Horror

Ha és amennyiben ezeket tényleg megtették, remélem soha nem jönnek ki a börtönből és ott rohadnak meg és szenvedik el a rabtársaik kőkemény ítéletét.

Igen, ez az igazi horror. Szegény kölkök, ráadásul ez az, amit szerintem soha a büdös életbe nem fognak kiheverni.

Ez engem is sokkolt.
Két-három ilyen hír egy héten belül :( És mennyi ilyen lehet, ami sose kerül napvilágra.
Erről meg A szomszéd lány jutott eszembe, de a valóság mennyivel kegyetlenebb, mint a filmek vagy könyvek...

Én ezen akadtam ki...

http://index.hu/belfold/2013/11/26/patkannyal_etettek_gyerekeiket/

Azt hiszem, amíg a világban ilyen dolgok történnek, felül kell bírálnom, azt a véleményemet, miszerint a Szerb film a newborn porn-s jelenete valóban öncélú-e vagy valójában brutális arcunkba tolása egy jelenségnek, ami sajnos létezik, bár létezésében én nem akartam hinni:

http://langologitarok.blog.hu/2013/11/26/beismerte_pedofil_buneit_a_lostprophets_enekese#more5659356

Ma 23:00-tól Náci Zombik a Film+ műsorán. A retyós jeleneten a mai napig szakadok.

Az ördögűző 3.

Sajnos meglehetősen gyenge a film. Nem abban az értelemben gyenge, mint egy szar film, hanem abban, hogy semmit sem nyújt. Egy horror, ami nem félelmetes, nem ijesztő és nem is durva. Olyan vértelen az egész, mintha cenzúrázták volna, az összes gyilkolásról csak utólag értesülünk. A történet sem túl izmos, így filmen elmesélve, a könyv eredetijét viszont (Legion) szívesen elolvasnám, ha megjelenne.
A filmben két jelenetet találtam, ami említésre méltó. Van a legendás ijesztős jelenet, erről több szót, nem beszélnék el, azon kívül, hogy tényleg hatásos, csak kár hogy nem jobb filmben kapott helyet, illetve túl korán szakad vége. A másik a plafonon mászó nő, aki megidézi Ingmar Bergman Farkasok órája című filmjét. Nagyjából a film erényei ennyiben ki is merülnek. Alapvetően próbáltam nem a nagy elődhöz hasonlítani, ami ugye mindent teljesít, amit egy horrorfilmtől elvár az ember, mondhatni az az egyik nagybetűs HORRORFILM. Viszont ez a film maga idézgeti az első ördögűző filmet, utalva számos dologra. A történet végkicsengése, mondanivalója totál az első ördögűző filmet másolja: (SPOILER!) a hős pap feláldozza magát, hogy megmentsen egy lelket. (SPOILER vége)
A könyv ha jól tudom, nem Az ördögűző folytatásának készült, ezért gondolom sok mindent átírtak a filmhez, hogy illeszkedjen a sorozatba. Viszont azt talán dicséretnek mondható, hogy William Peter Blatty, aki ugye az Az ördögűző és a Legion írója, úgy rendezte meg a mozit, hogy semmiben se különbözik egy szürke, iparosrendező munkájától. Ezt csak azért írom le dicséretként, mert íróként, és nem filmesként, egy sokkal rosszabb filmet is lerakhatott volna az asztalra.

Egyáltalán nem bánom, hogy megnéztem, mert nem rossz film, de szerintem egyes helyeken fokozhatta volna a parát. A végében óriási potenciál és erő volt, és olyan hamar véget ér az egész, hogy szinte fel sem fogjuk, ily hosszú felvezető után.

Nagyjából egyezik a véleményünk, habár nekem az Innkeepers egy picit jobban a szívemhez nőtt, mint az Ördög Háza. Félreértés ne essék, utóbbit nagyon szeretem, főleg a 70-es évek horrormozijainak hangulati megidézéséért. Az Innkeepers esetében, habár valóban túl hosszúra nyúlik az előjáték, de erre sztem szükség van, hogy utána a para még keményebbet üssön. Nem mondom, hogy ne lehetett volna kicsit mozgalmasabb a film, de ez a rendezői tudatosságnak tudható be, a "lázadó attitűd" találó megfogalmazás.
Abban is egyetértek, hogy kevés az ijesztő jelenet, és azok is rövidek. Nálam pont ez adja a film szavatosságát.

