Egyidős vagyok ovi-val. Ez azt is jelenti, hogy "ugyanannyit" szívtunk a "kommunizmusban". (Mert, hogy Magyarországon soha nem volt kommunizmus, de ezen nem fogok szőrözni: tényleg "jobban hangzik" a szocializmusnál, meg ez a felkonferált szöveg, hát legyen).
Mindezek miatt még mindig életem nagyobbik felét éltem le Kádár alatt, mint "szabadon". Talán sosem fogom feldolgozni a szüleim megnyomoríttatását, akik pl. belehaltak a "szocializmus építésébe". Mindketten értelmiségiek és pártonkívüliek voltak, ezért még esélyük sem volt az életbenmaradásra. (Pl. bányát sem örökölhettem, biztos, mert kisz-tag sem voltam).
Előbbiek miatt a mai napig már eleve képtelen vagyok a baloldalra szavazni, nem is fogok, bár ennek semmi köze a politikai megfontoltságnak. Liberális vagyok, ezért szerte Magyarországon buzikommunistának hívnak...ennyit a másik oldal kínálta alternatíváról...
A magam részéről nem érdekel, hogy Kádár milyen egyszerű ember volt (vonatozott a lelkem, na és?!), de talán éppen a primitívsége miatt volt képtelen mit kezdeni az értelmiséggel. Addig én sem fogok megnyugodni, amíg a történelemkönyvekbe nem teszik helyére kádárt. Amíg ki nem mondják, hogy hazaáruló volt és gyilkos, hogy orosz nyelven hozta haza 56 után az új magyar alkotmányt, addig nem érdekelnek a kádár-értékelések. Nem érdekel, hogy az utolsó beszédéből mit lehet kihámozni, és ki, mit akar a feloldozására belemagyarázni. Előbb szögezzük le a bűneit.
Nem érdekel az sem, hogy a hetvenes években kamaszként láttam végre banánt, mert olyan magaslatokba emelkedett az életszínvonal. Hitelből bárki megcsinálta volna, főleg úgy, hogy a részleteket mások ill. mások unokái fogják fizetni. Ez a szegény ország ezzel hosszú évtizedekre eladósodott, az "antall-i örökségről" már szó esett egy korábbi hsz-ban.
Felháborítónak tartom, hogy egyik kedvenc íróm (Moldova) kádárt a legnagyobb magyarok közé emeli. Ha kádár a legnagyobb lett volna, nem születhettek volna olyan remekművek, mint a "Szent tehén", vagy "Akit a mozdony füstje megcsapott" és még sorolhatnám.
Ezt a DVD-t -megvallom- nem tudom, miért adták ki. Értelme semmi, értékelhető "kádár-gondolat" semmi, egyrészről egy kis megalázás, másrészről egy kis mea culpa-zás, de attól még senki nem lesz okosabb, még senkinek nem lesz jobb. Ha belegondolok, hogy eredetileg 2.700.- körüli áron dobták piacra...miközben nincs pénz értékes magyar filmek felújítására, még értelmetlenebb. Az egyetlen értékelhető ebben a kiadásban, hogy ezzel biztosak lehetünk abban, most már tényleg az utolsó beszéde volt...
Ha csak annyit elértek volna vele, hogy "Túléltük hát, bár igénybevett" (Cseh Tamás), s ezek után együtt, egymásért, közösen -mégha sokszínűen gondolkodva is- létrehoznánk egy olyan Magyarországot, amit mindenki magáénak érezhet, akkor lenne értelme.
Persze, hogy utópiákban gondolkodom, hiszen én már nem hiszek abban, hogy ez az acsarkodás még életemben megváltozna, ezért próbáltam most a fiatalabbak "párbeszédébe" befurakodni. Addig is, amíg a vén buzikommunista szövegét olvassák, talán lehiggadnak és odafigyelőbbek, megértőbbek lesznek egymással...
Bocsánat, most már folytathatjátok.