Csodálatos Júlia

Gyere velem el a színjátszótáborba, amirõl meséltem. Ott kiérdemelheted a tapsot, ha igyekszel, és a profi közegben te is profinak érezheted magad. Persze jó muri is az egész, és amellett megint foglalkozhatnál egy hét erejéig a régi álmoddal. :-) Július végén megyek. :-)

Benne vagyok! :)))

Én köszi, hogy végre megnyíltál egy picit! Amit a gyerekkori pózolásról és szereplésről írtál arról eszembe jut egy kis taknyos gyerek aki szintén ilyen ambíciókkal volt tele. Sajnos azonban máshogy alakult a sorsom. De azért most sem rossz ami van, legalábbis a magánéletemet illetően. Gondolatban néha ma is azt képzelem, hogy tapsolnak nekem az emberek. Na, én is terjengős lettem...

Te kérdeztél sokat. :-)))

As time goes by .... :-)))

Akkor ugye elmegyünk a találka után egy karaokee-bárba? Lécciiii!!!!!!!! :-)))) Ugy szeretek karaoke-zni, és ritkán jön össze. Fõleg jó lenne valakivel együtt is énekelni, aki tud. De jó lesz! Nem fogadok el nemleges választ! :-)) Hívhatjuk a többieket is persze, jó buli lesz! :-)))

Nem baj. Aranyos vagy, hogy érdekel. :-)
1. Nem anorexia-nyafi volt, hát olyan 6 kg-val voltam nehezebb, de az akkor mind háj volt, ezért nagyon meglátszott. Rajtam amúgy is 2-3 kg nagyon meglátszik. A mostani felépítésemben sok az izom, így átalakult a testem, és még ha van is néha többlet, teljesen más a kép. Nagyon keményen megdolgoztam érte, heti 5-6 edzéssel. Most van még rajtam kb. 2 kiló, ami nélkül már azért jól fogom érezni magam, és ami alá már rég nem mentem, de igazából le szeretnék fogyni kb. 4-et. Az lesz az ideális. :-)
2. Gyerekkorom óta álmom a színészet, és mindig úgy viselkedtem, mint aki annak képzeli magát. Sok gyerek-tinédzser-fotómon úgy pózolok, mint valami kis sztár. :-) Mindig is szerettem énekelni, szerepelni, és a társaság közepe lenni. Aztán gimiben kezdtem el ezzel komolyan foglalkozni, olyan 16 éves korom körül, akkor kezdtem színjátszókörbe járni. Azóta csinálom és szeretem. Csak ne lenne olyan nehéz pálya. A próbákért, az elõadások izgalmárt, a katarzisért, ha valami tényleg jól sikerül, és a tapsért szeretem csinálni. Sajnos azonban mindent fel kellene adni érte: magánéletet, biztonságot, mindent. Nem könnyû. Mert erre nincs életbiztosítás, hogy bejön.
Bocs a hosszú válaszért. :-)

önéletrajzot írsz? :)

Játszd újra, Juliet! :)))

Hát, ha jó hangod van? Az még tán nekem is van...:)

Sokkal nehezebb voltál régen? Vagy ez csak a "tiszta háj vagyok"-féle anorexiás tini-nyafi-volt?
Egyáltalán, mióta szerettél volna színész lenni és miért?
Régen kérdeztem ennyit, igaz? :)

Errõl lehet szó, ha van ott egy zongora. Még énekelhetek is hozzá. :-)

Viszont ha Te lennél a bárzongorista, akkor már a muzsikáddal "megvennél"! :)))

Levetkõztem a felesleges gátlásokat és lefogytam pár kilót. :-)
Meg a színjátszás is sokat segített. :-)

Ez sajnos így van. :)) Persze új társaságban azért elsõ alkalommal alkalmazkodni is kell egy kicsit. Nem foglak félbeszakítani egy asztaltánccal, amikor field-del Pasolinirõl beszélgettek, ígérem. :-)))

Mitől lett a fordulat? :)

Egy színésznő amúgy is kiprovokálja magának a társaság figyelmét! :)

Hát igen. Nagyon régen azért nem voltam teljesen ilyen társaságban, de aztán vettem egy 180 fokos fordulatot. Azóta sokkal jobban érzem magam. :-)

+!-4

Mondjuk a Te habitusoddal nehéz lenne másnak lenni4 :)

De azt hittem, erre magadtól is rájössz. :)

Nem hízelgek, ennyit linkeltél ezek szerint. :-)
Természetesen társaság közepe. Sarokban üldögélni unalmas. :-)))

És ez lennék én? Te jó ég! Kikkel kell együtt lennem, hogy mindezen jelzők rámpasszoljanak? Azt hiszem kissé túlértékelsz! Ennyit nem linkelhettem eddig, hogy így bedőlj, szóval jólesik, hogy udvarias vagy, de nem bízom el magam!
Ha már itt tartunk! Te ilyen társaság közepe-csaj vagy, vagy olyan "elülök a sarokban" ? :)

Lassan azért majd visszacserélhetjük a szerepeinket. :-)))

Most már biztos, hogy Casanova reinkarnációja vagyok. :-)))