Jan: sok szempontból igazad van, viszont egyetlen nagy gond van az érveléseddel: az általánosítás.
A régóta működő, "komoly" kiadóknak hosszútávú tervei voltak ezzel a piaccal is. Lassan építették fel a piacot, nem kis áldozattal. (Egy nem létező piacra termelni 1998-tól kezdve több száz filmet, az nem kevés befektetés.) Természetesen ez a kiadók jólfelfogott érdeke volt, tehát nem kell sajnálni őket.
A probléma akkor kezdődött, amikor tömegesen elterjedt a DVD, és a kicsik is fantáziát láttak a dologban. Azt már többször megírtuk, hogy független piacon megvenni egy filmcsomagot, olyan filmekkel, mint a Karate Gyík 8., meg az Ulta-mega Force XXVI. nem ugyanaz a költség és felelősség, mint egy nagy stúdió képviseleteként kiadni egy Gyűrűk Ura sorozatot, egy Brando-klasszikust, vagy egy Star Wars-t. Előbbi esetben (tehát ha független piacon vásárolsz), kis túlzással azt csinálsz a filmmel, amit akarsz: ha akarod készíttetsz rá méregdrága DTS-szinkront, de akár narrátor-hanggal is kiadhatod, mint a lengyelek. Ha akarod, a gyerekeddel rajzoltathatsz borítót hozzá, ha akarod, vehetsz hozzá eredeti borítótervet. Ha akarod, darabját kétmillióért árusítod, ha akarod, ingyen adhatod a zizi mellé.
A nagy stúdiókkal szerződött kiadók keze azonban rengeteg helyen meg van kötve. Megszabnak nekik egy minimum árat, eladott példányonkénti elszámolás van (a függetleneknél eladsz 1-2000 darabot, és máris minden költséged megtérült, tehát a többi példányt akár önköltségi ár+1 forintért is adhatod, az neked nyereség - a nagy kiadóknál minden egyes eladott példány után keményen fizetni kell a jogdíjakat).
Normális esetben logikus lenne, hogy a függetlenek termékei és a "nagyok" kiadványai nem igazán versenytársak, mert egy Gyűrűk Urát nem helyettesíthetünk Mark Dacascos 20 dollárból forgatott aktuális akciófilmjével, a magyar piacon azonban sokkal-sokkal többet számít az ár, mint az, hogy mi van a korongon. Ennek köszönhető, hogy a piacon található 1000-1500 féle 990 forintos kiadvány (amelynek zöme sajnos az árának megfelelő minőségű mind technikailag, mind tartalmilag) mostanra 70-80%-os piaci részesedést szerzett a többi "normális" áron kiadott, és többnyire technikailag magasabb szintű 3-4000 filmmel szemben!
Azt kéred-kéritek tehát számon a minőségi kiadványok 80%-át kiadó, de jelenleg a magyar piacon csak 20-30%-os részesedésű "komoly" kiadókon, hogy álljanak a sarkukra, és a minőség megmaradása, növelése érdekében próbáljanak egy vevők és kiadók számára is elfogadható közbülső árat (szerintem 2-3000 forint lenne az ideális) stabilizálni. Ez csak akkor működhetne, ha puszta kereskedelmi érdekeken túl "küldetéstudattal" is rendelkeznének a piacot uraló multik, és száműznék a kínálatukból azokat a termékeket, amelyek nem ütnek meg egy bizonyos színvonalat. Ez természetesen utópia, hiszen nyilvánvaló, hogy még az egészségünket érintő alapvető élelmiszerek esetében is csak sokadik szempont egyik-másik multinál a minőség, és elsődleges az ár. Ha tyúkszaros lengyel tojásból nyomott áron tízszer többet lehet eladni, mint elsőosztályú magyar tojásból, a magyar tojás beszállítója már röpülhet is.
Mi jelenleg sem tartunk minden DVD-nek nevezett kiadványt a kínálatunkban, mert azért egy minimum színvonalat a magunk és vásárlóink érdekében szeretnénk tartani. Ha elindulna egyszer egy "normalizálódási" folyamat, vagy mondjuk születne egy törvény a DVD-kiadások minimum technikai feltételeiről (nem fog), akkor egy perc alatt törölnénk a kínálatunkból a "gagyit". De mi sajnos nem osztunk, nem szorzunk, a multik pedig nem FILMKÉNT tekintenek a DVD-kiadványokra, hanem eladható termékként. Mivel jelenleg a 990-es kategória nekik jobban pörög, több hasznot hajt, valószínűleg a jövőben sem fogják a drágább (jobb) kiadványokat preferálni, legyenek azok bármennyire is filmtörténeti jelentőségű művek. Persze ezért kár őket hibáztatni, hiszen ha én lennék az üzlethálózatok igazgató-tanácsába és a részlegvezetőink nem a profit-maximalizálásra törekednének, henem nekiállnának széplelkűsködni, mint most én, akkor nagyon bosszús lennék :)
Amíg az emberek igénye, ízlése nem változik Magyarországon, addig ez így marad. Tudom, hogy pénzkérdés is, de nem olyan mértékben, amilyen mértékben nálunk megbillent az egyensúly a kalóz-kontra-eredeti, 990 forintos-kontra-drágább viszonylatokban. Természetesen külföldön is léteznek olcsó filmek, de ezek még mindig jóval kisebb piaci részesedéssel bírnak, mint a "normális" újdonságok. Egy német, angol, vagy osztrák piacon elképzelhetetlen, hogy mondjuk egy közepes sikerfilmből (pl: A sziget, Susie és Tekergő) kevesebbet vásároljanak meg, mint egy TV-re készült B-kategóriás akciófilm olcsó DVD-kiadásából. Nálunk sajnos fordítva elképzelhetetlen...
