Körmendi János színművészetének megítélése az utolsó időkben eléggé felemás volt, sokan csak mint Mikroszkóp Színpadbeli ripacskodó öregként emlékeznek rá, pedig a rendszerváltás előtt közel negyven évig a Madáchban szerepelt, ahol a magyar- és a világirodalom számos remekművében játszott, igaz talán Svejken kívül sohasem címszereplőként, mivel az ő alakjához karakterszerepek álltak jobban. Hasonlóképpen a filmekben is mellékszereplőként alakított, s ha saccolni kellene, biztosan kevesen mondanák azt, hogy negyven mozifilmben is láthatták Körmendi Jánost. Játszott Jancsó-filmekben (A harangok Rómába mentek, Így jöttem) irodalmi adaptációkban (Egri csillagok, Beszterce ostroma, A fekete város) vígjátékokban (Alfa Rómeó és Júlia, Fuss, hogy utolérjenek, Kojak Budapesten) ifjúsági filmekben (A varázsló, Hahó Öcsi) kölcsönözte hangját rajzfilmekhez (Kérem a következőt, Pom-Pom meséi, János vitéz, Hófehér, Macskafogó), tévéjátékok, kabaréműsorok fűződnek nevéhez, nemcsak szereplőként, hanem szerzőként is, emellett több könyvet is írt.
Halálával a régi színészgeneráció egyik utolsó alakja távozott, s hogy mégis csempésszünk valami mosolyt e szomorú eseményhez, elevenítsük fel a sok komédia közül tán legemlékezetesebbet:
KÖRMENDI JÁNOS 1927-2008