Bocs, ha kicsit lassan térek a lényegre! :)

Nehéz okosat mondani egy igazi klasszikusról. Főleg úgy, hogy ne bosszantsak fel vele senkit. :) Első igazi horrorfilmes élményem Freddy Krugerhez és a sorozat hatodik részéhez köthető. Már csak ezért sem tudom elfogulatlanul bírálni. Freddy Kruger figurája számomra a legérdekesebb, legizgalmasabb, legtöbb lehetőséget magában hordozó horrorikon. És egyszerűen nem értem, hogy lehetett így elszúrni a folytatásokat.

Sokaknak ez a harmadik film a kedvence, és valóban a jobbak közé tartozik. Nem rossz ötlet, hogy az ember az álmában szabadabb, és esetleg több dologra képes (bár ez szerintem inkább Freddy bátyánk kiváltsága kéne, hogy legyen), de amikor a szemüveges kiscsávó varázslóvá változik... Úristen!

A másik, amit nagyon hiányolok a folytatásokból, az Freddy karma. Gyakorlatilag mindenféle hülye módszerrel öl fiatalokat, csak épp a karmaival nem. Kis változatosság nem árt, de elég nagy lett a hiányérzetem attól, hogy a későbbiekben szinte egyáltalán nem használta.