• {name} ({TCS})


Nem regisztrált felhasználó  - [belépés]
böngésző

Niwrok termékkritikái:
Találatok száma: 3 db. (1 oldal) | Jelenleg mutatva: 1. oldal (1-3. termék)
Termék/oldal: 20 | 40 | 60 | 80 | 100
<<< első oldal
< előző 1 következő >
utolsó oldal >>>
1.
Törékeny holmik nem ismert (2007)  


A TERMÉK MÉG
NEM RENDELHETŐ!

(A termék adatlapján
kérhetsz értesítést
a megjelenésről!)
Könyv Részletek >


Niwrok
értékelése:
2009. nov. 10. - 15:47
Hullámzó hangulatú novelláskötet egy modern mesemondótól. Nálam nem érte el a "Tükör és füst" színvonalát, mert több volt a "csak átlapozom, nem köt le" írás, de azért itt is fellelheto egy-két csemege. Ilyen a Cthulhu-mítoszba Sherlock Holmes-t kevero "Smaragdzöld tanulmány", a Mátrix forgatókönyve alapján, a film elott készült "Góliát", és a személyes kedvencem, a beszédes címu "Hogyan ismerkedjünk lányokkal egy házibulin?".
Kritika elbírálásának dátuma: 2013. aug. 5. - 14:51
A kritikát eddig 3 értékelő bírálta, az átlagos osztályzat 4.3/10 volt.
2.
Napos oldal THE SILVER LININGS PLAYBOOK (2012)  
2.294 Ft
Listaár: 2699 Ft (-15%)

Kosárba teszem

kb. 2-5 nap alatt szállítható
Könyv Részletek >


Niwrok
értékelése:
2013. máj. 6. - 0:42
A film a felhő, mely mögött a könyv a Nap
HURRÁ! Most vettem észre, hogy nem csak a film jön, hanem a könyv is! Ezzel meg is van nekem az év megjelenése, amit "cukosbácsiként" fogok osztogatni az ismerőseimnek:)!

Kicsit sajátos lesz ez az ajánló, mert nem tudok (de nem is igazán akarok) úgy csinálni, mintha a The Silver Lining Playbook c. könyvet önmagában olvastam volna, és nem a "belőle" készült film iránt érzett lelkesedésem és felháborodásom (igen, ez valahogy nálam megfér egymás mellett, nyilván más-más miatt:)) vitt volna rá arra, hogy Patrick és Tiffany történetét ne csak akként a jelentős részében ripacs közhely-limonádéként ismerjem meg, ahogy a vásznon nekem lepergett. Éreztem, hogy kettejük története nem / nem lehet pusztán egy "gagyisított inverz Terminátor" (fröccsöntött műanyag az élő szöveten...), és dühített, hogy a forgatókönyvíró a két órás játékidőt csak karakteridegen, felesleges, önellentmondásos "pótszerek" (pl.: kényszeres bukmékerkedés, karácsonyozás, súlytalanított táncikálás, stb.) segítségével tudta és akarta kitölteni, miközben a főszereplői kapcsolatának egyengetését elfelejti a film egy jelentős részére, hogy csak az utolsó öt percre hozza őket vissza. Na, de ennyit a filmről, a továbbiakban igyekszem arra szorítkozni, hogy legfeljebb tükörként használjam a filmmel párhuzamban.

