Kicsit off, de összeszedtem a 15 kedvenc ázsiai filmemet is:
Bin-jip (Kim Ki-duk)
Kim Ki-duk legjobb filmje egy egyedülálló szerelmi történet, aminek befogádásához nyitottnak kell lenni az új dolgokra. Dialógusszegényen is tökéletesen érthető a történet, bár nálam minden újranézés alkalmával új értelmet nyer. Egyértelmű bizonyítéka annak, miért is olyan nagy rendező Kim Ki-duk, ilyet Terrence Mallick-on kívül senki sem tudna alkotni.
Bittersweet Life (Kim Ji-woon)
Először nem szerettem, túlságosan Oldboyra hajazónak tartottam. Aztán lenyugodtam, megnéztem újból és rájöttem mekkora remekmű. A munkáját mindig tökéletesen végző érzelmek nélküli végrehajtóember elkövet egy kicsi, ám annál végzetesebb hibát, főnöke ezért megbünteti. De nem eléggé. Félreértések és ki nem mondott igazságok sorozata miatt elindul egy könyörtelen bosszúhadjárat a legjobb noirok és bosszúfilmek stílusában (sőt, akár szerelmi történetnek is nevezhetjük). Karizmatikus főszereplő, hibátlan képi világ és filmzene, kellemes humor és hatalmas befejezés.
Failan (Hae-sung Song)
A legszívszorítóbb történet, amivel filmen találkoztam. Choi Min-sik ismét megmutatja, miért is ő a legjobb ázsiai színész. Failan képében (és Cecilia Cheung játékában) pedig életre kel egy olyan női karakter, ami örökre nyomot hagy a nézőben (pozitív értelemben). Plátói szerelem és egy örök vesztes hányatott sorsának a találkozása, a filmtörténelem legerősebb jelenetével.
Fearless Director s Cut (Ronny Yu)
Jet Li utolsó wushu filmje méltó befejezése a remek karriernek, színészileg is rendesen odatette magát. Mérföldekkel jobb a vágott mozis változatnál, igazi harcművészeti eposz. Szigorúan piszkos ügyek trilógia és a Sha Po Lang mellett az utóbbi jópár év legjobb HK-filmje.
Grave of the Fireflies (Takahata Isao)
Méghogy az anime nem képes érzelmek közvetítésére? A háború borzalmainak bemutatása két ártatlan gyermek szemén keresztül minden jóérzésű emberből kihozza a szélsőséges érzelmeket, végtelenül szomorú, ugyanakkor gyönyörű alkotás. Vigyázat, instant top 10-es anime!
Hero (Zhang Yimou)
Kína elsőszámú rendezője elkészítette a mozgó festményt. Minden képkockája arany, ugyanakkor a történet sem marad el a látványtól. Makulátlan színészi játék (Jet Li, Tony Leung Chiu Wai, Donny Yen, Zhang Ziyi, Maggie Cheung, Daoming Chen), világbajnok operatőri munka (Christopher Doyle), gyönyörű filmzene (Tan Dun) és erőteljes rendezés. Sajnálom, hogy kimaradt moziban, ha lesz még rá lehetőségem mindenképp bepótolom.
House of Flying Daggers (Zhang Yimou)
Ismét Yimou, megint egy gyönyörű wuxia, újra Zhang Ziyi. Ezúttal Andy Lau és Takashi Kaneshiro csatlakozott a gyönyörű színésznőhőz, a csavaros és utolsó pillanatig meglepetéseket okozó történet most sem okoz csalódást. Shigeru Umebayashi gyönyörű filmzenéje a harangjátékkal az élen pedig tökéletesen kiegészíti az operatőr munkáját, igazi audiovizuális orgia.
Il Mare (Lee Hyun-seung)
Gyönyörű romantikus film remek alapötlettel és hibátlan megvalósítással. Az amerikai korcs változat sajnos a mozikban, de ez csak mégjobb fényben tünteti fel a hibátlan eredetit.
