Vásárlói kritikák a következő termékről: 2001 - Űrodüsszeia

@Gyulus
Az a 25 perc mindenkinek mást mond. Nekem azt, hogy a kíváncsiság miatt Dave a monolit felé repül, az pedig egy időalagútba taszítja - nézd meg a 2010-ben mi történik, amikor az orosz pilóta a monolit fölé lebeg, őt is ellöki a monolit.
Szóval Dave belekerül egy időalagútba - ez az a színkavalkádos rész - és túllép magán. Ez az utolsó jelenet a fehér házban, amikor kilép a kis kabinból.
Meglátja magát, ahogy eszik...
Evés közben leveri a poharat...
Aztán az ágyban van...
... és ott van a monolit, melyre rámutat...
...és kezdődik elölről az egész, mert ott lesz egy burokban, mint egy kisgyermek az anyaméhben.
Szerintem ezzel azt szimbolizálja, hogy a monolit - mint jelkép - az evolúció és az élet fogalmának megtestesülése. Nincs vége az életnek, mert az egy körforgás.
Talán ezt jelentette a film vége.

FIGYELEM! Időnként SPOILER-es lehet!
Mostanában rákaptam a sci-fi-kre. Ezt a műfajt mindig is kedveltem, de most valamiért méginkább felerősödött bennem a tudományos fantasztikum világa iránti vágy. Így terelődött a figyelmem erre a filmre, melyet zseniális mesterműként, minden sci-fi alapjaként emlegetnek.
A forgalmazó akciójának köszönhetően a Blu-ray változat mellett tettem le a voksot, feladva ezzel azt az elvemet, hogy BD-t nem vásárolok magyar szinkron nélkül. Persze kivétel már így is akad a gyűjteményemben, de az Apocalyptóhoz nem készült szinkron, s talán nem is fog.
Mielőtt leadtam a rendelést, igyekeztem alaposan utánaolvasni a filmnek, lévén, hogy eleddig számomra ismeretlen alkotásról volt szó. Tény, hogy kapott a film hideget és meleget egyaránt, de a saját érdeklődésem és az olvasott kritikák alapján végül arra a következtetésre jutottam, hogy ez engem érdekel.
Tudtam tehát, hogy nagyjából mire számíthatok ettől a lassan fél évszázados mozitól: egy lassú, ámde igen nagy odafigyeléssel és gondossággal elkészített, ízig-vérig tudományos fantasztikus filmet kevés dialóggal és korát megelőző, látványos képekkel, ötletekkel.
Ilyen szempontból nem is okozott csalódást a film. Egyrészt tényleg baromi lassú. 5-10 perces jeleneteket szán olyan momentumok bemutatására, melyekre egy mai filmben legfeljebb fél percet szánnának. Bizton állítom, hogy egy XXI. századihoz közelebb eső vágási ritmussal ez a film nem lenne hosszabb 60-70 percnél, és még akkor is lassúnak tűnne. Az is látszik rajta, hogy valóban nagyon átgondolt, a tudomány oldaláról igencsak megalapozott filmet láthatunk, és mindezt sikerült valóban olyan vizuális megoldásokkal megjeleníteni, melyek ma is megállják a helyüket. Az is igaz, hogy bár megvan benne a kellő mennyiségű dialóg, a szinkron hiányát nem érdemes fájlalni, mert közel sem arról van szó, hogy 2 és fél órán át a feliratokat kellene olvasgatni. A BD feliratozása egyébként egész korrektnek tűnt. A feleslegesnek tűnő dolgokat (pl. háttérben folyó beszélgetések) ugyan nem feliratozták, de ahol fontos, mindenhol ott a felirat, ami jól olvasható, és nekem helyesírási hiba sem tűnt fel benne.
A film fejezetekből építkezik. Az első fejezetet még kíváncsisággal teli érdeklődéssel figyeltem, majd jött a hirtelen váltás a XX. század végére, ahol egyre csak jöttek a technikai érdekességek, no meg egy lassan kibontakozni látszó történet. Ezt követően újabb fejezet kezdődött: a Jupiter küldetés. Itt megismerkedhetünk a HAL 9000 történelminek nevezhető figurájával is, illetve a mai sci-fi-k világát leginkább ez a fejezet vetíti előre. Van itt kalandos űrséta, konfliktus, akció, és szerintem az első komoly baklövés is a film hitelességét illetően, amikor a főszereplő egy mély levegővel, szemeit becsukva, egy bátor ugrással, még ha csak egy métert is, de a világűrön át ugrik vissza a kompból az űrhajóba. Emlékezzünk csak, mi történt A Mars mentőakcióban Tim Robbins figurájával, amikor levette a sisakját! Nem jártam még az űrben, de azt mondják, elég hideg van ott, meg a légnyomás sem az igazi... Félre ne értse senki, eszemben sincs kritizálni a filmet, csak szemet szúrt ez az apróság az alaposan átgondolt egyéb részletek fényében. Ettől a jelenettől persze számomra nem lett rosszabb a film.
Ami viszont betette a kaput, az az utolsó fejezet. Külön megnéztem újra, hátha valami elkerülte a figyelmemet, de vagy én vagyok kevés hozzá, vagy maga a rendező se tudta, mit is akar ebből kihozni, de én az utolsó 25 percet sehova sem tudom tenni. Egyszerűen számomra se füle, se farka. Az látszik, hogy élvezték a képi effektusokat. Gondolom, mint egy kisgyerek, amikor először kaparint meg egy új játékszert, a rendező is alaposan kiélte magát a képek színeinek variálásával, meg az alapszínekből építkező vizuális kavalkáddal, de mindez sokkal inkább sugallt számomra őrületet, mint bármiféle értelmes mondanivalót. A film végén aztán sajnos úgy kellett felállnom, hogy gőzöm sincs, mit is láttam tulajdonképpen. Jó az, ha nem rágnak mindent az ember szájába, de talán itt kicsit több lett a metafora a kelleténél...
A Blu-ray képe egyébként ámulatba ejtően szép, ezért ezen az akciós áron mindenképpen célszerű ezt választani a DVD helyett - már ha valakinek tetszik a film. Én egyelőre még nem tudom eldönteni, hogy érdemes volt-e egyáltalán a gyűjteményem részévé tennem, mivel az elsődleges mégiscsak maga a film, ami férfiasan elismerem - leginkább az utolsó 25 perc miatt, - olyan nagyon nekem nem tetszett.

