Minden évnek megvan a legjobb filmje. Azt viszont sosem gondoltam volna, hogy egy tavasszal moziban látott alkotás októberben még vezetni tudja nálam a listát… Mert bizony – elenyésző számú nem látott esetleges esélyest leszámítva – ez még mindig az ez évben látott legjobb film. Számomra.
Zseniális. A moziban tátott szájjal, itthon az apró részleteket meredten bámultam a képernyőt. Nagy szavak, de ez a mozi nekem a Mátrix és az Eredet hangulatiságát, gondolkodnivalóját idézte fel – ezáltal biztosítva az előkelő értékelést. Már az eleje, a felütés kiváló. A főhős felébred egy vonaton, más testében, s fogalma sincs róla, hol is van. Onnantól kezdve – mivelhogy a karakter s az őt játszó színész is szerethető figura, és így tudunk azonosulni vele – nos, onnantól kezdve egy macska-egér játék aktív részesei lehetünk. Alig van több információnk, mint Colternek, a film majd’ minden egyes jelenete ugyanúgy sötétben tapogatózás, mint neki. Kiváló ez a dramaturgia, s számomra ez által egyáltalán nem ül le a film a közepére sem.. De az elején, mikor nem tudunk semmit, igazi megdöbbenéssel élhetjük át a robbanást.. Hogy aztán a kabinban a tanácstalanság, kétségbeesés érzését is átéljük Colterrel együtt, majd az állandó próbálkozásai nyomán egyre mélyebbre menjünk nyomozásában. Úgy, hogy gyakorlatilag nem sok pluszinfónk van…
Az egész ötlet zseniális. A forráskód, annak magyarázata, használata már önmagában is az, de igazából a 8 percek, és amik abban történnek, az az igazi kulcs. Kicsit fordított Precrime a Különvéleményből, kicsit valóban Odaát S3/11 és mint ilyenek, komoly kombinálási lehetőséget hordoznak magukban. Imádok az ilyen filmeken kombinálni. Imádok azon agyalni, hogy mi lett volna ha. Tisztára Pillangó-hatás: bármit változtatsz, megváltozik minden. Azzal, hogy az adott időintervallumban tudod a jövőt, bele is tudsz nyúlni. Ugyanakkor azzal meg, hogy minden esetben megtörténik a robbanás, rendesen rövidre van zárva ugyebár a sok-sok al-ternatív világ létrejötte. Egészen az utolsó belépésig. És ez így tökéletes. Persze Colter nyomozásában lehet keresni a hibákat, a logikai buktatókat, de igazából nem is az eredmény a lényeg, hanem az út. E tekintetben pedig szerintem nagyon jól fel van építve a vonaton az apró információ morzsákra épülő végeredmény, mindig igazítva valamennyit az előző 8 perc tapasztalata alapján. Tekintve, hogy a film közepén csak utalnak, ki tudja hány belépésre, a végére az eredmény nekem nem tűnik légből kapottnak…
A lezárás a végén megint csak zseniális. Ahogy összekötik a múltat és a jelent, a forráskódot a valósággal – egyszerűen tökéletes. A reggeli SMS megváltozott világba ér célba – nos, az egyik legjobb, legelgondolkodtatóbb jelenet, amit mostanában láttam.A múlt célba ért a jelenbe, úgy, hogy nincs is múlt… Egyúttal valami apróság is eszembe jutott: nem kellett volna lenni egy másik testnek is a gépben? Akinek az agyának a hullámait használják??
A filmnek ezeken kívül kétségtelenül van egy szerelmi, illetve egy drámai vonala is. Az első engem teljesen hidegen hagyott, a csaj is és játéka is rendben volt. Szerencsére nem lett love story a film tőle, még akkor sem, ha a vége olyan, amilyen. A drámai rész már érdekesebb: az egész szitu felfedése, a telefon apunak elrejtve a nyomozós részbe érdekes és jó ötlet volt. De nekem ebben a filmben sem ez vitte a prímet, hanem az idő- és dimenzióutazás..
Duncan Jones második filmje egészen kiváló mozi lett. Némileg több szereplővel, de ugyanúgy egy fő karakteren keresztül visz végig minket a filmen, amiben Jake Gyllanhaall kiváló partnernek bizonyult. Ha a rendező így folytatja, simán beválasztom a saját kis top 10-embe..
Nem úgy a kiadót s ezt a DVD-t. Kérem szépen ez egy fos. EZT a filmet ÍGY kiadni főbenjáró bűn. Sokáig azon is gondolkodtam, megvegyem-e egyáltalán, mert bizony utóbbi idők néhány hasonlóan botrányos kiadványát nem vettem meg, de annyira bejött a Forráskód, hogy otthon akartam tudni. (Minden szart kiadnak BD-n, ezt nem). De legalább erre tehettek volna normális menüt, némi extrát, 5.1-es szinkront – úgy is jó lett volna. De ez így egy kalap szar. A kép egyébként nagyjából renden, az angol hang élettelen, a magyar meg centerközpontú és üvölt. Ráadásul szerintem a szinkron sem túl fényes, meg a 2.0 miatt is inkább néztem eredetiben. Meg nézem is, de ha lesz belőle a világon bárhol magyar feliratos BD, ezt kidobom a kukába…
Nem jó szívvel, de a film miatt:
Kosárba!