De előtte, mert nem mindenki látta a filmet, pár mondatban azért összefoglalnám, miről is szól a könyv. A főhős a harmincnégy éves Patrick, akit az anyja a saját felelősségére -és Pat apjának tudta nélkül- hazavisz abból a "rehabilitációs központból", ahol az hosszú hónapokat töltött. Pat optimista gondolatokkal telve ér haza, arra téve fel az életét, hogy jobb emberré váljon, olvasottá, atlétikussá, kedvesebbé, figyelmesebbé, érdeklődőbbé, mert úgy érzi, minden ilyen, még a heti kötelező terápiák és a gyógyszerek ellenére is, egyre közelebb viszi a céljához: hogy visszaszerezze a feleségét, Nikkit. Azonban Pat és a család is nehezen birkózik meg az új helyzettel, hiszen sok minden történt azelőtt és azóta, hogy Pat a "rossz helyre" került, beszélni viszont a pszichológusán kívül nem nagyon tud erről senkivel; a testvérével alig tartják a kapcsolatot, az anyja folyamatosan aggódik, hogy jó döntést hozott-e, az apját pedig alig érdekli valami az amerikai focin kívül. Ezért is fogadja olyan idegenkedve, mégis kíváncsisággal telve, amikor a baráti vacsora alkalmával megismert Tiffany egyre gyakrabban követi őt -legtöbbször egy szót sem szólva- a szokásos kocogásaira, mintha akarna tőle valamit... mint később kiderül, a "valami" az "finom" zsarolással rávenni Patet arra, hogy legyen a partnere egy táncversenyen.

Sok minden van, amiért a könyvbeli helyzetet és történetvonalat jobban megszerettem (mert rengeteg a változtatás, a fontosabbakat sorra is veszem), de egynél elég kiegyenlített a dolog, ez pedig Pat jellemrajza. A film egyik érdekes vonása volt, hogy Pat és Tiffany igazából ugyanazok az elvek, kiemelten a radikális őszinteség irányából kívántak kimenni a gödrükből, vagyis nem különösebben voltak tapintatosak senkivel semmiben, ami ugyan néha a Jerry Springer Showt (lánykori nevén: "Maunika Só") idézte, de illett egymáshoz a két személyiség. Ezt leszámítva viszont minden olyan bárgyúságról, ami miatt a hideg rázott a film közben, "természetesen" kiderült, hogy csak David O. Russell agyából pattant ki; semmi Chris Tucker féle idétlenkedés, semmi versengés azon, hogy kit szedáltak le erősebb antidepresszánsokkal és nyugtatókkal, semmi világító rénszarvassal felhabosítani vágyott érzelgősség, és főleg semmi "kockára teszem a család vagyonát kétszer" meg youtube-szökevény, a főszereplők sorsa iránt szinte a teljes közönyig torzított táncolás.

David O. Russell... Hmmmmmmm... egy, kettő, három, négy, öt, hat, hét, nyolc, kilenc, tíz... - - - - -

A könyv Pat E/1-ben írt naplója a "rossz helyről" távozása utáni eseményekről, a családjához való visszatalálásról, az önmaga számára kialakított céljairól és szabályairól, a fokozatosan javuló,kibővülő és átértékelt emberi kapcsolatairól. Mindez a filmétől jócskán eltérő stílusban, de ez igazából érthető is, Pat gondolatainak ugyanis filmen alacsony lett volna az élvezeti értéke. Amikor olvastam pár véleményt a könyvről, a negatívak szinte mind azt hozták fel, hogy feleslegesen önismétlő, pedig tulajdonképpen nem is lehetne más. Pat annyira fél a "rossz helytől" -a visszakerüléstől, és hogy esélye sem lesz újra találkozni Nikkivel, hogy megmutassa a fejlődését, hogy mennyire megváltozott,- hogy csak a napi rutin szigorú betartásával és önmagának a saját szabályaira való következetes emlékeztetésével véli azt elkerülhetőnek. Ugyanezek a tanult technikák jelennek meg rendszeresen akkor is, amikor Pat a számára kellemetlen események érzelmi hatásait igyekszik elterelni, a kialakuló dühkitöréseit csírájában elfojtani, és jókat mosolyogtam rajta, amikor Matthew Quick még ennek is komikus vonást tudott adni a táncra felkészülésről írt "montázsban". Hogy a forgatókönyvíró ebből honnan szopta a bipolaritást és az OCD-t, kevés ötletem van; talán szerinte mindenki, aki önmaga kitartó jobbításával meg(/vissza) kíván hódítani egy nőt, az kényszerbeteg... Nincs viszont radikális őszinteség, ehhez a Pathez nem is illene, helyette van az "inkább legyek kedves, mint hogy az igazamért harcoljak" (a tőlem hirtelenjében kitellő fordítása a "practicing being kind rather than right" szabálynak).

