküli lemezt! Az Oscar díjas filmzene pedig már csak hab a tortán. Nagyon kóser!
Valamint üdítő végre olyan történetet is látni a vásznon amiben a zsidók visszaütnek és még inkább maradandó élmény, hogy megtörtént eseményeket dolgoz fel a film. Tuvia és Zus Belszkij 1200 zsidó életét mentették meg a 2. világháború idején Belorussziában.
Sérülés nélküli, részletes és éles képpel sikerült a transzfer csak egyedül a rendezői elgondolás miatti színmanipuláció lehet bosszantó ami miatt le kell mondanunk a ragyogó, élénk színekről. Az angol hangsáv térben kellően atmoszférikus és dinamikus akár az erdei élet természetközeli mindennapjait, akár a bombasztikus csata jeleneteket hallgatjuk. Nagyon ajánlott csak eredeti angolra kapcsolni, mert az oroszul sokszor beszélő Daniel Craig és Liv Schreiber nem csak hogy tökéletesen betanulta a nyelvet de a jellegzetes orosz hang leejtést és hozzá párosított arcjátékot is olyan hűen adja vissza mintha született oroszok lennének. A magyar pro logicot pedig nyugodtan el lehet felejteni, mert a szinkron hangok úgyis nagyon hiteltelenre sikerültek.
Hasznosnak ítélted a kritikát? (0/0)
Sajnos Edward Zwick elkövette azt a hibát, amit az Utolsó szamuráj címu filmben: rosszul választott foszereplot. Daniel Craigrol nehezen hiheto el, hogy egy megtört, családját elveszto férfi, akit maximum James Bondnak képzelünk el. Annak is nehezen. A testvért játszó Liev Schreiber talán jobb lett volna a csapat vezetojének, míg elobbi hiteltelen alakítást nyújt.
Szeretem az ehhez hasonló témájú filmeket, bár ezt a témát tényleg sokszor láttuk már a film-vásznon. Ez nagyjából annyit jelent, hogy amit lehet azt másolták is a korábbi filmekbol.
A középpontban teljes egészében a zsidóság áll, nem pedig a „gonosz” németek. Betekintést nyerhetünk a mindennapjaikba, és az életért folytatott harcba. Ezt tulajdonképpen nagyon jól bemutatja a mozi.
A film egyik nagy pozitívuma a csodálatos táj, a ritkán eloforduló csatajelenetek egész kidol-gozottak.
De összességében ez egy összecsapott film. Túl hamar vége lett, és a bujkálás túlságosan is el lett nyújtva. Egy-két dolog nem lett megfeleloen lezárva (lehet ez csak a vágáson múlt). A film zenéje (pedig az egyik kedvenc zeneszerzom keze munkája), semmi újat nem hozott, felejtos.
A DVD képe szép, a hangról ugyanez nem mondható el. A magyar szinkron sztereó, ezt saj-nos nem lehet elnézni a kiadónak, amikor szinte minden filmet kiadnak 5.1-ben (még amihez nem is kellene a térhangzás) és ezt pedig nem, pedig egy-két helyen elkélt volna.
Mostmár a kiadvány ára is megfelelo, ennyivel is kellett volna piacra dobni.
Szeretem az ehhez hasonló témájú filmeket, bár ezt a témát tényleg sokszor láttuk már a film-vásznon. Ez nagyjából annyit jelent, hogy amit lehet azt másolták is a korábbi filmekbol.
A középpontban teljes egészében a zsidóság áll, nem pedig a „gonosz” németek. Betekintést nyerhetünk a mindennapjaikba, és az életért folytatott harcba. Ezt tulajdonképpen nagyon jól bemutatja a mozi.
A film egyik nagy pozitívuma a csodálatos táj, a ritkán eloforduló csatajelenetek egész kidol-gozottak.
De összességében ez egy összecsapott film. Túl hamar vége lett, és a bujkálás túlságosan is el lett nyújtva. Egy-két dolog nem lett megfeleloen lezárva (lehet ez csak a vágáson múlt). A film zenéje (pedig az egyik kedvenc zeneszerzom keze munkája), semmi újat nem hozott, felejtos.