Sziasztok!
Az elmúlt egy évben az egyik legérdekesebb és izgalmasabb sci-fi filmjét sikerült megalkotni. Az Idétlen időkig és a Dejavu című filmek keveréke amely végig leköti az ember figyelmét. Az első 15 perc után kérdések tömkelege fogalmazódott meg bennem: például hogy Mi is van most?, majd a filmben haladva kikristályosodott a történet. Jó színészi alakítások viszik a történetet előre majd jön a katarzis. Aki még nem látta azonnal nézze meg, fontos!!!

Őszinte leszek, többet vártam az elhangzott vélemények és leírt kritikák után. Valahogy a történet jó volt, még érdekes is volt az elején, de aztán kezdett kicsit unalomba fulladni, és már azt is meguntam, hogy kivárjam a végét, mert állítólag nagy durranás. Összehasonlítva a rendező előző filmjével, a Holddal, az sokkal eredetibb és ötletesebb lett, mint ez. A látvány itt is megvolt, sőt még azt is mondhatom, hogy le is nyűgözött, de ez nekem kevés volt ahhoz, hogy a végén azt mondjam, minden rendben volt. Jake Gyllenhaal tökéletesen játszott, remek választás volt a szerepre. Egyébként semmi nagy fordulatot vagy csavart nem véltem felfedezni a végén, de lehet csak nekem nem tűnt fel. Szóval számomra nem volt akkora film, hogy ódákat zengjek róla, nem az év filmje, nem kell róla napokat beszélni, egyszerűen csak meg kell nézni és véleményt alkotni. Ennyi.
A DVD kiadás nagyon egyszerű, semmi extra.

A hangok rendben vannak.
Tény, ilyen kiadás ennyi pénzt nem ér.
Ja, az Ismeretlen férfi című filmnél még így is jobb volt, csak azért említem meg, mert a fórumon e kettő film közül akartam választani, és végül is az Unknown lett az első, de azért ez jobb.

Részemről a Forráskód "kódja" az 5-2-5-4, utalva arra, hogy a film egyes szakaszai nekem hány pontot értek.
SPOILER lehetséges!
Az első ötös az alapötleté, a színészeké és a rendezésé. A vonat, mint helyszín, a merényletes koncepció, az abból eredő apró ismétlődések, a "visszatekerés" és a látvány rögtön az elején felvillanyoztak, a film megítélését tovább javította Jake Gyllenhaal és Vera Farmiga játéka, és biztos vagyok benne, hogy ez a jó hangulat végig kitartott volna, ha...



Ha a forgatókönyvíró tudná, hogyan kell megírni egy bombakeresést és egy háttérsztorit normálisan. Először csak zavart, majd lassan idegesíteni kezdett, hogy túl sok volt a homályos részlet, már eleve onnantól, hogy kicsoda Colter és hol van, és ezen csak rontott, hogy hozzám hasonlóan Colter sem értett semmit. Soha nem jó jel, ha egy film közben folyamatosan azt kérdezgetem magamban, hogy "Miapicsavanmá??", mert a nyomok adagolása az időhúzás, és nem a szereplők cselekedeteinek függvénye, a történet nem halad, utána meg pillanatok alatt pofonegyszerű módon átlendülnek a szereplők az akadályokon, és így amire építeni akartak, a bezártság és a tehetetlenség érzése sem tud rendesen kibomlani. A fő bajom az egésszel az volt, hogy én egy olyan filmre ültem be, ahol a visszapörgetős-bombakeresős a fő szál, de lassan kiderült, hogy az csak mellékszál; sokkal nagyobb szerepet kapott Colter helyzete, és amire egyáltalán ötletem volt arra, hogy egy ilyen küldetést miért egy olyan fickó csinál, aki egy gép roncsában van pilótaruhában, miért titkolózik mindenki ilyen hülyén, eltelt a film kétharmada. A bombakeresés közben a nevetségességbe fordult, ahogy a logika és a hitelesség kezdett elszivárogni (az a kevés is), hogy aztán végül a merénylő, az a nyálasképű mamakedvence számomra teljesen súlytalanná, értelmetlenné és érdektelenné tegye az egészet a "magyarázatával".
A második ötös egy olyan ötleté, ami akkor melengette meg a szívem, amikor már leírtam volna az egész Forráskódot. Főleg azért tetszett, mert kihasználta azt a lehetőséget, amit a néző Colterrel együtt megtudott a szabályokról, amik a film eseményeit alakítják. Frappáns volt és pozitív, de nem nyálas, ami ritka egy ilyen filmben, és úgy jelentett kiutat ebből az ördögi körből, mintha egyben megoldást is kínálna rá, ami persze nem lehetséges (aki látta, talán érti, miről beszélek). Kár, hogy a stáb nem érezte a finom határvonalat, amin nem kellett volna átlépni, a befejezést (egy 4-essel honorálva) már túlzásnak és elnyújtottnak éreztem, de nem vészesen.



Röviden: Kiváló "Idétlen időkig"-alapú akciófilm lehetett volna, ha a stáb tényleg azt akart volna csinálni, és nem csak borításnak használja az ötletet egy drámához. Ez nem önmagában baj, de a váltás részemről nem volt zökkenők nélkül, és ezt muszáj pontokban is kifejezésre juttatnom.