milyen zenét hallgatsz?

Most ez a film jön, hogy kicsit kijöjjek ebből a hangulatból.

Kapcsolódva a három filmhez, amiket újranéztem

Mauro Picottotól a kedvenc számaimat-Komodo,Pulsar,Proximus,Lizard,Iguana.

Miles Fisher - This must be the place (The Talking Heads feldolgozás)

Azért én némi női gonoszkodást vélek felfedezni abban, hogy Sarah éppen Az operaház fantomját énekelte exurának, akinek nem éppen banderasi a külseje. :))

Mit énekeljenek a volt nőid, amikor 60 leszel? Nem csak a húszéveseké a világ... :))

Remek danolás volt. Kíváncsian várom 60. szülinapomon mit énekelnek nekem volt nőim. Egyébként részvétem a barátnédnak, aki 30 éve gimnazista.

Lloyd mester a hírek szerint Bulgakovot operál éppen.

Bő 30 éve gimnazista barátnőmmel rajongtunk a CSILLAGOK HÁBORÚJÁ-ért, ami akkor friss magyar mozipremier volt, és komáztuk az ún. „space-disco” irányzatot is, különösen egy fiatal tizenéves lány, egy bizonyos Sarah Brightman és a Hot Gossip „I Lost My Heart to a Starship Trooper” című dalát. Lelkesedésünket az űrtéma mellett az is fokozta, hogy lényegében hasonló korú előadóról volt szó. Drukkoltunk Sarah-nak, hogy sikere legyen, mert éreztük, hogy több van benne, mint amennyit akkor aktuális slágerében megmutathatott. Nos, az idő minket igazolt, Sarah fényes karriert futott be. Mindazonáltal én ma is szívesen emlékszem a régi diszkóslágereire, és vidéki cimborám amolyan karácsonyi ajándékként a közelmúltban meglepett e dalok gyűjteményével saját gyártású CD-n, ugyanis bármilyen hihetetlen, a cím szerint említett slágert leszámítva Sarah diszkófelvételei tudomásom szerint hivatalos CD-n nem jelentek meg. E hosszú bevezető ellenére sem e diszkódalokból választottam, hanem AZ OPERAHÁZ FANTOMJA híres betétdalát ajánlom, amelyet Sarah ezen a klipen egykori férje, Andrew Lloyd Webber születésnapja alkalmából rendezett gálán énekelt. Partnere sem akárki, Antonio Banderas, aki nemcsak remek színész, de meglepően jól énekel is. Egyetlen negatívum róható fel neki: igazi latin szívtipróként látható, a legkevésbé se tűnik ijesztő fantomnak. :))

Nemcsak tűnik, az is! Kik.rt jó album, marakodás a FF-néven ide vagy oda!

La Roux

Döbstep

Fear Factory - Mechanize

Még csak épp beleszagoltam, de eddig fincsinek tűnik. :-)

peter gabriel legújabb cover lemeze teljesen odabasz. szerintem ennyire erős feldolgozásokat még senki sem csinált.

Kezdem azt hinni, nem én bennem van a hiba. Megint:

Porszem került a gépezetbe, az utolsó még egyszer:
  
BERGENDY EGYÜTTES: Fázom

Néhány, alkalomhoz illő dalt küldök magamnak:

NADA: Ma che freddo fa (Fázom)



SZŰCS JUDIT: Di-di-di-didergek



BERGENDY EGYÜTTES: Fázom

Amíg a lemezboltban dolgoztam, nagyon is képben voltam minden előadóról. Hogy ki mikor adott ki új lemezt, melyik szám melyik lemezen van, és főleg az a lemez hol van a nem éppen pedánsan nyilvántartott árukészletben. Sohasem gondoltam, hogy egy ideig abból fogok megélni, amit tinédzserként szedtem fel a popzenéről, mert olyan előadókat és dalokat ismertem, amelyeket a korosztályom keresett, de a kollégáim annyira nem ismertek, hogy azt se tudták, hogy megvan nekünk. Pláne, amikor a vevő se tudott címet vagy előadót, csak körülírta, mit keres vagy elénekelte!

Igazából a boltból való távozásom után csökkent az érdeklődésem a kortárs könnyűzene iránt. Talán azért is, mert sok régi kedvenc zenét akkoriban tudtam CD-n is beszerezni, és akkor merültem el sokadjára a régi idők zenéjében, de immár technikailag kifogástalan minőségben.

Megint tanultam valamit. :-)))

Köszi a tippet. :-))))

A megnyitás után azonnal állítsd le a topic betöltését odafenn balra, és akkor nem tölti be a youtube-videókat.

Tényleg, az még érdekel egy olyan, nemcsak a ´80-as-´90-es években nyitott füllel felnőtt, de úgy en bloc a zenei világhoz értő és az iránt érdeklő emberkétől, hogy hol szakadt meg a dolog? Mikor, és minek hatására hagytak, hagytatok fel azzal, hogy a jelen zenei világot, diszkós világot figyelemmel kísérjétek?

Azért kérdezem, mert körülöttem nagyon sokan imádták a ma is felhozott zenéket, előadókat, irányzatokat, de a mai felhozatal hallatán csak prüttyögésnek, csörgés-zörgésnek, tücctüccnek, stb. nevezik a jelen hangzást, és hallani sem akarnak róla.

Mivel magam a mai napig élvezettel hallgatom a jelen klubzenéket, ráérő időmben örömmel tájékozódom a tech-house, progressive house, deep house, stb. világában (persze rengeteg mindent imádok még, van pl. Brand New Heavies, In Flames, Marilyn Manson, Pink Floyd, és Anima Sound System korongom is), de arra vagyok kíváncsi, hol, mikor, minek hatására adja fel a zenerajongó, hogy befogadja a jelen hangzást?

Field, menjünk át egy kicsit a "chat" topikba mert nálam ez a topic baromi lassú. Köszi.

„...az ember hogy áll hozzá saját magához és a többiekhez.”

A csoporttársaimat kifejezetten kedveltem (mindenkit!), nem kis részt azért, mert meglátásom szerint fordítva is ugyanez volt a helyzet. Az általánosban és a gimiben nem volt ilyen érzésem, ott mindig outsider voltam, a filmes-diszkós csodabogár, akinek szellentése sincs a valóban világi dolgokról. A főiskola 3 éve azonban életem egyik legszebb időszaka volt, minden nehézség szinte mellékesnek tűnt.

Egyébiránt én amolyan Nyúl Béla vagyok a(z új) társaságban, akiről mindenki azt hiszi, háromig se tud számolni (egyébként tényleg nem tudok: ez mostanság minden Xpresses belépéskor kiderül). Aztán van, akinek kellemes csalódást jelent az, hogy a látszat nem egyezik a valósággal, míg mások úgy vélik, a valóság még rosszabb, mint a látszat.