A régóta működő, "komoly" kiadóknak hosszútávú tervei voltak ezzel a piaccal is. Lassan építették fel a piacot, nem kis áldozattal. (Egy nem létező piacra termelni 1998-tól kezdve több száz filmet, az nem kevés befektetés.) Természetesen ez a kiadók jólfelfogott érdeke volt, tehát nem kell sajnálni őket.
A probléma akkor kezdődött, amikor tömegesen elterjedt a DVD, és a kicsik is fantáziát láttak a dologban. Azt már többször megírtuk, hogy független piacon megvenni egy filmcsomagot, olyan filmekkel, mint a Karate Gyík 8., meg az Ulta-mega Force XXVI. nem ugyanaz a költség és felelősség, mint egy nagy stúdió képviseleteként kiadni egy Gyűrűk Ura sorozatot, egy Brando-klasszikust, vagy egy Star Wars-t. Előbbi esetben (tehát ha független piacon vásárolsz), kis túlzással azt csinálsz a filmmel, amit akarsz: ha akarod készíttetsz rá méregdrága DTS-szinkront, de akár narrátor-hanggal is kiadhatod, mint a lengyelek. Ha akarod, a gyerekeddel rajzoltathatsz borítót hozzá, ha akarod, vehetsz hozzá eredeti borítótervet. Ha akarod, darabját kétmillióért árusítod, ha akarod, ingyen adhatod a zizi mellé.
A nagy stúdiókkal szerződött kiadók keze azonban rengeteg helyen meg van kötve. Megszabnak nekik egy minimum árat, eladott példányonkénti elszámolás van (a függetleneknél eladsz 1-2000 darabot, és máris minden költséged megtérült, tehát a többi példányt akár önköltségi ár+1 forintért is adhatod, az neked nyereség - a nagy kiadóknál minden egyes eladott példány után keményen fizetni kell a jogdíjakat).
Normális esetben logikus lenne, hogy a függetlenek termékei és a "nagyok" kiadványai nem igazán versenytársak, mert egy Gyűrűk Urát nem helyettesíthetünk Mark Dacascos 20 dollárból forgatott aktuális akciófilmjével, a magyar piacon azonban sokkal-sokkal többet számít az ár, mint az, hogy mi van a korongon. Ennek köszönhető, hogy a piacon található 1000-1500 féle 990 forintos kiadvány (amelynek zöme sajnos az árának megfelelő minőségű mind technikailag, mind tartalmilag) mostanra 70-80%-os piaci részesedést szerzett a többi "normális" áron kiadott, és többnyire technikailag magasabb szintű 3-4000 filmmel szemben!
Azt kéred-kéritek tehát számon a minőségi kiadványok 80%-át kiadó, de jelenleg a magyar piacon csak 20-30%-os részesedésű "komoly" kiadókon, hogy álljanak a sarkukra, és a minőség megmaradása, növelése érdekében próbáljanak egy vevők és kiadók számára is elfogadható közbülső árat (szerintem 2-3000 forint lenne az ideális) stabilizálni. Ez csak akkor működhetne, ha puszta kereskedelmi érdekeken túl "küldetéstudattal" is rendelkeznének a piacot uraló multik, és száműznék a kínálatukból azokat a termékeket, amelyek nem ütnek meg egy bizonyos színvonalat. Ez természetesen utópia, hiszen nyilvánvaló, hogy még az egészségünket érintő alapvető élelmiszerek esetében is csak sokadik szempont egyik-másik multinál a minőség, és elsődleges az ár. Ha tyúkszaros lengyel tojásból nyomott áron tízszer többet lehet eladni, mint elsőosztályú magyar tojásból, a magyar tojás beszállítója már röpülhet is.
Mi jelenleg sem tartunk minden DVD-nek nevezett kiadványt a kínálatunkban, mert azért egy minimum színvonalat a magunk és vásárlóink érdekében szeretnénk tartani. Ha elindulna egyszer egy "normalizálódási" folyamat, vagy mondjuk születne egy törvény a DVD-kiadások minimum technikai feltételeiről (nem fog), akkor egy perc alatt törölnénk a kínálatunkból a "gagyit". De mi sajnos nem osztunk, nem szorzunk, a multik pedig nem FILMKÉNT tekintenek a DVD-kiadványokra, hanem eladható termékként. Mivel jelenleg a 990-es kategória nekik jobban pörög, több hasznot hajt, valószínűleg a jövőben sem fogják a drágább (jobb) kiadványokat preferálni, legyenek azok bármennyire is filmtörténeti jelentőségű művek. Persze ezért kár őket hibáztatni, hiszen ha én lennék az üzlethálózatok igazgató-tanácsába és a részlegvezetőink nem a profit-maximalizálásra törekednének, henem nekiállnának széplelkűsködni, mint most én, akkor nagyon bosszús lennék :)
Amíg az emberek igénye, ízlése nem változik Magyarországon, addig ez így marad. Tudom, hogy pénzkérdés is, de nem olyan mértékben, amilyen mértékben nálunk megbillent az egyensúly a kalóz-kontra-eredeti, 990 forintos-kontra-drágább viszonylatokban. Természetesen külföldön is léteznek olcsó filmek, de ezek még mindig jóval kisebb piaci részesedéssel bírnak, mint a "normális" újdonságok. Egy német, angol, vagy osztrák piacon elképzelhetetlen, hogy mondjuk egy közepes sikerfilmből (pl: A sziget, Susie és Tekergő) kevesebbet vásároljanak meg, mint egy TV-re készült B-kategóriás akciófilm olcsó DVD-kiadásából. Nálunk sajnos fordítva elképzelhetetlen...
0
