Nem vagyok nagy horrorszakérto, de azt el tudom dönteni, hogy egy film képes-e gatyába sz.ratni vagy nem. Hát, ez a film még gyúrhatna nálam erre a képességre. Pedig a nyitó képsorok egészen ígéretesek, ha a sivatagban rekedt család helyzetébe képzeljük magunkat, még az a bizonyos hangulat is fellelheto, mikor azonban elkezdodik a hentelés, ugyan nem annyira, mint a Hostel esetében, de megint csak átverve éreztem magam. Tényleg attól jó egy horrorfilm, ha minél több gorejelenettel bír, szakadnak a fejek, karok, lábak, és a pofánkba dol literszám a muvér? Nekem még a mutánsok sem tuntek félelmetesnek, kivéve a tolószékes nyomorultat. Attól a hideg kirázott, vártam, mikor tesz valami hirtelen durvaságot. De csak döglött a székében, és pofázott. Már arra sem emlékszem, meghalt-e. :-) Ugyan nem láttam az eredetit, de Michael Berryman, aki egy veleszületett betegség miatt valóban fura külsovel rendelkezik, sokkal rémisztobb mutáns lehetett a maga idejében. Ha az ember belefárad az eszetlen brutalitás elutasítására tett kétségbeesett kísérletekbe, és képes eljutni az agyatlan csonkolás látványában élvezkedok szintjére, csupán annyira, hogy ne kapcsoljon tovább (ahogyan én is tettem), akkor a gyerekét kereso apa baltás ámokfutása még akár szórakoztató is lehet. O legalább nemes célért küzd. Sok hasonló témájú film kimaradt eddig az életembol, de ha már kannibál családról van szó, akkor az általam látottak közül én a House Of 1000 Corpses c. Rob Zombie-rettenetre szavaznék, Dr. Satannal a pilótafülkében. Na, attól a filmtol komolyan csokizhatnékom támadt.
Azonban a The Hills Have Eyes-remake nálam csak:
10/5