Szombat éjszaka elhunyt Sütő András.
Az erdélyi magyar író a romániai magyar kisebbség egyik legjelentősebb szószólója volt. Idén nyáron töltötte be 89-ik életévét.
Az 1927-ben Pusztakamaráson született, számos drámát, novellát, kisregényt, regényt jegyzett, pl. Egy lócsiszár virágvasárnapja, Csillag a máglyán, Káin és Ábel, Szuzai menyegző, Advent a Hargitán, Balkáni gerle Anyám könnyű álmot ígér című regény, Engedjétek hozzám jönni a szavakat, Álomkommandó. A nagyenyedi Református Kollégiumban, majd a kolozsvári Református Gimnáziumban tanuló, először 18 évesen publikáló - a kolozsvári Világosság című lapban jelenik meg Levél egy román barátomhoz című műve - Sütő András több romániai magyar nyelvű lap (Falvak Népe, Új Élet) főszerkesztője is volt, jóllehet eredetileg rendezőnek készült a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán Kolozsvárott.
Sütő András nem csak irodalmárként, de a 70-es 80-as években romániai országgyűlési képviselőként is kiállt a magyar kisebbség nyelvhasználati jogai és a teljes anyanyelvi oktatása mellett, illetve tiltakozásokkal, memorandumokkal igyekezett a Romániában folyó nemzetiségi jogfosztásokra felhívni a figyelmet. Ebbéli tevékenysége miatt egyre gyakrabban tiltják be műveit: a Ceausescu-rezsimben utoljára 1980-ban jelenhetett meg írása.
Ezt követően Magyarországon publikált, drámáit is itt állították színpadra. Írásai és megszólalásai jelentős változást hoznak a romániai magyarsággal kapcsolatos magyar politikában, az Advent a Hargitán című drámájának 1986-os budapesti bemutatása komoly politikai vihart kavart - a román hatóságok hevesen tiltakoztak miatta. A romániai rezsim által ellene táplált indulatokat Álomkommandó című, 1987-ben szintén Magyarországon bemutatott drámája csak fokozta: a rezsim titkosszolgálata lehallgatta otthonában, munkahelyén, hétvégi házában; névtelen levelekben, telefonokkal fenyegették - életveszélyesen is -, gyermekeinek boldogulását különböző módszerekkel nehezítették.
Az 1989-es majd az 1990-es diktatúra-ellenes megmozdulások idején felszólalt a tüntetéseken, de a marosvásárhelyi tiltakozók ellen szervezett pogromokban elvesztette fél szeme világát. A rendszerváltás után a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke volt, írásai immár Romániában is megjelenhettek.
Sütő András halálával az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb szószólója távozott.
(az origo cikke nyomán)