A DVD képe szép, a hangról ugyanez nem mondható el. A magyar szinkron sztereó, ezt saj-nos nem lehet elnézni a kiadónak, amikor szinte minden filmet kiadnak 5.1-ben (még amihez nem is kellene a térhangzás) és ezt pedig nem, pedig egy-két helyen elkélt volna.
Mostmár a kiadvány ára is megfelelo, ennyivel is kellett volna piacra dobni.
Hasznosnak ítélted a kritikát? (0/0)
Schindler az erdoben…. Most komolyan: hányszor kell még néznünk ugyanannak a népcsoportnak a szenvedését a háborúban? Mintha senki más nem szenvedett volna… Mintha minden rossz csak oket érte volna.. Persze a kérdés költoi, tudom. Ahol a pénz, ott a téma..
Nos, ez így egy kicsit uncsi volt. Valaki írta korábban , hogy még nem látott partizános filmet. Jelentem, ez sem az. Ennél még a nyolcvanas évek iskolamozijai, a szovjet háborús filmek is jobb partizánfilmek voltak. Ez a mozi egy kis üldözött csoport túlélése a világégésben, egy önszervezodo csoport túlélésért folytatott harca egy totál alkalmatlan vezetovel. Partizánfilm akkor lenne, ha az orosz vonalon , a katonáknál idozött volna többet a kamera. De így csak egy szánalmat kiváltani hivatott amerikanizált drámát kapunk, ami az én szememben nem lett több egy egyszeri megnézésre ajánlott alkotásnál.
Valahogy nem muködik az egész. Az eleje még jó, a bolond festo pribékjeinek mészárlása utáni düh ad egyfajta feszültséget az egésznek. Aztán amikor a bosszú beteljesedik, ott vége is van. Utána egyrészt belecsöppenünk a zsidó kultúra mindennapjaiba, nevekkel, szokásokkal, amihez fingom nem volt – nem is tudtam értékelni, mert nem értettem (és nem is érdekel). Másrészt meg egy unszimpatikus eszme, a kommunista szovjet gondolkodás alapjain nyugszik a film, ami meg alapban taszít. Nekem valahogy úgy áll össze az egész: egy már sokszor látot, unalomig emlegetett csoport (zsidók) és egy unszimpatikus eszmét képvisero csoport (szovjetek) harca a nyilvánvalóan elítélendo, agresszor csoport(német) katonákkal. Hát csoda, hogy nem tetszett??? Kit is kellene szeretnem ebben a filmben? …
Állítólag valósak az alapok. Ennek megjelenítéséhez mondjuk nem ártott volna hitelesebb szereplogárda, akirol elhiszem, hogy ott, akkor a fohosöket formázzák. Nem is csak a színészekkel van a bajom, hanem a karakterekkel is. A csapat vezetoje (Craig), gyakorlatilag gyenge, tanácstalan, a testvére (Schreiber) alkalmasabb lenne erre a feladatra. Csakhogy o meg másodszor játssza a rossz útra tért testvér karakterét egy éven belül (ld. Wolwerine), így semmi újat nem láttam tole.A szovjet katonák hozták az utálnivaló figurákat, a németekbol meg nem látunk semmit. Mondjuk ez pozitívum: végre nem arról szól az egész film,hogy ezek a németek milyen rosszak voltak. Végig ott van a háttérben ez a gondolat, de nem erre van kihegyezve a film. A végén a nagy megtérés pedig annyira hollywoodira sikeredett, hogy már-már el sem hiszem, hogy igaz. Ráadásul a vége focím is túl szájbarágós és nyálas lett…
Vannak persze kimondottan jó pillanatai a filmnek. Majd az összes háborús rész is ilyen, néhány drámai elem kiváló. De összességében csak a fák között bóklászó emberek, meg az egymást üto két testvér képe maradt meg. Kár…Pedig én bírom az e témában készített filmeket, ha valami újat tudnak mutatni. Néhánynak sikerült, de ennek speciel nem..
