Öreg díva nem vén díva. Idén – több év kihagyás után – a 70-es évek két diszkókirálynője is új albummal örvendeztette meg hűséges rajongóit. Mindketten ízig-vérig modern lemezt készítettek, és lazán leiskolázzák napjaink jó néhány túlfuttatott sztárocskáját. Az év elején DONNA SUMMER-től jelent meg a Krayons című nagylemez, amellyel „a szerelem First Ladyje” (hogy utálta ezt a titulust, amit a 70-es években ragasztott rá a média!) fényesen bizonyította, hogy egyáltalán nem járt el fölötte az idő, és ragyogóan megfelel a modern popzene kihívásainak mind előadásmódját, mind pedig a hangszerelést illetően. Néhány napja az extravagáns GRACE JONES is új nagylemezt adott ki, 19 év után. A párductestű Grace fotómodellként kezdte, s a 70-es évek közepén kibontakozott diszkózenei divatnak köszönhetően a pop világába is átrándult. Bemutatkozó albuma, a Portfolio nagy közönségsiker volt, a kritikusok viszont epébe mártott tollal cikkeztek róla: „Dalok szvingelő eunuchok számára” – írta róla a New Musical Express. Sokan hitték azt, hogy a diszkózene népszerűségének látványos visszaesésével Grace is el fog tűnni a süllyesztőben, de nem így történt. Sőt, ekkor jött el az ő ideje: a 80-as évek első felében jobbnál jobb albumokkal jelentkezett. A Warm Leatherette, a Nightclubbing, a Living My Life és a Slave to the Rhythm meglepő módon a kritikusoknak is tetszett, s a Grace-t oly gyakran csípősen bíráló New Musical Express is lelkesen írt róluk. Az androgün külsejű sztár az új évezredben a film világát is igyekezett meghódítani. Arnold Schwarzenegger oldalán játszott a CONAN, A PUSZTÍTÓ című fantasyben, majd Roger Moore ellenfele volt a HALÁLVÁGTA című James Bond-filmben. A 80-as évek második felében már kezdett kicsúszni a lába alól a talaj. Filmszerepei egyre kevesebb feltűnést keltettek, újabb albumai (Inside Story, Bulletproof Heart) sem voltak már annyira sikeresek. A 90-es években gyakrabban szerepelt a botránykrónikákban, mint a filmvásznon vagy pláne a slágerlistákon. Régi sikereiből ugyan rendre jelentek meg válogatások, néhány új kislemezét is kiadták, ám hiába vettek fel vele két nagylemezt is, végül egyik sem jelent meg. Az új évezredben fordult a kocka. 2007-ben bejelentették, hogy új albumon dolgozik, amelyen olyan zenészek működnek közre, mint Sly and Robbie, Brian Eno, Wally Badarou, Tricky, Uzziah Sticky Thompson, Mikey Mao Chung, Barry Reynolds, John Justin, Martin Slattery, Philip Sheppard, Paulo Goude, Robert Logan, Don-E és Tony Allen. (Paulo Goude az énekesnő fia. Édesapja az a Jean-Paul Goudé, akinek oroszlánrésze volt Grace legnagyobb sikereiben. A művésznőt egyébként egy időben szoros érzelmi szálak fűzték Dolph Lundgrenhez, majd Schwarzenegger jó barátjával, a szintén testépítő Sven-Ole Thorsennel szűrte össze a levet. Thorsen volt például az a szakállas fószer, akivel Arnold a VÖRÖS ZSARU elején verekszik a hóban. Néhány éve Grace hozzáment az egyes források szerint magyar, mások szerint török származású testőréhez – of course, ő is testépítő –, Atila Altaunbayhoz.)
Az első single a Corporate Cannibal című dal volt, melyhez videoklip is készült. Úgy volt, hogy ez lesz az album címe is, de az végül Hurricane címmel került a boltokba. Várhatóan december 1-jén adják ki róla az újabb kislemezt, a Williams Bloodot. A címadó Hurricane eredetileg Grace 10 évvel ezelőtt tervezett nagylemezére (Force of Nature) készült, de a díva összeveszett a producerrel (a trip-hop műfajt képviselő Tricky), s az album felvételi munkálatai félbeszakadtak. A 9 dalt tartalmazó, bő háromnegyed órás Hurricane úgy idézi fel Grace régi albumainak hangulatát, hogy valójában semmi nosztalgikus nincs benne, teljesen modern hangvételű kiadvány. Ahogy az énekesnő legtöbb nagylemezéről, úgy erről se tudnék kedvencet kiragadni: a 9 dalnak együttesen van nagyon erőteljes, bár nem feltétlenül napsugaras hangulata. Egyetlen szóval: tökéletes.