The Innkeepers

Vegyesek az érzéseim a filmmel kapcsolatban. Értékelem, hogy a mai, minél látványosabb, pergősebb (horror) filmek dömpingjében húz egy merészet és egy ideje elég tudatosan használja a lassan csordogáló narratívát. Az az vicces, hogy ez manapság egy lázadó attitűdöt feltételez :) Nos, a lényeg. Sajnos itt szerintem elbukott. A The House of the Devilnél elérte, hogy végig görcsbe rándult gyomorral vártam,mikor tör elő az iszonyat, mert végig az volt az érzésem, hogy bármikor, bárhonnan előronthat valami szörnyűség. Ezzel a film valami egészen elképesztő feszültséget ért el, mintha felhúznál egy húr, és csak húznád, és húznád és már előre rettegsz mikor szakad el. Aztán egyik pillanatról a másikra elszabadul a terror, ami a hosszú felvezetőnek köszönhetően tényleg ütős. Szóval ténylegesen az utóbbi évek egyik legjobb horrorfilmje volt a The House of the Devil.
A The Innkeepers ugyanezt a lassú tempót alkalmazza. Azonban sajnos úgy érzem, hogy a rendező luftot rúgott. Egyszerűen itt nem tudta elérni és fenntartani, azt a folyamatos fenyegetettség érzetet, amit a korábbi filmjében elért. A másik baj, hogy amikor jönne egy ijesztő jelenet, amiből sajnos nincs sok, annak is túl hamar szakad vége. Valahogy olyan szemérmes az egész film. És szemérmesség alatt azt értem, hogy még az ijesztgetéssel és szemérmesen bánik. Sajnos. Úgy érzem, itt annyira nem jött össze a rendezőnek a dolog, pedig összejöhetett volna, mert az a pár ijesztő jelenet, a rövidségük ellenére is hatásosak, a szereplők szimpatikusak és érdekes is a maga módján.

