Az, hogy egy anya lehet nem elég jó, még mindig tabunak számít. A sebeket okozó anyai működés sokféle formát ölthet: a rossz szándéktól mentes ügyetlenségtől a testileg-lelkileg súlyosan bántalmazó viselkedésig. A szégyen és a bűntudat miatt azonban
minderről többnyire sohasem beszélünk. Pedig a történeteket el kell mondani. Kell, hogy legyen tanúja az életünknek, a velünk történteknek.
Megyeri Zsuzsanna pszichológus, családterapeuta, Metamorphoses meseterapeuta hiánypótló interjúkötetében tizenegy nő meséli el, hogyan határozta meg gyerekkorukat nem elég jó anyjuk, és miként hatott mindez felnőtt kapcsolataikra, önmagukhoz és az
anyasághoz való viszonyukra.
A sebek és traumák mellett a szembenézésről és a gyógyulás felé vezető útról is vallanak. Ezek a megrendítő, olykor felkavaró történetek
ugyanakkor felszabadítóak is. Megmutatják, hogy bátran feltehetjük a kérdéseket, újragondolhatjuk kapcsolatunkat az anyánkkal, és kapaszkodókat találhatunk saját élményeink megértéséhez és feldolgozásához.
