Nekem az egyszerre két nyíllal is célba találó Costner-féle Robin Hood nem tetszett, számomra az Errol Flynn főszereplésével készült Kertész film az etalon, és mint klasszikus feldolgozás, az is marad. Ez a film más, mint az eddigi verziók. Földhöz ragadtabb, ugyanakkor nagyon látványos.
Ridley Scott szerintem az epikus történelmi kalandfilmek koronázatlan királya, ezen a területen nincs vetélytársa. Most sem hibázott, egy lerágott csontnak számító történetből is remek filmet kanyarított.
A tökéletes képi megjelenítés mellett nagyszerű színészi gárda segített abban, hogy a két és fél órát egy percig se érezzem soknak.
A film láttán sajnáltam, hogy A három testőr legújabb verzióját nem Ridley Scott készítette el, kíváncsi lennék, mit tudna kihozni Dumas klasszikusából. De ha a Rózsák Háborújából készítenének filmet, akkor sem kellene sokáig keresni a rendezőt.
Ridley Scott szerintem az epikus történelmi kalandfilmek koronázatlan királya, ezen a területen nincs vetélytársa. Most sem hibázott, egy lerágott csontnak számító történetből is remek filmet kanyarított.
A tökéletes képi megjelenítés mellett nagyszerű színészi gárda segített abban, hogy a két és fél órát egy percig se érezzem soknak.
A film láttán sajnáltam, hogy A három testőr legújabb verzióját nem Ridley Scott készítette el, kíváncsi lennék, mit tudna kihozni Dumas klasszikusából. De ha a Rózsák Háborújából készítenének filmet, akkor sem kellene sokáig keresni a rendezőt.
Hasznosnak ítélted a kritikát? (0/0)
Eddig nekem valahogy nem jöttek be a Robin Hood filmek. Láttam őket, meg minden, de egyik sincs a polcomon. Még a Costneres sem, bár arra úgy emlékszem, egész tűrhető volt. Viszont ez, a Russel Crowe féle Robin Hood már a mozis megtekintéskor nyilvánvaló volt, hogy ott lesz.
Pedig ez nem is a klasszikus Sherwood erdei RH film. Talán pont azért tetszett annyira, mert egy olyan előzményfilm, ami a történet fő szála mellett egy kis történelmet is okít, no meg olyan korrajzot tár elénk, amitől leesett az állam.
A 12 századi világ, Franciaország és Anglia megjelenítése egyszerűen fantasztikus. Totál el lehet merülni abban a korban, a Franciaországbeli ostromban, majd később Londonban, Nottinghamben illetve Dover partjainál. Mert a varázslat számomra igazából itt is a háttérben volt. A tájak, a díszlet, minden. Az 1190-es évek béli érintetlen Anglia. A Temze torkolata, ahogy hajóznak be Londonba, az egyszerre csodás és megdöbbentő. Zöld minden, sehol a későbbi civilizáció nyoma.. Ahogy a korabeli London is: a Tower ott áll már kb 300 éve, de azon kívül London csak viskóhalmaz. Mint ahogy Nottingham olyan, mint itthon a falumúzeum… Mert más, ha az ember egy ma is létező nagyváros ősi képét látja, mint mikor képzeletbeli tájakon repül vissza az időben. Ridley Scott nem először varázsolt el a hitelesnek tűnő történelmi tablójával, s a mondabeli hős történetét feldolgozva egy olyan világot tárt elénk, amiben most nem értheti vád a hitelesség kérdésében sem: hisz RH története eléggé képlékeny, erősen a fantáziára van bízva eredete. Még csak abba sem lehet ezúttal belekötni, hogy más művekben mik történtek: ez a film ott végződik, ahol a többi kezdődik. Én elhittem, hogy ez akár így is történhetett volna – nem volt más dolgom, mint együtt élni a karakterrel.
