Eddig nekem valahogy nem jöttek be a Robin Hood filmek. Láttam őket, meg minden, de egyik sincs a polcomon. Még a Costneres sem, bár arra úgy emlékszem, egész tűrhető volt. Viszont ez, a Russel Crowe féle Robin Hood már a mozis megtekintéskor nyilvánvaló volt, hogy ott lesz.
Pedig ez nem is a klasszikus Sherwood erdei RH film. Talán pont azért tetszett annyira, mert egy olyan előzményfilm, ami a történet fő szála mellett egy kis történelmet is okít, no meg olyan korrajzot tár elénk, amitől leesett az állam.
A 12 századi világ, Franciaország és Anglia megjelenítése egyszerűen fantasztikus. Totál el lehet merülni abban a korban, a Franciaországbeli ostromban, majd később Londonban, Nottinghamben illetve Dover partjainál. Mert a varázslat számomra igazából itt is a háttérben volt. A tájak, a díszlet, minden. Az 1190-es évek béli érintetlen Anglia. A Temze torkolata, ahogy hajóznak be Londonba, az egyszerre csodás és megdöbbentő. Zöld minden, sehol a későbbi civilizáció nyoma.. Ahogy a korabeli London is: a Tower ott áll már kb 300 éve, de azon kívül London csak viskóhalmaz. Mint ahogy Nottingham olyan, mint itthon a falumúzeum… Mert más, ha az ember egy ma is létező nagyváros ősi képét látja, mint mikor képzeletbeli tájakon repül vissza az időben. Ridley Scott nem először varázsolt el a hitelesnek tűnő történelmi tablójával, s a mondabeli hős történetét feldolgozva egy olyan világot tárt elénk, amiben most nem értheti vád a hitelesség kérdésében sem: hisz RH története eléggé képlékeny, erősen a fantáziára van bízva eredete. Még csak abba sem lehet ezúttal belekötni, hogy más művekben mik történtek: ez a film ott végződik, ahol a többi kezdődik. Én elhittem, hogy ez akár így is történhetett volna – nem volt más dolgom, mint együtt élni a karakterrel.
Ami karakter megalapozza a későbbi mondák tetteit: bátor, okos, egyenes jellem, képes szembeszállni a nálánál hatalmasabbakkal. Új szín, hogy kiváló (had)vezér és katona is egyben. Mint ahogy társai is: legalább tudjuk, honnan jöttek – mint ahogy ellenfelei múltját is megismerhetjük. Jól össze van rakva az egész, amit a korábban már említett történelmi háttér remekül kiegészít. Tulajdonképpen a recept tök egyszerű: végy egy kort, ábrázold hűen, tegyél bele egy szerethető főhőst – és félig sikered van. A teljes közönségsiker a romantika/csatajelenetek arányától függ, ez esetben jól eltalált ez az arány. S bár Russel Maximus Crowe néha hozza a Gladiátoros gesztusait, mégis hamar elfogadtam új Hoodnak. Little John, meg Tuck barát karakterének eredete tul.képp mindegy is – ami itt lett belőlük, messzemenőleg megfelelt a célnak, meg a jövőnek. Crowe is, de a többi színész is nagyon élvezhette, amit csinált, mert hibátlan, amit nyújtottak. Külön kiemelném (akárcsak a Sherlock Holmesnél), hogy nagyon tetszett az angol dialektus használata, ami nagymértékben hozzásegített a varázslathoz.. Egyébként egyszeri mozis és egyszeri DVD-n való megtekintés után én nem igazán tudom, mik voltak a bővítések, de jelen esetben szerintem nem annyira számítanak, mint pl a Mennyei királyságnál. Theatrical és Director’s cutban is élmény volt elmerülni ebben a világban – nem mellesleg egy izgalmas kis történetben - jó színészek jó játékának társaságában. Bármikor szívesen újranézem – kalandfilmnek és történelmi tablónak egyaránt.
Az már bosszantóbb, hogy aki nem szereti a steelbookot, az lemondhat az extralemez tartalmáról. Mert ezen az egylemezesen a kimaradt jeleneteken kívül nincs más. Azokon legalább van magyar felirat. A hang nagyon jó, egy kis kakaóval a nyílzápor a végén, vagy a lovak felhördülése, vagy a röpködő méhek a szobában egyaránt élményt jelentenek.
Kosárba!