Na megvolt a Szerb film. Spoileres:
Tegnap neki is álltam értékelést írni, aztán olyan hosszú lett, hogy jegeltem az egészet, majd lehet egyszer ha csinálok filmes blogot kiteszem, bár ahogy most végigolvastam ezt a hozzászólást, ez se lett rövid, és tartalmazza annak a velejét :)
A lényege: olyan rossz híre van ennek a filmnek, hogy nagyon rákészültem, milyen elmondhatatlan ocsmányságözönt fogok látni, ehhez képest kaptam egy jó filmet! A történet szerintem  jól volt felépítve (mint az Audition esetében: lassú felvezető, ahol megismerjük a szereplőket), + szomorú, drámai, és nagyon izgalmas. Azt azért látni kell, hogy egyes jelenetek valóban polgárpukkasztás miatt kerültek bele, emiatt öncélúak is, viszont még a nézhetőségen belül vannak + bizonyos értelemben kellenek is a történethez, hisz a snuff filmek "legendás" világába vezet be, erről meg végül is nem lehet úgy filmet csinálni, mint ahogy azt a 8mm vagy A néma tanú meg a többi tette.
A snuff filmekről:
http://www.urbanlegends.hu/2007/01/snuff-film/
Nyilvánvaló, hogy a  newborn porn, takarásból felvett (kamu) jelenetét kihagytam volna, mert ilyen fiktív filmben se szeretnék látni. Ez tipikusan az öncélú, tegyük hírhedtté a filmünket jelenet. Vagy az egészet elég lett volna a főszereplő arcára fókuszálva, hanghatásokkal érzékeltetni. Egyébként sok dolog van a filmben szerintem, ami miatt ez egy szélesebb horrorkörben is elismert film lehetne, ha nem estek volna át a ló, ennyire szélsőségesen durva, túloldalára bizonyos jeleneteknél (a newborn porn-s jelenet, vagy a film végén a farok általi kivégzés, ami kicsit már önparódiájába fordult). Bár azt azért tegyük hozzá, hogy a film erőszak tekintetében nem talált fel semmi újat (bár úgy csinál, de lásd: Sade márki művei + egyéb horrorfilmek), ezért szerintem érdemes lett volna a kevesebb több elvét alkalmazni néhány helyen, mert volt olyan érdekesés izgalmas a történet (+ a felépítése) amik miatt jobb is lehetne. Vagyis ez a film nem fog semmilyen lerombolni semmilyen tabut, vagy lesz a művészi szabadság kifejezésének durva zászlóshajója, mert nem. Az utóbbi idők brutálisabbnál, brutálisabb horror és erőszakdömpingjében ez is csak egy, az erőszakos, horrorfilmek közül, aminek ereje inkább abban rejlik, hogy a komoly és szomorú történet nagyon erős alapot ad neki, és a témája lesz az, amiért valamennyire kiemelkedik a torture porn műfajból. Sajnos így érthető módon mindenki arra a 4-5 extra durva képsorra fog koncentrálni, amiről el fog híresülni.
Pedig a rendezés izgalmas és kreatív, ahogy a történet is, a zene jó, a színészek kiválóak. A főszereplő egészen jó volt, nem tudom tudjátok-e kit alakított a Macskajajj-ban :) Nem kis bátorság volt tőle ezt elvállalni. A rendezőt játszó színész túljátssza szerepét, viszont ez meg kell ide, hisz egyfajta karikatúra a fickó.
Politikai allegória lenne? Hát figyeltem dolgokra és végül is megtaláltam a megfelelő dolgokat, viszont ez akár belemagyarázás is lehetne, annyira nem egyértelmű. Ráadásul egy allegória akkor jó, ha önmagában is értelmezhető, mert ha erre az alkotóknak kell figyelmeztetniük, akkor vagy rossz vagy nincs. De vannak ilyenek, legalábbis meg lehet feleltetni bizonyos dolgokat: ahogy Milos a felesége hatására is, mohóságból (hisz óriási összeget kínálnak neki), belemegy egy forgatásba, amiről nem tud semmit, egy diktatórikus, elmebeteg rendező hatására, az megfeleltethető egy szavazásnak, ahogy a nép egyszerű gyermeke az irreális ígéretek miatt simán leteszi a voksát egy diktátorra, akinek igazából a jövőre irányuló terveiről nem tud semmit. A rendező egyértelműen a hatalmába beleőrült vezetők megfelelője, aki azt gondolja magáról, hogy művész, filozófus, ezért bármit megtehet (ismerős?). Ott van mellette a korrupt rendőrség és a karhatalom, és egyéb hatalmas pénzemberek, mert elmebeteg vízióit csak így tudja megvalósítani. Amikor Milosnak azt mondják, hogy üsse meg a nőt, de nem akarja, majd hátulról elkapja a rendező egyik embere, megfeleltethető annak, ahogy lényegében a kezdő katonákat idomítják az erőszakra. Tedd meg vagy veled tesszük! A gyermekekkel szembeni erőszak, ami megjelenik a filmben, utalás arra, ahogy ez a hatalom, már gyermekkorban megrontja és saját képére igyekszik torzítani őket, illetve bármit megtehet velük, bármire felhasználhatja őket annyira kiszolgáltatottak. A film vége pedig egyértelműen a család totális megsemmisítését betetőző cselekedet, ahogy végül megvalósul a "testvérháború", ami az egyik irigységből és a másik mohóságából fakad. Bár a filmben egyértelműen az irigység az, ami a gonoszság szolgálatában áll, a mohóság inkább csak a bepalizáshoz kellő negatív tulajdonság. Aztán ott van még egy főbűn: a bujaság, melynek mocskos, irgalmat nem ismerő világában játszódik a történet. Aztán végeredményben az ember, a szerető családapa, állattá silányítása megy végben a filmben, hogyan is alázza állattá a hatalom az embert, mi mindenre is veszi rá, akár így, akár úgy. Lássam bele azt, ahogy példás családapák viselkedtek a háborúban?
Na végül is ezeket midn-mind meglehet találni a filmben, de hogy ezek tényleg benne vannak-e vagy csak én láttam meg azt nem tudom. Az biztos, hogy nem egyértelmű allegória, tehát nem jó. Magamtól én se erre koncentráltam volna, csak a rendező nyilatkozata miatt figyeltem, tényleg benne vannak-e ilyenek a filmben. Bár most, hogy levezettem, úgy hiszem igen, végül is benne lehet.  
A cím érdekes. Nem véletlen utálják a szerbek ezt a filmet, mert e miatt a cím miatt úgy érzik, hogy mindegyiküket agresszív, aberrált állatnak állítja be a történet.
Szóval végeredményben azt mondom, érdemes lett volna finomítani, vagy elhagyni egyes jeleneteket, de aki felnőtt, erős gyomrú, és képes nyugodt lelkiállapotban végignézni egy ilyen filmet (vagyis nem éli bele magát annyira, hogy elhigyje: valóságot lát), és túl van már olyan más, hasonlóan durva filmeken, mint a Cannibal Holocaust, az Ichi the Killer, A Saló vagy a Mártírok akkor nagy meglepetések nem érhetik az erőszak ábrázolásának terén, viszont a történet kellően nyomasztó, sötét és depresszív lesz.

