Kegyetlen volt a víz, hátulról jöttek a hullámok, ami miatt sokszor a lábam kalimpált a levegőben, a fejem viszont a víz alá ment. Ezt kivédendő cifra kapálózással színesített úszásimitációt adtunk elő, s közben még cifrább kísérőszöveget intéztem a szervezők felmenői felé. Nyeltem a vizet, az orrom folyamatosan tele volt, és úgy két kilométernél már a tököm is. A szervezés katasztrofális volt, ezekben a nagy hullámokban volt, hogy száz méternél távolabb állt egymástól két szomszédos hajó, emiatt többen bepánikoltak, akik majréztak a széltől. Ötösével vitték ki az úszást feladókat a vizimentők, akik egyéb tevékenységként az úszófolyosót szegélyező hajók gazdáival veszekedtek, hogy rossz helyen állnak, menjenek balra, menjenek jobbra. Kész csoda hogy ebben az időben, ilyen viszonyok között végül senki sem fulladt bele a Balatonba. Na meg az is magic, hogy mindezek ellenére 25 percet javítottam a tavalyi eredményemen. Persze tavaly nem voltam túl acélos, és hát minimum 20 kilóval többet nyomtam. Szóval összességében nagyon szar volt az egész, de túléltem, ez a pozitívum. A parton a főszponzor Pek Snack kemény egy péksüteményt adott minden 5000 Ft-os nevezési díjat befizető és viszontagságokat leküzdő hősnek. Aki megkapta a kis papírzacskóját, benne a szilvás vagy pizzás étellel, az egyből megbélyegeződött, kapott egy "X" jelet a karszalagjára, nehogy véletlenül még egyszer sorba állhasson. Rajtam azért nem fogtak ki, összesen hét sütit gyűjtöttem be, amit aztán elosztottunk egymás között, Pek Snack meg kapja be. A délutánt végigaludtam, este viszont már diszkóztunk a strandon. Nemsokára szunya, utána meg jön majd a reggeli merevedés, csak már nem ott és nem úgy, ahogyan régen. Jövőre esedékes a 10. kaland, ami egyébként 20 éves átúszójubileum is lesz, mert hogy 1994-ben találtam ki egyik este itt a teraszon, hogy másnap ússzuk át a tavat és ez egy olyan hirtelen és hülye ötlet volt, hogy rögtön belementek a többiek. Mostanra meg ez lett belőle. :)
most posts by TM
0