Ami karakter megalapozza a későbbi mondák tetteit: bátor, okos, egyenes jellem, képes szembeszállni a nálánál hatalmasabbakkal. Új szín, hogy kiváló (had)vezér és katona is egyben. Mint ahogy társai is: legalább tudjuk, honnan jöttek – mint ahogy ellenfelei múltját is megismerhetjük. Jól össze van rakva az egész, amit a korábban már említett történelmi háttér remekül kiegészít. Tulajdonképpen a recept tök egyszerű: végy egy kort, ábrázold hűen, tegyél bele egy szerethető főhőst – és félig sikered van. A teljes közönségsiker a romantika/csatajelenetek arányától függ, ez esetben jól eltalált ez az arány. S bár Russel Maximus Crowe néha hozza a Gladiátoros gesztusait, mégis hamar elfogadtam új Hoodnak. Little John, meg Tuck barát karakterének eredete tul.képp mindegy is – ami itt lett belőlük, messzemenőleg megfelelt a célnak, meg a jövőnek. Crowe is, de a többi színész is nagyon élvezhette, amit csinált, mert hibátlan, amit nyújtottak. Külön kiemelném (akárcsak a Sherlock Holmesnél), hogy nagyon tetszett az angol dialektus használata, ami nagymértékben hozzásegített a varázslathoz.. Egyébként egyszeri mozis és egyszeri DVD-n való megtekintés után én nem igazán tudom, mik voltak a bővítések, de jelen esetben szerintem nem annyira számítanak, mint pl a Mennyei királyságnál. Theatrical és Director’s cutban is élmény volt elmerülni ebben a világban – nem mellesleg egy izgalmas kis történetben - jó színészek jó játékának társaságában. Bármikor szívesen újranézem – kalandfilmnek és történelmi tablónak egyaránt.
Az már bosszantóbb, hogy aki nem szereti a steelbookot, az lemondhat az extralemez tartalmáról. Mert ezen az egylemezesen a kimaradt jeleneteken kívül nincs más. Azokon legalább van magyar felirat. A hang nagyon jó, egy kis kakaóval a nyílzápor a végén, vagy a lovak felhördülése, vagy a röpködő méhek a szobában egyaránt élményt jelentenek.
Kosárba!
Pedig ez nem is a klasszikus Sherwood erdei RH film. Talán pont azért tetszett annyira, mert egy olyan előzményfilm, ami a történet fő szála mellett egy kis történelmet is okít, no meg olyan korrajzot tár elénk, amitől leesett az állam.
A 12 századi világ, Franciaország és Anglia megjelenítése egyszerűen fantasztikus. Totál el lehet merülni abban a korban, a Franciaországbeli ostromban, majd később Londonban, Nottinghamben illetve Dover partjainál. Mert a varázslat számomra igazából itt is a háttérben volt. A tájak, a díszlet, minden. Az 1190-es évek béli érintetlen Anglia. A Temze torkolata, ahogy hajóznak be Londonba, az egyszerre csodás és megdöbbentő. Zöld minden, sehol a későbbi civilizáció nyoma.. Ahogy a korabeli London is: a Tower ott áll már kb 300 éve, de azon kívül London csak viskóhalmaz. Mint ahogy Nottingham olyan, mint itthon a falumúzeum… Mert más, ha az ember egy ma is létező nagyváros ősi képét látja, mint mikor képzeletbeli tájakon repül vissza az időben. Ridley Scott nem először varázsolt el a hitelesnek tűnő történelmi tablójával, s a mondabeli hős történetét feldolgozva egy olyan világot tárt elénk, amiben most nem értheti vád a hitelesség kérdésében sem: hisz RH története eléggé képlékeny, erősen a fantáziára van bízva eredete. Még csak abba sem lehet ezúttal belekötni, hogy más művekben mik történtek: ez a film ott végződik, ahol a többi kezdődik. Én elhittem, hogy ez akár így is történhetett volna – nem volt más dolgom, mint együtt élni a karakterrel.
Ami karakter megalapozza a későbbi mondák tetteit: bátor, okos, egyenes jellem, képes szembeszállni a nálánál hatalmasabbakkal. Új szín, hogy kiváló (had)vezér és katona is egyben. Mint ahogy társai is: legalább tudjuk, honnan jöttek – mint ahogy ellenfelei múltját is megismerhetjük. Jól össze van rakva az egész, amit a korábban már említett történelmi háttér remekül kiegészít. Tulajdonképpen a recept tök egyszerű: végy egy kort, ábrázold hűen, tegyél bele egy szerethető főhőst – és félig sikered van. A teljes közönségsiker a romantika/csatajelenetek arányától függ, ez esetben jól eltalált ez az arány. S bár Russel Maximus Crowe néha hozza a Gladiátoros gesztusait, mégis hamar elfogadtam új Hoodnak. Little John, meg Tuck barát karakterének eredete tul.képp mindegy is – ami itt lett belőlük, messzemenőleg megfelelt a célnak, meg a jövőnek. Crowe is, de a többi színész is nagyon élvezhette, amit csinált, mert hibátlan, amit nyújtottak. Külön kiemelném (akárcsak a Sherlock Holmesnél), hogy nagyon tetszett az angol dialektus használata, ami nagymértékben hozzásegített a varázslathoz.. Egyébként egyszeri mozis és egyszeri DVD-n való megtekintés után én nem igazán tudom, mik voltak a bővítések, de jelen esetben szerintem nem annyira számítanak, mint pl a Mennyei királyságnál. Theatrical és Director’s cutban is élmény volt elmerülni ebben a világban – nem mellesleg egy izgalmas kis történetben - jó színészek jó játékának társaságában. Bármikor szívesen újranézem – kalandfilmnek és történelmi tablónak egyaránt.