Nekem ez a pár hozzászólás is hasznos infó. Na nem mintha rohantam volna, hogy lássam.

Akkor mindenképp megpróbálom megnézni, és akkor ennek tükrében újranézem és lehet, hogy újraértékelem.

Röviden annyi, hogy nagyon tudatosan építkezik a film, és a rendező szavaiból kitűnik, hogy nagyon is tisztában van a zsáner történetével és fejlődésével, és sok olyan, első blikkre nem feltűnő elemet épített bele a filmbe, ami ezekre reflektál is.

Azért köszi, megpróbálok én is rákeresni :)

"Ahogy afiaf is pedzegeti, ha a Mártírokat utálod, háááát... a Srpski Film hasonló hatásfokkal, de sokkal-sokkal aljasabb elemekkel operál."

Ez abból fakad, hogy a Mártírok készítői nem (merték?) léptek a szexuális kizsákmányolás és erőszak mezsgyéjére, ez a terület még a mai napig eléggé tabu és durvább, sokkolóbb hatást tud kiváltani, mint bármely más testtel kapcsolatos egyéb (filmes) brutalitás.

Az a baj, hogy csak részleteket találtam meg belőle, azokat is csak franciául, bármiféle felirat nélkül. :/

:D Basszameg, de jót szakadtam ezeken a tipikus kommenteken, tényleg ezekbe lehet belefutni mindenhol. Mondjuk a trollokon jókat szoktam derülni, mikor beírják, hogy tipikus vasárnap délutáni film, amit nyugodtan megnézhetsz a nagyival és a kölkökkel is.

És ez az extra nincs fent valahol a neten? :) Megnézném az interjút, de a film nincs meg nekem és nem is szándékozom megvenni :)

"Érdekes dolgok ezek, sokat tud belőlük tanulni és leszűrni az ember. :)"

Egyébként valóban. Én amúgy szeretek a megosztó, provokatív filmekről értelmes vitákat olvasni, mert nem vagyok olyan elvakult, hogy azt mondjam, nálam vagy a bölcsek köve, és adott esetben ne nyithatná fel a szemem egy jó kritika.
Csak sajnos a legtöbb filmes fórumon vitaként ez szokott menni, akár a Mártíroknál, akár a Szerb filmnél, akár másoknál:
"-Beteg állatság és beteg aki nézi!
-Akkor én beteg vagyok, mert kibaszott jó film!
-Akkor beteg vagy, és élvezkedj csak, ez a film undorító!
-Én nem nézem meg.
-Ez szar.
-Ostobák vagytok, nézzétek inkább a Transformerst, az való nektek, ez kurva jó film!
-Á ez egyáltalán nem kemény, sokkal többet vártam.
-Szerintetek a gyerek megnézhetné? (az örök poéngyáros)
-Aki nem szereti a horrort ne nézze."

stb.
és ezek mennek a végtelenségig, én meg nem tudtam meg egyetlen plusz információt se egyikről sem. :) És már a netes kritikák sem a régiek, ilyen filmeknél meg pláne, nehéz mélyebb elemzéseket találni (a Mártírokról pont találtam egyet, talán itt az xpressen osztotta meg valaki, esküszöm azt az elemzést jobban élveztem, mint a filmet, hiába nem egyezett a véleményünk :).

