Halottaink...

Én akkor vettem a filmeket amikor kint voltam, de azért van egy-két megbízható online bolt is.

Írj a saint77 kukac freemail címre és megírom a linkeket (itt mégsem lenne etikus más boltokat reklámozni még akkor se ha orosz filmek). A Cseburáskát pont tavasszal vettem meg , felújított kiadásban adták ki.

Elnézést az OFF-ért pont itt, de Oroszországból hogy lehet a legegyszerűbben, legolcsóbban, legbiztonságosabban (meg is érkezik) DVD-t rendelni, hozatni? Már régóta keresek ehhez valakit, "Cheburaska" (Csiburaska) érdekel.

Én is elszomorodtam amikor olvastam. Nagyon sok filmet csinált, még a Háború és béke valamint a Fekete fülű fehér Bim jut így hirtelen az eszembe. (Oroszországban ezek megjelentek DVD-n, nekem is onnan vannak meg.)

Paul Naschy is meghalt vazzeg.

http://cinebeats.blogsome.com/2009/12/01/paul-naschy-1934-2009/

Ma ismét egy olyan halálhír érkezett, mely könnyeket csalt a szemembe...

Életének 81. évében meghalt VJACSESZLAV TYIHONOV, a legendás STIRLITZ KAPITÁNY, aki az én generációmnak A TAVASZ TIZENHÉT PILLANATÁ-t hozta el hétről-hétre... :(

IN MEMORIAM VJACSESZLAV TYIHONOV(1928-2009)


"...ÉS STIRLITZ ELMENT A MESSZESÉGBE..."
(BOTH BÉLA narrációja a TAVASZ TIZENHÉT PILLANATA című sorozatból.)

ISTEN NYUGOSZTALJA STIRLITZ KAPITÁNY!

Tegnap hunyt el szegény. Iglódiról szóló pár sorom után be akartam másolni a Szörényiről szóló hírt, csak a munka és egyéb sürgős tennivalók miatt nem tudtam megtenni.

A Kossuth-díjas színésznő a világháború előtt az egyik leghíresebb magyar díva volt, a forradalom után menekülnie kellett az országból, és Amerikában tett sokat a magyar színjátszásért.

Életének 93. évében Los Angeles-i otthonában elhunyt Szörényi Éva Kossuth-díjas színművésznő. A megemlékező ökumenikus istentiszteletet szombaton az észak-hollywoodi Szent Károly katolikus templomban tartják. Temetése szűk családi körben lesz.

Szörényi Éva [1] 1917-ben született Budapesten. Már a Színművészeti Akadémia növendékként a Nemzeti Színház tagja lett, és az ország első színházának egyik vezető színésznőjeként több mint húsz éven keresztül lépett Magyarországon színpadra.

A Nemzeti Színházban több rendezésben évekig alakította mindhárom nagy magyar klasszikus főszerepét, Évát Az ember tragédiájában, Melindát a Bánk bánban, Tündét a Csongor és Tündében. Számos Shakespeare-tragédiában és -vígjátékban formálta meg a főszereplő karakterét, a klasszikus drámák mellett előszeretettel lépett fel magyar és külföldi írók darabjaiban is.

A magyar közönség majd 30 film főszereplőjeként láthatta, olyanokban, mint a Barátságos arcot kérek (1935), Mária nővér (1936), A Noszty fiú esete Tóth Marival (1937), a Halálos tavasz (1939) vagy éppen a Szüts Mara házassága (1941), a Régi keringő (1941) és a Fűszer és csemege (1940).

A Noszty fiú esete Tóth Marival és a Halálos tavasz című filmekben is Jávor Pál partnereként tűnt fel. A színházi és a filmes munka mellett Szörényi Éva hangja a Magyar Rádióban is gyakran hallható volt, emlékezetes irodalmi műsorok, színdarabok szereplőjeként.