Az már bosszantóbb, hogy aki nem szereti a steelbookot, az lemondhat az extralemez tartalmáról. Mert ezen az egylemezesen a kimaradt jeleneteken kívül nincs más. Azokon legalább van magyar felirat. A hang nagyon jó, egy kis kakaóval a nyílzápor a végén, vagy a lovak felhördülése, vagy a röpködő méhek a szobában egyaránt élményt jelentenek.
Kosárba!
Hasznosnak ítélted a kritikát? (0/0)
Nem nagyon siettem a film megnézésével, mert nem igazán vágytam egy újabb Robin Hood filmre. Ennek az lehet az oka, hogy a Costneres változat igen mélyen benne van az ember emlékezetében. Jó okkal, hiszen elég jól sikerült kis film lett és a TV csatornák gondoskodnak róla, hogy évente újra és újra nézzük. Ha valakit ez tart vissza e filmtől, akkor ne várjon tovább! Ez egy egészen más Robin Hood. A szereplők ( a nevek) ugyan sok helyen azonosak, de még a mellékszereplők története is eltér a "régi" változattól. Nekem sokkal inkább az A rettenthetetlen ugrik be róla, persze távol áll a koppintástól.
Annyira nem ragadott magával a színészi játék, egyedül Marc Strongot emelném ki, aki már megint remekül hozta a gonoszt. A Sherlock Holmesban már kimutatta a foga fehérjét.
Ridley Scott ide vagy oda, lehet benne csalódni és fordítva, nem ez élete fő műve de semmiképpen nem húznám le a filmet. Nagyon szép erdei tájakat láthatunk nagyon szépen fényképezve.
Meg kell nézni!
Annyira nem ragadott magával a színészi játék, egyedül Marc Strongot emelném ki, aki már megint remekül hozta a gonoszt. A Sherlock Holmesban már kimutatta a foga fehérjét.
Ridley Scott ide vagy oda, lehet benne csalódni és fordítva, nem ez élete fő műve de semmiképpen nem húznám le a filmet. Nagyon szép erdei tájakat láthatunk nagyon szépen fényképezve.
Meg kell nézni!
Hasznosnak ítélted a kritikát? (0/0)
Amikor megtudtam, hogy az általam nagyra becsült Ridley Scott Robin Hood-ról fog filmet csinálni, akkor az a kérdés csúszott ki azonnal az ajkaim közül, hogy Minek? Hiszen annyian feldolgozták már, meg hogy ebbol nem lehet újat kihozni, stb... Belátom, tévedtem. Ez a film tudott újat mutatni, és meglepetésekkel szolgálni.
A film tulajdonképpen egy elozménytörténetnek tekintheto, ilyeténképpen pedig -egy Robin Hood mozitól szokatlan módon- nem nagyon láthatunk benne erdei nyilazásokat, meg vicces rablásokat. A borító is tükrözi a film kissé komolyabb hangvételét. Ezzel nekem speciel nem volt gondom, de elfogadom, ha valaki mást várt.
Többen unalmasnak találták a filmet, ezzel szemben én egyáltalán nem unatkoztam rajta. Nem tömör kardcsörgetés és nyílsüvítés az egész alkotás, de azért fenntartja a figyelmet, meg ott van a feszültség is.
Ridley Scott-ról nekem mindig is az a vélekedésem volt, hogy szereti a történelmet valamilyen szinten, de azért annyira nem, hogy érintetlenül hagyja. Muszáj neki mindig belepiszkálnia valamit. Ez most is megtörtént, mivel a forgatókönyv egy nagy katyvasz, egy történelemkönyv fecnijeibol összenyirbált valami: van itt Magna Charta, Robin Hood (ez a név egyszer sem hangzik el :D) vezette angol partvédelem (amolyan Jules közlegény elveszejtése :D), árulás, hubéressanyargatás, stb. Leszögezem, hogy ez engem nem zavart, de sokaknak az szokott lenni a problémájuk az ilyen filmeknél, hogy "nem így volt leírva a törikönyvben".