Naná, a The Divide-ban egy csokor jellemdegeneráció és jellemtorzulás megy végbe, jellemfejlődésről én nem is beszélnék.

Ajánlom figyelmedbe a Mártírok DVD extrái között található interjút Laugier-rel, aki szerintem rá fog cáfolni 1-2 kijelentésedre. :)

Ahogy afiaf is pedzegeti, ha a Mártírokat utálod, háááát... a Srpski Film hasonló hatásfokkal, de sokkal-sokkal aljasabb elemekkel operál.

Nekem a The Divide tökéletesen komolytalan volt, mely az indokolatulanul hosszú játékidő (ezt tényleg 120 percben kellett?) múlásával egyre unalmasabbá vált, azon egyszerű oknál fogva, hogy komolyan vehetetlenül sarkított figurákat dobáltak össze, akik ráadásul már a kezdet kezdetén unszimpatikus, máglyára való dögök voltak. A jellemfejlődés meg kimerült abban, hogy ezek a dögökből az idő múlásával még nagyobb dögök lettek.
Ettől függetlenül az utolsó három perc fasza és ütős, sőt, korának legjobb végkifejletei közt tartom számon.

Nekem a Mártírok kapcsán teljesen az volt az érzésem, mint amit sokan a Szerb filmről is állítanak. Kellő anyagi háttérrel rendelkező horrorajongók nekiállnak, hogy na most akkor mi megcsináljuk a legdurvább horrort, "amit kitudunk magunkból sajtolni", de hogy mégse csak nettó kínzás-sorozatokból álljon a film, tesznek bele valami olyan elemet, amire utólag tudnak mutogatni, hivatkozni, hogy mégis milyen mély értelmű, (ál)intellektuel szándékuk volt ezzel a filmmel, pedig valójában tudjuk, hogy nem.  
A Szerb filmnél se legyen illúziónk, hogy miről szól, mert az, hogy a szerb társadalom és a hatalom viszonyát akarja megjeleníteni, elég béna duma. Mert ha erről szólna, akkor nem a pornó elképzelt snuff világába helyezné a történetet, ezeket a karaktereket mozgatva, hanem a Salóéhoz hasonlóba. Gondolom ez a hatalom és elnyomás szlogen pont a Salóra utal. Csak azt elfelejtik, hogy a Saló egy konkrét történelmi időben és helyen játszódott, megjelenített jó pár hatalmat a kezében tartó figurát, és 100 olyan apróság van benne, amiért az tényleg egy hatalmat kritizáló film. Egyszerűen arról van szó, hogy a készítők valami megdöbbentő, hírhedt filmet akartak készíteni, ami pont azért lesz ismert, mert elterjed a híre, hogy milyen kemény, és szadista, és amiről reakcióvideókat tesznek fel a fiatalok youtube-ra és ez generálja, hogy minél többen legyenek rá kíváncsiak. Azt látatlanban is merem állítani, hogy ha kihagyták volna a filmből az újszülöttes részt, sokkal kedvezőbb fogadtatást is kaphatott volna akár a horrorrajongókon belül, mert az a fajta technikai kivitelezés és narratíva amivel elkészítették jobb sorsra is érdemesebbé tehette volna a filmet. A sztorija se rossz, már amit én hallottam róla, kellően sötét és drámai, így eleméslve, nem hiszem, hogy minden tabu áthágására szükség lett volna, ahhoz, hogy ugyanolyan ütőssé váljon, mint amilyen lett. Néha a kevesebb több, és akkor nem tűnik el a film a szadista képsorok mögött. A Mártíroknál, mivel azt már láttam, az a véleményem, hogy a technikai megvalósítás kellően profi munka, csak éppen a történet nekem egy gusztustalan kínzás orgia, amit nem értékel felül vagy át a vége. Ha intelligens filmet akartak volna csinálni, akkor az egésznek annak kellett volna lennie.

A The Divide is egy nagyon jó film, én legalábbis jó véleménnyel vagyok róla.