A Nemzeti Színház forradalmi bizottságának a társulat által megválasztott társelnökeként 1956 októberében részt vett a forradalomban, majd annak leverését követően családjával hazája elhagyására kényszerült, az Egyesült Államokban előbb a keleti parton, majd Los Angelesben élt.
Amerikában

Szörényi Éva hivatását Amerikában is folytatta, 1957-ben már főszereplőként láthatták az amerikai televízió nézői. Szabó Sándorral az emigráció színészeit összegyűjtve megalapította a New York-i Petőfi Színházat, ahol több éven keresztül játszott a színpadon. Számtalan jótékony célú előadást rendezett New Yorkban és Los Angelesben, például az árvízkárosultak és a határon túli magyar iskolák megsegítése érdekében. Több mint öt évtizeden át színházi és irodalmi előadásokat rendezett szerte a világon, így az Egyesült Államokban, Kanadában, Dél-Amerikában, Ausztráliában és Nyugat-Európában. Utolsó filmszerepét 2001-ben játszhatta el, akkor az 56-os magyar eseményeket feldolgozó Amerikai rapszódiában együtt játszott Scarlett Johanssonnal és Nastassja Kinskivel.

Szörényi Éva [2] 2008 tavaszán ünnepelte 75 éves színészi jubileumát. A hollywoodi Barnsdall Gallery színházban tartották az ünnepi előadást, ahol az idős művésznő Petőfi Sándor, Illyés Gyula, Ady Endre, Kosztolányi Dezső és Wass Albert verseit adta elő.

Szörényi Éva életművét számtalan kitüntetéssel díjazták. 1952-ben a Bánk bán című drámában Melinda megformálásáért Kossuth-díjat, 1954-ben érdemes művész-díjat kapott. 1991-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki, 1994-ben Nagy Imre-emlékplakettet, 1997-ben Magyar Örökség Díjat, 2006-ban 56-os Emlékérmet és 2008-ban Mindszenty Emlékérmet kapott.

(Forrás: Index)

Most olvastam sajnálattal Szörényi Éva haláláról.

Szomorúan olvasom a hírt. Nekem Iglódiról elsősorban Zolnay Pál dokumentumszerű kiváló játékfilmje, a FOTOGRÁFIA (1973) jut eszembe, amelyben a néhai Zala Márkkal együtt vándorfényképészeket játszottak, akik vidéki barangolásaik közben egy megdöbbentő tragédia nyomára bukkannak. (Sebő Ferenc dalai autentikus hátteret adtak a filmhez.) Nagyon nehéz szerep lehetett, hiszen a forgatókönyvet az Élet írta, mivel az egészet rögtönözték, tehát Iglódinak és Zalának úgy kellett a szerepüket játszaniuk, hogy közben valódi érzéseik, emberi reakcióik is formálták a figurákat.

Hogy szaladnak az életek...

Életének 66. évében elhunyt Iglódi István Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, a Magyar Színház igazgató-főrendezője.

Gyerekorom nagy kedvence volt.
Előadói stílusával,egyéniségével bárkivel meg tudta szerettetni a komolyzenét.

86 évesen elhunyt Melis György

A Kossuth-díjas művészt, a Magyar Állami Operaház örökös tagját 86 esztendősen, péntek hajnalban érte a halál.

Az egyik legnagyobb magyar bariton a Szarvas melletti Csipkár-tanyán született egy hétgyermekes szlovák paraszti család legifjabb tagjaként. Magyarul csak ötévesen, iskolái megkezdése előtt tanult meg, méghozzá nem is akárhogyan, ő az egyetlen Kazinczy-díjas magyar énekes. Énekelni a helyi evangélikus gyülekezet lelkészének biztatására kezdett. Jelentkezett a Műszaki Egyetem építészmérnöki szakára, de végül a zene mellett döntött. 1945-től tanult a Zeneakadémián, 1949-ben lett az Operaház magánénekese.