Tiffany maradt az a hasonlóan szókimondó, kicsit akaratos, néha nehezen elviselhető, de nagyon szerethető nő, aki a filmben volt, így könnyen tudtam Jennifer Lawrence-t odaképzelni olvasás közben. Viszont sokkal kevesebb "szerep" jut neki, mert bár pontosan lehet tudni, hogy majdnem minden nap együtt futnak Pattel, de egy közös vacsorát és pár beszélgetést leszámítva csak akkor kerül előtérbe, amikor Patról, a családjáról és a barátairól már elég sok mindent megtudott az olvasó. A család is sokkal részletesebben van bemutatva, mint a filmben; ott például Pat testvére szinte csak egy meccsre járó fotó volt, az anyja egy aggodalmaskodó szakács, az apja meg egy betegesen babonás bukmékeriroda. A könyvben viszont részletesen kerül bemutatásra, ahogy Pat apja a sporton keresztül lépésenként nyit Pat felé, vagy ahogy Pat engedi egyre közelebb magához a testvérét, megértéssel fogadva még annak "titkát" és az ahhoz kapcsolódó másik rémisztő felismerést is.

Na és a tényleges tánc... Már eleve annak körülményeivel és apropójával (a rendezvény nevével) megvett a könyv kilóra, de... Olyan sem túl gyakran van, hogy egy könyv olvasása közben hangos (és pozitív) hangulatnyilvánításra ragadtatnám magam, de még mindig gyakrabban, mint hogy megkönnyeznék egy könyvet, olyan meg aztán végképp nem volt még, hogy annyira magukkal ragadjanak az események és a hangulat, hogy dudorászással és a saját fahangomon való énekelgetéssel teremtsek "zenei" aláfestést bármilyen könyvbeli eseményhez. Na, itt mindhárom megvolt:)...

Talán az egyetlen, amit a könyv rovására lehet hozni, hogy sok benne az amerikai focis élménybeszámoló, néha komplett fejezetek nem szólnak másról, mint a Philadelphia Eagles 2006-os idényének eredménystatisztikáiról és rajongótáboráról. Pedig szerintem ez elfogadható ár az Asian Invasionért, főleg, mert még ilyenkor is mindig van kapcsolat a szereplőkkel, hiszen vagy Pat kapcsolatát mutatják az apjával vagy a bátyjával, vagy éppen Pat gondolkodásmódját színesíti (pl.: Terrell Owens esete), vagy egyszerűen érzékelteti azt az összetartást, ami Patet fokozatosan épülve körbeveszi.

Röviden: Szerintem egy egyszerű nyelvezetében is kiválóan megírt könyv Pat vívódásairól és visszatalálásáról a "rossz hely"-en túli életéhez, aminek a film forgatókönyve a cipőfűzőjét sem kötheti meg, és ez még a film korlátozottabb drámai eszköztárával sem magyarázható. Itt a magyar fordítás, amit vártam, és remélem, hogy sokan megveszik és elolvassák... csak mert... mert jó, mert szép, mert a mélyen eltemetett negatív érzelmek mellett is boldogság sugárzik belőle, és minden oldallal egyre több. mert segíthet azoknak, akik Pathez hasonlóan eltévedtek a negatív érzéseik útvesztőjében. "Felhők nélkül nincs ezüst szegély", mondja Pat, és mintha a filmről mondaná, amely csak sejtetni engedte, hogy a felhők mögött milyen ragyogó az ég:).
Kritika elbírálásának dátuma: 2013. máj. 9. - 20:37
A kritikát eddig 3 értékelő bírálta, az átlagos osztályzat 9.3/10 volt.
3.
Útmutató a civilizációhoz nem ismert (2012)  
2.116 Ft
Listaár: 2490 Ft (-15%)

Kosárba teszem

RAKTÁRON
Könyv Részletek >


Niwrok
értékelése:
2013. feb. 8. - 23:30
Útmutató az utópiához
Nos, mit is írhatna az ember egy fórumtárs könyvéről?:)

Mint amúgy is túlzottan összefüggésekben, analógiákban gondolkodó és -emiatt is- a környezettudatosság iránt érdeklődő ember már az első hírektől kíváncsi voltam a témája miatt erre a könyvre, DNS "permanens fogadóórája" (ld. fórum) csak rátett egy lapáttal, úgyhogy gondoltam, az ünnepek környékén kiolvasom. Hogy nem sikerült, csak mostanra, az leginkább a könyv elismerésre méltó komplexitása miatt van.