A legtöbb rendezőnek van kedvenc témája ami filmjeikben mint közös, újra és újra visszatér.

Stanley Kubrick rendezőnek az emberben rejlő megmagyarázhatatlan őrület

( lásd Dr. Strangelove, Full metal jacket, Ragyogás illetve a humán és mesterséges intelligenciát elválasztó határvonal kérdése, lásd a befejezetlen de Steven Spielberg által befejezett AI, Mesterséges értelem és a 2001 Űrodüsszeia műveit ).
Kubrick kivételes rendező a tekintetben hogy inkább vizuális típus és nincs szüksége narrátorra a cselekmény elbeszéléséhez. Ez nagyszerűen kitűnik abban a jelenetben, mikor egy idegen intelligens lények által küldött téglalap alakú monolit hatására megindul az evolúciós fejlődés a Földön, és egy majom lassított felvétellel levegőbe dobott csontja űrhajóvá alakul át, miközben Strauss legendás zenéjétől szinte borsódzik hátunkon a bőr.

Még egyetlen filmben sem láttam, ilyen zseniálisan bemutatni pár másodpercben 4 millió éves evolúciós ugrást.
Sok emberben felmerülhet a kérdés hogy az idegen civilizáció által a Földre küldött monolit, miért éppen téglalap alakú ? De ha jól meg figyeljük a téglalap arányai pontosan olyanok mint a szélesvásznú mozikban bemutatott filmek úgynevezett cinemaskope arányai amiknek Kubrick nagy híve volt mert az a formátum rendelkezett a legélesebb, legszebb képpel.

Persze ez vízszintesen bemutatva jobban nyilvánvalóbb lenne, de akkor kevésbé lenne bálvány hatása a majmok számára.
A történet szerint mikor az emberiség észleli a Holdon egy betemetett kráterben álló monolitot, az jelzést küld a Jupiter irányába. Az amerikai kormány egy HAL 9000 nevű mesterséges intelligenciával felszerelt szuperszámítógép irányította kutató űrhajót küld a Jupiter irányába, azzal a paranccsal hogy derítse fel a kiküldött jel célját. Az űrhajón David Bowman és még 4 legénységi tag. Az út során HAL 9000 jeleket fog a holdról,és vissza akar fordulni. Igen ám de a belé táplált parancs szerint, küldetése a Jupiter közelébe juttatni a tudósokat.


