milyen zenét hallgatsz?

PÁL UTCAI FIÚK - Csak úgy csinál

Nina Hagentõl nagyon szeretem a Hold Me c. számot. Eleve bírom azt a nõt, Janis Joplinra emlékeztet. :-))) Szeretem egyébként is az ilyen kicsit õrült elõadókat. :-))

Kihasználva, hogy az egész iroda elvonult ebédelni, most éppen Nina Hagen (SMACK JACK) énekel. Szerintem, ha előbb benyomom a cd-t a játszóba, ők is hamarabb elmentek volna kajálni...

bevallom: kicsit mindkettőt. de a filmezés az szent. :)

Jelen! :)

Van. Vasárnap vásároltam legutóbb cd-t, hármat.

van

Mindannyian csak töltögettek vagy van eredeti lemezeket vásárló is köztetek?

scout niblett - hot to death

én most bármit, csak NIN-t nem. :))

:)))

Amanda Lear: Indovina chi sono:)))

:))

Anyááááám! Az egyik legjobb filmzene! (Mondjuk én a filmért is odavagyok.)

tégla: Na látom szakértővel van dolgom;) Days of Thunder!

Ivan: a Crockett s Theme-et  J.M. Jarre is feldolgozta. Sztem ha még nem hallottad feltétlen hallgasd meg!

Ez zenei irányzat kérdése is. Pl. a tánczenében fél év már olyan, mintha soha nem is létezett volna, mert ott nincsenek igazi nóták, csak aktuális slágerek. A rock zenét emlithetném ellenpéldaként, de mégsem teszem, mert sajnos a műfaj mai fiatal képviselői pontosan erre az irányvonalra tendálnak: csinált, slágeres amúgy hartmatgyenge produkciók. Valahol a fiúcsapatokat hivatottak lecserélni, és ez elég szánalmas dolog.

Az lehet, de azért még mindig Ricky Martin vb-s száma jön be nekem a legjobban, pedig nem vagyok egy Ricky Martin rajongó. :-)

Ez a szám a 2002-es foci Vb-re készült, de Anastacia "Boom" - jának nyomába sem ér!

:-))))))))))))))))))))))))))))))))))))))

"VIRGIN" - record :)

Britney Spears - "Right Now (Taste the Victory)"

Hát igen. Fõleg a generációs különbségek. A fiatalabbak máshogy állnak az idõhöz, de nem tehetnek róla, még nem éltek annyit, nekik 2 év is sok. Minél idõsebb az ember, 2 év annál rövidebb idõnek tûnik. :-)

Az elsőt ismerem, de már az se egy mai darab. Erről eszembe jut az ŐRÜLET című, napokban újranézett Polanski-film. Az egyik jelenetben Harrison Ford és Emmanuelle Seigner egy kocsiban ülnek, és a zenéről beszélnek. Épp Grace Jones egyik dala szól. Ford azt mondja, szereti a régi zenéket. Emmanuelle erre megkérdi: Mint ez? Mire Ford: Ez nem régi. Emmanuelle: Dehogynem, legalább 2 éves... Azt hiszem, ebben a rövid párbeszédben sokkal több benne van, mint a mondatok elsődleges jelentése.

Célzás arra, hogy a mindenféle extended, maxi, long meg egyéb verziók leginkább anyagi okokból születnek.

Egyébként azt a dalt előadta a Roxette és Vanessa Mae is, nem beszélve az eredeti nótára készült keverésekből, melyek közül Patrick Cowley 1983-as, bő negyedórás változata a legnagyobb kuriózum.