A DVD - hát, azon kívül hogy a film rajt van, s a képre meg az eredeti hangra nem lehet panasz, egy nagy nulla. Állóképes menü, némi hóeséssel, extra egy darab sem, magyar 2.0 Erre nem lehet büszke a kiadó. Elobb utóbb a 990-es kategóriába kerül – kb. oda is való..
Boltban marad
Nos, ez így egy kicsit uncsi volt. Valaki írta korábban , hogy még nem látott partizános filmet. Jelentem, ez sem az. Ennél még a nyolcvanas évek iskolamozijai, a szovjet háborús filmek is jobb partizánfilmek voltak. Ez a mozi egy kis üldözött csoport túlélése a világégésben, egy önszervezodo csoport túlélésért folytatott harca egy totál alkalmatlan vezetovel. Partizánfilm akkor lenne, ha az orosz vonalon , a katonáknál idozött volna többet a kamera. De így csak egy szánalmat kiváltani hivatott amerikanizált drámát kapunk, ami az én szememben nem lett több egy egyszeri megnézésre ajánlott alkotásnál.
Valahogy nem muködik az egész. Az eleje még jó, a bolond festo pribékjeinek mészárlása utáni düh ad egyfajta feszültséget az egésznek. Aztán amikor a bosszú beteljesedik, ott vége is van. Utána egyrészt belecsöppenünk a zsidó kultúra mindennapjaiba, nevekkel, szokásokkal, amihez fingom nem volt – nem is tudtam értékelni, mert nem értettem (és nem is érdekel). Másrészt meg egy unszimpatikus eszme, a kommunista szovjet gondolkodás alapjain nyugszik a film, ami meg alapban taszít. Nekem valahogy úgy áll össze az egész: egy már sokszor látot, unalomig emlegetett csoport (zsidók) és egy unszimpatikus eszmét képvisero csoport (szovjetek) harca a nyilvánvalóan elítélendo, agresszor csoport(német) katonákkal. Hát csoda, hogy nem tetszett??? Kit is kellene szeretnem ebben a filmben? …
Állítólag valósak az alapok. Ennek megjelenítéséhez mondjuk nem ártott volna hitelesebb szereplogárda, akirol elhiszem, hogy ott, akkor a fohosöket formázzák. Nem is csak a színészekkel van a bajom, hanem a karakterekkel is. A csapat vezetoje (Craig), gyakorlatilag gyenge, tanácstalan, a testvére (Schreiber) alkalmasabb lenne erre a feladatra. Csakhogy o meg másodszor játssza a rossz útra tért testvér karakterét egy éven belül (ld. Wolwerine), így semmi újat nem láttam tole.A szovjet katonák hozták az utálnivaló figurákat, a németekbol meg nem látunk semmit. Mondjuk ez pozitívum: végre nem arról szól az egész film,hogy ezek a németek milyen rosszak voltak. Végig ott van a háttérben ez a gondolat, de nem erre van kihegyezve a film. A végén a nagy megtérés pedig annyira hollywoodira sikeredett, hogy már-már el sem hiszem, hogy igaz. Ráadásul a vége focím is túl szájbarágós és nyálas lett…
Vannak persze kimondottan jó pillanatai a filmnek. Majd az összes háborús rész is ilyen, néhány drámai elem kiváló. De összességében csak a fák között bóklászó emberek, meg az egymást üto két testvér képe maradt meg. Kár…Pedig én bírom az e témában készített filmeket, ha valami újat tudnak mutatni. Néhánynak sikerült, de ennek speciel nem..
A DVD - hát, azon kívül hogy a film rajt van, s a képre meg az eredeti hangra nem lehet panasz, egy nagy nulla. Állóképes menü, némi hóeséssel, extra egy darab sem, magyar 2.0 Erre nem lehet büszke a kiadó. Elobb utóbb a 990-es kategóriába kerül – kb. oda is való..
Boltban marad
Hasznosnak ítélted a kritikát? (0/0)