És ez az a pont amit Kubrick hangsúlyozni akar a filmjében!  A sci-fi elemek csupán körítése ennek a mondanivalónak. Mert, mivel a HAL 9000 szuperszámítógép csak azt tudja megtenni amit belé programoztak, a Holdról érkezett jel miatt összezavarodik.

  

dvd extra ! rossz a fórummotor !!

Kubrick filmcsodája a 2001, a sci-fi műfaj behozhatatlan előnyökkel bíró alkotása. Hatalmas erejű vallomás olyan filozófiai fogalmakkal, mint kauzalitás, a priori, genezis-elmélet…

Kubrick jóérzékkel választotta meg a zenéket és a zenei felvételeket, s a BD végre közvetíti az a hihetetlen végtelenség-élményt, melyet a világűr, a bolygók és a csillagok, majd a kozmikus világrend ábrázolása terén megmutathatott. Semmilyen sci.fi nem volt képes ezt a kozmoszélményt visszaadni, s eleddig egyetlen sci-fi film nem tudott ilyen sokáig még egy rozsdapötty nélkül is fennmaradni. A 2001 bár tartalmában és következtetéseiben nem feltétlenül elfogadható, de sokértelműségével, látomásosságával, ambiciózusságával valóban mérföldkő és etalon.

( Jó lenne, ha ez is bekerülne egy karácsonyi akcióba, mert karácsonyra az önajándékozásra elfogy a pénz…)

Ambivalens érzéseim vannak filmmel. Való igaz, hogy lassú folyású és sokszor elég monoton, de engem a végéig lekötött, így ezt nem számítanám negatívumként (habár értem, azt akinek ez már túl lassú). A vizualitás elso rangú, gondolok itt a nagyszeru effektekre, amik jóval megelozték a korukat (a 10 évvel késobbi Star Trek film gyalázatosan néz ki ehhez képest) és a nagyszeru fényképezésre. Ehhez még hozzá jön Ligeti György (és a 2 Strauss) mesterien meg komponált zenéje. Olyan hangulatot teremtett ezzel Kubrick, ami egyszeruen még ma is képez letaglózni az embert, foleg ha nagy vásznon nézi valaki. Kubrick mesterien vezényli le a filmet. Minden modern urhajós sci-fi alapja ez a film.
A színészek helytállnak, habár nincs annyira kiemelkedo alakítás mint Kubrick más filmjeiben (Ragyogás, Full Metal Jacket, Mechanikus narancs). Megjelenik egy érdekes téma, talán most eloször a mozi történetében. Azaz az intelligens számítógép ami az ember ellen fordul. A film azon része amikor a legénység megmaradt része Hal ellen küzd, kifejezetten feszültség teljes néhol már idegtépo. Ráadásul Hal nem véletlenül vált kultikussá, a film történet egyik legjobb (félelmetesebb) gonosztevoje, még, ha nem is igazán gonosz, csak logikus.
Emelet pedig ott az elgondolkodtató alap téma is, a Monolit közrejátszása az evolúcióban. Ami remekül van az elején ábrázolva.
Eddig minden szép és jó, a problémám a filmmel az utolsó epizóddal a lezárással van. Egyszeruen kifogott rajtam, rég volt filmnél ekkorra what the fuck érzetem, kezdetben még próbáltam megoldást találni, de mikor láttam, de rájöttem, hogy a film úgyse fog adni. A csillaggyermeknél meg teljesen kész voltam . Egyszeruen nehezen hiszem el, hogy aki nem olvasta a könyvet az teljesen elso nézésre megértheti a film végét. Olvastam a neten különféle értelmezéseket, de szerintem a nagy része spekuláció csak és a lényeg a könyvben lehet - azt pedig el szeretném olvasni, így ezeket a megoldásokat csak óvatosan szemléltem, nehogy a könyv elott elolvassam a végét. Viszont véleményem szerint egy filmnek önállóan meg kellene tudnia állni a lábán, persze nem kell mindenkinek megértenie, de én magam eddig elég intelligensnek gondoltam. Sebaj ezentúl nézzem majd a piff-puff csit-csat jelegu sci-fiket amiket képes vagyok feldolgozni.
Nem nagyon akarom pontozni, de ha pontoznám a vége miatt 7/10-nél többet nem adnék rá.