Infernal Affairs 1-3 (Wai Keung Lau - Siu Fai Mak)
Park Chan-wook bosszú trilógiája mellett a második kedvenc trilógiám. Legtöbben csak az első részért vannak oda, én egyszerűen nem tudom szétválasztani a 3 filmet, nekem együtt alkotnak tökéletes egészt. A rendőrségbe beépült triádtag és a triádba beépült rendőr macska-egér játéka a legjobb Hollywood-i filmeket is kenterbe veri, végig izgalmas és fordulatos. Az allstar színészgárda (Andy Lau, Tony Leung Chiu Wai, Eric Tsang, Anthony Wong, Edison Chen és még sokan mások), a magyar kórussal dúsított remek filmzene (2. résznél) és a nagyszerű forgatókönyv mind hozzájárulnak a tökéletes végső képhez. Igazi vérfrissítés a Hong kong-i filmgyártásnak, rájuk is fért rendesen. Hivatkozási alap lett a bűnügyi filmeknél, nem mellékesen Scorsese is ennek köszönheti Oscar-díját.
Joint Security Area (Park Chan-wook)
Park már szélesvásznú debütálásával kasszát robbantott és gyorsan letette a névjegyét Koreában. Észak- és Dél-Korea ellentétét 4 katona szemszögéből a barátságon keresztül mutatja be, filmje hadüzenet az otthoni ellenségeskedésnek. A két tábor katonái között nem tesz különbséget, az egységes Korea eszméje kerül a vászonra. Politikai-thriller és dráma nagyszerű elegye, az egyik legjobb háborúellenes film.
Oldboy (Park Chan-wook)
A FILM. Kedvenc filmem, ázsiai filmek iránti rajongásom ezen remekművel kezdődött. Film rám még ekkora hatással nem volt, leírhatatlan élmény. Minden ízében mestermű, ettől jobban öszerakott filmmel nem hiszem, hogy valaha találkozni fogok. Nem mellékesen pedig Choi Min-sik az új évezred (sőt megkockáztatom, hogy a filmtörténelem) legjobb alakítását nyújta.
Road to Home (Zhang Yimou)
Másik kedvenc romantikus filmem, ezúttal Yimou mestertől. Két ember szerelmét ettől szebben még vásznon nem ábrázolták, a színes múltért és a fekete-fehér jelenért pedig külön pirospont jár. Zhang Ziyi már itt is imádnivaló, Yimou-nak érdekesmód nem kellett főszereplőjét ágyba küldeni, de még egy csók sem csattan el. Ilyen az igazi romantikus film.
Sha Po Lang (Wilson Yip)
Hong Kong ismét magára talált és készítettek egy durván jó akciófilmet. Donnie Yen olyan harcijeleneteket koreografált, hogy a film után gatyacserére volt szükség. A történet is nagyon rendben van, a drámai szálnak is van súlya, a játékidő pedig pont tökéletes. Sammo Hung még 50 fölött is uralkodik, de az igazán említésre méltó teljesítményt Donnie Yen és Wu Jing (a feltörekvő fiatal tehetség) nyújtják.
Spring, Summer, Winter, Fall... and Spring (Kim Ki-duk)
Kim Ki-duk 4 évszakot átívelő, az élet körforgását nagyszerűen bemutató filmje szintén nagy kedvencem. Fiatalkori ártatlanság, tinédzserkori kíváncsiság, szerelemből adódó féltékenység és felnőttkori bölcsesség a 4 lépcsőfoka a koreai rendező buddhista fejlődéstörténetének. Sokszor jó lenne minden problémától és a nagyvilágtól távol egy hasonló kis házikóban élni.
Sympathy for Lady Vengeance (Park Chan-wook)
A trilógia záródarabját nagyon vártam, első nézésre is jónak tűnt, azonban az igazi ereje többszöri újranézés után jött elő. Képi világa gyönyörű, a filmzene pedig az Oldboy mellett nagy kedvencem. A bosszú íze itt a legédesebb, fekete humor és líraíság a hibátlan Park-féle stílusérzékkel kombinálva letaglózó elegyet alkot.
Amik nélkül nem teljes a toplista: Appleseed (Shinji Aramaki), A Tale of Two Sisters (Kim Ji-woon), Bullet in the Head (John Woo), Ghost in the Shell (Oshii Mamoru), I m a Cyborg, but that s OK (Park Chan-wook), Kung Fu Hustle (Stephen Chow), Memories of Murder (Bong Joon-ho), Sympathy for Mr Vengeance (Park Chan-wook), Tae Guk Gi (Je-gyu Kang), The Killer (John Woo), Three Extremes (Taashi Miike, Friut Chan, Park Chan-wook), Time and Tide (Tsui Hark), The Host (Bong Joon-ho)
