Ma megkaptam életem eddigi legszebb karácsonyi ajándékát! Nevezzük karácsonyinak, mert közel van, de tulajdonképpen bármilyen ajándékot kenterbe ver! A következő beszélgetés zajlott le köztem és egy nyolc éves kislány között.
- Mit szeretnél karácsonyra? - kérdeztem én.
- Hát, nem tudom... megvan mindenem. Felelte egy - még egyszer hangsúlyozom - nyolc éves kislány! Nem hittem a fülemnek. Milyen csodálatos gondolat, hiszen vannak akik szeretik, ott van az anyukája, a testvére, nagymama, stb.
- De mégis, biztos van valami! - faggatóztam tovább.
- Hát, egy szinezhető táskát... meg egy nagy figurát szeretnék, olyat, amilyen te vagy... hogy mindig itt legyél!
Amikor még csak a nagy figuránál tartott, meg hogy olyan legyen, mint én, nagyon sűrűn pislogtam, mert nem értettem, mit szeretne ezzel mondani. Aztán amikor kimondta, hogy mindig ott legyek... nem tudtam szárazon tartani a szemeimet. Ha most belegondolok, most is könnybe lábadnak a szemeim.
Ez a kislány a volt barátnőm gyermeke. Ma találkoztam velük, egy kis időt együtt töltöttünk. Úgy látszik még mindig hiányzom neki, mint ő(k) nekem...
Bocsi, de muszáj volt kiírnom magamból, úgy sem fogok erről beszélni senkinek. Az anyukája sem látta, épp telefonált.
Erre muszáj bevágnom egy sört... vagy többet...