Nekem különben kifejezetten bejött ez az újfajta Robin Hood "eredet". Egy saját irháját menteni próbáló szökevénybol egy nemessé vált (és érett) "jogvédo" harcos.
A látvány ott van a szeren, a nyilazásokról a nézo tényleg elhiszi, hogy ez bizony halálos móka, és keményen átszakítja az inakat egy ilyen cucc - több történelmi filmnél megfigyelheto, hogy a nyilak csak súlytalanul "potyognak" fentrol, ezzel szemben ez eléggé tökös látvány. A csatajelenetek is jók, a kamerakezelés is tetszett. Egy Robin Hood filmhez képest sok csatjelenet volt a szoriban, de elfért volna még több is ;).
A zene viszont súlytalan volt szerintem, elég távol állt a Gladiátor katarzisától.
Színészek tekintetében viszont nincs panasz, Russel hozza Robin Hood-ot, ha még pár jelenetben Maximus ugrott is be róla (bár ez nem feltétlen az o hibája). Mark Strong is kiválóan formálja meg a gonosz áruló, Gottried alakját, bár o mindig jó a negatív szerepekben.
Összességében egy 4-est adok a filmnek. A Gladiátor, vagy a Rettenthetetlen jobb, de a mostani kosztümös filmek között megállja a helyét. Különösen egy Titánok harcával összehasonlítva.
A film tulajdonképpen egy elozménytörténetnek tekintheto, ilyeténképpen pedig -egy Robin Hood mozitól szokatlan módon- nem nagyon láthatunk benne erdei nyilazásokat, meg vicces rablásokat. A borító is tükrözi a film kissé komolyabb hangvételét. Ezzel nekem speciel nem volt gondom, de elfogadom, ha valaki mást várt.
Többen unalmasnak találták a filmet, ezzel szemben én egyáltalán nem unatkoztam rajta. Nem tömör kardcsörgetés és nyílsüvítés az egész alkotás, de azért fenntartja a figyelmet, meg ott van a feszültség is.
Ridley Scott-ról nekem mindig is az a vélekedésem volt, hogy szereti a történelmet valamilyen szinten, de azért annyira nem, hogy érintetlenül hagyja. Muszáj neki mindig belepiszkálnia valamit. Ez most is megtörtént, mivel a forgatókönyv egy nagy katyvasz, egy történelemkönyv fecnijeibol összenyirbált valami: van itt Magna Charta, Robin Hood (ez a név egyszer sem hangzik el :D) vezette angol partvédelem (amolyan Jules közlegény elveszejtése :D), árulás, hubéressanyargatás, stb. Leszögezem, hogy ez engem nem zavart, de sokaknak az szokott lenni a problémájuk az ilyen filmeknél, hogy "nem így volt leírva a törikönyvben".
Nekem különben kifejezetten bejött ez az újfajta Robin Hood "eredet". Egy saját irháját menteni próbáló szökevénybol egy nemessé vált (és érett) "jogvédo" harcos.
A látvány ott van a szeren, a nyilazásokról a nézo tényleg elhiszi, hogy ez bizony halálos móka, és keményen átszakítja az inakat egy ilyen cucc - több történelmi filmnél megfigyelheto, hogy a nyilak csak súlytalanul "potyognak" fentrol, ezzel szemben ez eléggé tökös látvány. A csatajelenetek is jók, a kamerakezelés is tetszett. Egy Robin Hood filmhez képest sok csatjelenet volt a szoriban, de elfért volna még több is ;).
A zene viszont súlytalan volt szerintem, elég távol állt a Gladiátor katarzisától.
Színészek tekintetében viszont nincs panasz, Russel hozza Robin Hood-ot, ha még pár jelenetben Maximus ugrott is be róla (bár ez nem feltétlen az o hibája). Mark Strong is kiválóan formálja meg a gonosz áruló, Gottried alakját, bár o mindig jó a negatív szerepekben.
Összességében egy 4-est adok a filmnek. A Gladiátor, vagy a Rettenthetetlen jobb, de a mostani kosztümös filmek között megállja a helyét. Különösen egy Titánok harcával összehasonlítva.
Hasznosnak ítélted a kritikát? (0/0)