Napjainkban már az emberiség éppen eleget tudhat az őt körülvevő világról, ismeri majdnem minden szegletét, mélységében és magasságában, kicsinységében vagy nagyságában nagy távolságokat bejárva... csak éppen a pontokat nem nagyon akaródzik neki összekötni. Pedig a világban minden hálózatként működik, tulajdonképpen a newtoni törvények tág értelmezése mentén. Minden tevékenység és esemény kivált a környezetében levőkből valamilyen reakciót, függően a hatás mértékétől és a környezeti elemek, a közvetítő közegek érzékenységétől, ami rezgésként tovahalad, a rendszertől függően lecsillapodik vagy felhalmozódik, ami további reakciókat indukál. Ezek a határok és hatások persze nem állnak meg kerítésnél, országoknál, hanem tart, ameddig tart. Bár lehet, hogy egy Brazíliában eleresztett lepkefing nem csinál tornádót Texasban, de ha a fingot mondjuk ausztrál tevék eregetik és sokan, akkor esetleg az ottani kormány elgondolkodik az irtásukon, ezzel próbálva csökkenteni a légkörbe jutó metán ózonkárosító hatását (tényleg van ilyen, tessenek csak utánanézni:); röhejességig csodálatos iskolapéldája a felelőtlenségnek, a következmények figyelmen kívül hagyásának, a felelősség tologatásának és az önámító-önnyugtató pótmegoldások keresésének!).

Valahogy az emberiség is olyan, mint a fingó tevék. Önmagában az a viselkedéskultúra, amit az emberiség magára szedett történelme során, a "kérődzés" természetes folyamata (és ebbe tényleg nyugodtan bele lehet érteni bármit, ami a ma emberét olyanná tette, amilyen, az állatvilágból örökölt ösztöneitől a civilizációs pszichózisaiig) a mai világban két okból is problémássá vált, azonos gyökérről sarjadva: a népességgyarapodás olyan méreteket öltött, amit a világhálózat rugalmassága már nem vagy csak tűréshatára szélén képes ellensúlyozni, következményeit szétteríteni, csillapítani, miközben már tudunk is annyit a világról, hogy ezt tudjuk... tudhatnánk. Ez a tudásbővülés és a népességgyarapodás -nem minden összefüggés nélkül- együtt járt egy másik folyamattal, ami a biztonság kényelmét hozta magával, amelynek hatásaira Misi Mókustól Christopher Nolanig sokan próbálták felhívni a figyelmet, mérsékelt sikerrel. Sajnos sokan még mindig nem hiszik el azt sem, hogy az emberiség kialakulásában, létezésében, a környezet korlátai révén "kódolva van" egy önmegsemmisítő gomb, nemhogy azon elgondolkodnának, hogy vajon milyen messze lehetünk ennek aktiválódásától vagy hogyan lehetne annak esélyét csökkenteni. Ahol az emberek sok helyen megszokták azt, hogy a víz és a villany "valahonnan" jön, hogy az életünkkel összefüggésben keletkezett hulladékot a szennyvízrendszer és a kukásautó elviszi "valahova", már ezek a mindennapos dolgok is túl vannak az érdeklődési körükön, ezzel még az a kevés kapcsolati háló is szűkül, amin keresztül az emberek megtapasztalják saját tevékenységük hatásait, és mert már és még lehetőségükben áll szűrni a hozzájuk eljutó információkat a tengernyi tudásból, ami a világra zúdult, ezért sokan a tudásból is csak a "kényelmeset" választják. Amíg tehetik, amíg az ellátási láncok nem csak sértetlenek, de még fejlődnek is...

