Krúdy Gyula: Hogyan éljen az ember kilencven esztendeig
1.Legjobb reggel korán kelni. Nem okvetlenül a reggeli harangszóval, sem a fecskével.
2.Fél nyolc órára megmosdhat/megfürödhet/, megborotválkozhat a legúribb ember is.
3.Nem kell éhomra okvetlenül a legerősebb pálinkát inni, csak abban az esetben, ha szekér vagy szánútra megyünk.
4.A tejeskávé elegendő.
5.De ha bizonyos teendőink vannak/vadászat, hosszú utazás, hajózás/, lehet hideg fokhagymás kolbászt, libamájat vagy sódart enni, lágy vagy kifőtt tojással.
6.Húsvétkor a sódar és levében főt tojás kötelező. Akár reggel, akár este.
7.Ha csak kávét kávéztunk volna, úgy tíz óra tájban be lehet menni valamely vasúti állomás körüli vendéglőbe, ahol bizonyosan megfelelő pörköltet-de csak ,,zónát"-ehetünk.
8.Ha az étlapon már leveshús is volna, gondolkozhatunk rajta, de csak tormával.
9.A frissen csapolt sörből elég két pohárral, mert ennyit délig elfelejthet az ember.
10.Nehogy eszünkbe jusson délig a serházban tanyázni, politizálni vagy indulatos dolgokról beszélni. Feltétlenül barátságos sétát kell tenni a városban.
11.Tizenkét órakor fel kell pillantani a toronyra, amelyben a harang megszólalt. Aztán otthon kicsit lepihenni a kanapéra.
12.Félóra múlva szabad zsörtölődni az ebéd miatt. Legjobb, ha nem tudjuk előre, mi lesz ebédre, mert így kellemesebb a várakozás.
13.A húsból ne sokat együnk -kivéve a vadpecsenyét vagy a madárpecsenyét. Főzeléket, borsót, babot, rózsakrumplit, kétszer annyit.
14. A megfelelő módon elkészített salátából akármennyit, a sajt nem fontos délben.
15.De valamely főtt tészta, gyümölcs és pár pohárka bor, különösen tízéves tokaji, szinte nélkülözhetetlen.
16.Közben lehetőleg kellemes dolgokra kell gondolni, nem pedig kifizetetlen számlákra.
17.Nem fizet rá, aki hurkából mérsékelten eszik, bármennyi volna az asztalon, borsópüréből annál bővebben.
18.Ebéd után feltétlenül óvakodni kell a civakodástól vagy pláne attól, hogy kirúgjuk magunk alól a széket. Vissza kell feküdni a kanapéra, egy pipát/cigarettát, könnyű szivart / elszívni és lehetőleg közömbös dolgokra gondolni. Még a vacsorára se.
19.Aludni addig lehet ebéd után, amíg az ember saját horkolásától felébred. Sláfrokban és házisapkában még egy darabig nyújtózkodhat az idősebb úriember.
20.De uzsonnaidőre feltétlenül talpon kell lenni, akármilyen mélyen belebonyolódtunk volna az álomba.
21.Uzsonnára csak vidéken jó a hideg kolbász vagy fagyott zsírjában tálalt pecsenye. A városba elég egy pár tormás virsli, friss sörrel.
22.Uzsonna után jöhetnek a látogatások, mert úgyis alkonyati idő van, az ember nem tehet egyebet, mint látogatót fogad, vagy látogatóba megy.
23.Ha férfiember volna a látogató: az asztalra lehet állítani egy cserépkancsót karcos, idei borral megtöltve. Jobban ízlik mellette a beszélgetés. Női látogatónál a bort a kávé helyettesíti.
24.Ha mi mennénk vizitbe: előbb okvetlenül gondolkozzunk azon, hogy mit fogunk mondani, mert a beszédtémát a látogatónak kell hozni.
25.Asszonysághoz indulóban nem kell beszédtéma, de annál fontosabb némi ajándék, virág, parfüm, édesség, csecsebecse.
26.Nem jó egészen reménytelenül beszélgetni elmúlt dolgokról. Az a kedves látogató, aki valami jó hírt hoz.
27.Az esti harangszó előtt feltétlenül jusson eszünkbe, hogy más dolgunk is van, mint folyton vizitben lenni. A látogató akkor kedves, ha lámpagyújtás előtt távozik.
28.Kocsmába lehetőleg ne járjunk este. De ha megyünk, akkor is inkább törzsasztalhoz, mint idegenhez.
29.Vacsorára keveset együnk. Inkább gyümölcsöt, sajtot, mint sódart vagy vesepecsenyét. A bor is inkább arra való, hogy az ágy mellé készítsük, mint az asztalnál megigyuk.
30.Az orvos által előírt orvosságot ne felejtsük bevenni.