Melis György Wagner hőseinek kivételével elénekelte a legnagyobb baritonszerepeket, volt Don Alfonso, Figaró, Falstaff, Papageno, Don Giovanni (a nemzetközi elismertséget is meghozó szerepét magyarul, olaszul és németül is énekelte). Bartók Béla Kékszakállú hercegeként a tragikus férfihős megközelíthetetlen magányát hangsúlyozta. Az operát éppen harminc éve hatalmas sikerrel énekelték - először magyarul - Marton Évával a milánói Scalában. Nagy sikere volt Kacsóh Pongrác János vitézében, Kodály Székely fonójában, több kortárs zeneszerző (Ránki György, Szokolay Sándor, Petrovics Emil) darabjának bemutatóján. Erkel Ferenc Bánk bánjában volt Biberach, Petúr bán és Tiborc is, Kodály Háry Jánosában a címszerep mellett később énekelte Napóleont is, bár hatalmas termete nem éppen erre a szerepre predesztinálta. Énekelt operettet (Cigánybáró), népdalt, magyar nótát, olykor oratóriumot. Versmondását rádiófelvételek őrzik, jellegzetes alakja filmekben is feltűnt, mint a Hány az óra Vekker úr? és a Banánhéjkeringő című mozikban.

Műfajtól függetlenül kiemelkedett drámai és vígoperai karakterekben, nagy tragédiák hőseként és őskomédiásként. Színészként kiválóan ötvözte a romantikus indulatokat, a humort és a drámát. Nagy hangsúlyt helyezett az érthető szövegmondásra, s még diplomás énekesként is járt énekmesteréhez.

Melis György igazán a Magyar Állami Operaház színpadán volt otthon. Az intézménynek 1989-ben lett örökös tagja, és 1991 decemberében ünnepelte kétezredik operai fellépését Mozart Cosi fan tutte című operájában. Koncerten több mint félezerszer szerepelt, rádiófelvételeinek száma meghaladja a százat. Háromszor kapott Liszt Ferenc-díjat (1954, 1959, 1973), 1962-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 1967-ben lett kiváló művész, 1986-ban megkapta a Bartók-Pásztory-, 1998-ban a Magyar Örökség-díjat, 2003-ban a Magyar Állami Operaház Mesterművésze kitüntetésben részesült. Ugyanebben az évben megkapta a Hazám-díjat, és életútja elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést.

1988-ban díjat alapított: a Melis György-emlékplakettel a legszebb, legtisztább magyar kiejtésű énekest jutalmazzák. Két évtized alatt csaknem húsz művész vette át az elismerést.

Európa-szerte és a tengerentúlon is nagy sikerrel vendégszerepelt, legnagyobb külföldi sikereit Mozart Don Giovannijával aratta.

(Forrás: az MTI híre alapján az Index)

P. S.: Épp tegnapelőtt emlegettük őt a cimborámmal, hogy milyen szép kort megért. Nem gondoltam volna, hogy két nappal később Melis halálhírét kell bejelentenem.

Isten nyugosztalja...

Ne felejtsük el a képregényeit sem,Tom Sawyer-től egész Villon-ig kiadhatná valaki egybegyűjtve.Nyugodjon békében,nagy ember ment el újra.

Ilyen lett volna a sajnos soha el nem készült Dargay féle Vuk második része..

Sokat köszönhetünk Neki. Isten nyugosztalja!

Szegény! Biztos meglátta A kis Vukot...

Nyugodjék békében!

http://index.hu/kultur/cinematrix/ccikkek/2009/10/22/meghalt_dargay_attila/

Az ő filmjein nőttem fel. Azt hiszem rengeteg meseszerető volt és jelenlegi gyerek nevében mondhatjuk: Köszönjük élete munkáját, és Nyugodjék Békében!

Nyugodjon békében!

Az ő rajzfilmjein nőttem fel. A Ludas Matyi mai napig nagy kedvenc, szinte fejből tudom az egészet.

:(( Ezt nem is hallottam. Nyugodjon békében.

Szerintem ő volt a legnagyobb magyar rajzfilmes.

Életének 83. évében elhunyt Dargay Attila animációs filmrendező. Nyugodjék békében.

Én úgy tudom, önként vonult vissza a filmezéstől.

Szomorú hír, hiszen valóban szép és jó színésznő volt. Mellesleg Alfredo Bini (Pasolini korai filmjeinek producere) volt a férje, és ki tudja, talán neki is szerepe volt abban, hogy válásuk után, 1977-ben Schiaffino eltűnt a filmvilágból. Lehet, hogy nem így történt, mindenesetre kár, hogy megtörtént. Nem akart-e visszatérni a filmezéshez vagy nem hívták?