Ebből a többrétegű kényelemből való kilépés, a tudással való szembenézés alkotja ennek a könyvnek a gerincét, és még nagyon sok minden más összefüggés is, amit egy adatlapi véleményben-ajánlóban sem lehetőségem, sem tisztem bemutatni. DNS a történelemből, a világ rendszeréből és máshonnan vett példákból kiindulva azonosítja be a teljesség lehetősége nélkül az emberiség múltja és jelenkori létezése hatására felhalmozódott károkat (összefoglaló nevén válságnak hívva ezeket), kb. a könyv kétharmadában, hogy a harmadikban felvázoljon egy válságok nélküli világot, célként és tulajdonképpen elvárásként kitűzve azt. Elvárásként azért, mert DNS újszerű meggyőződése, hogy az emberiség felhalmozódott tudása önmagában felelőssé tesz minden egyes egyedet, hiszen így a szakadék felé száguldás megszűnik a véletlenek összjátéka lenni, következtetése szerint az emberiség és annak tagjai áldozat helyett a tudás által önmaguk jövőjének alakítóivá váltak, akár a döntéseik, akár a döntéseik hiánya által.

Annyiféle módon elpusztulhat az emberiség, így aztán miért ragaszkodnánk hozzá, hogy magunkat pusztítsuk el? Mégis... Talán számomra az említett harmadik szakasz, vagyis hogy milyen is lenne ez a "kívánatos" világ, hogy abban az embereknek milyen jellemvonások szerint kell hogy éljenek, hogy az stabilan és tartósan fenntartható legyen, és hogy mi célból kéne létrehozni, az volt a legérdekesebb, mert az az, aminek a lehetőségeit az eddigi tapasztalataimból kiindulva jócskán máshogy látom. De pont ez az a rész, aminek a kitárgyalása már túllépne az adatlap funkcióján, úgyhogy erre inkább majd a a fórumban kerítek sort később.

A kiadvány maga illik a témához, hiszen itt inkább egy szerkesztett hosszas gondolatsorról, egy tanulmányról van szó, nem szórakoztató irodalomról. A szerteágazó összefüggések töménysége és a téma komolyan veendősége miatt nem is nagyon lehet elvárás a szórakoztatás, de azért a pár anekdota és érdekesség mellett pár grafikont vagy ábrát is szívesen láttam volna, csak a jobb szemléltetés és a szöveg jobb tagolásának kedvéért.

Röviden: Ez a könyv is ugyanazzal az átokkal küzd, mint az összes hasonló: akiket foglalkoztat a téma, az emberiség lehetséges jövői, azok számára kevés új gondolatot tud majd adni a könyv, akiket meg nem, azok nem fogják venni a fáradtságot, hogy elolvassák. Pedig hasznos lenne... Útmutatónak talán kevésbé nevezném, térképnek főleg nem, inkább egy "visszautasíthatatlan ajánlat" olvasható ki belőle; DNS a "This is your life!" show részeként sokrétűen igyekszik bemutatni "Az Emberiség Dicsőséges Jövője" ajtó választásának előnyeit, és hogy mik a feltételei az oda való belépésnek, csak sugallva, hogy minden más ajtó mögött egy "Vagy különben..." opció van... és azt ugye tudjuk, mit jelent...
Kritika elbírálásának dátuma: 2013. már. 12. - 6:38
A kritikát eddig 4 értékelő bírálta, az átlagos osztályzat 8.8/10 volt.
<<< első oldal
< előző 1 következő >
utolsó oldal >>>
Könyv
Ingyenes szállítás
 

Az oldalon feltüntetett termékképek csupán illusztrációs célt szolgálnak. A valódi termékek megjelenése esetenként eltérhet a képen látottaktól!
Tel.: 06/1-41-31-555 | © Xpress.hu 1999-2014. Minden jog fenntartva.
T: T: