Nézhetetlen fércmű,aki teheti kerülje!

A Dr. Moreau szigete tizenéves korom egyik kedvenc olvasmánya volt. Izgalmas, érdekes, elgondolkodtató, és nem utolsósorban félelmetes. Félelmetesebb, mint jelen film bármelyik perce. Én nem a vért hiányolom belőle, hiszen az akad épp elég. A maszkokra sem lehet egy rossz szavunk: igazán jól kivitelezettek, élethűek. Inkább magának a történetnek a meglehetősen öncélú átírkálása zavart. Vajon miért érzik úgy a filmek készítői (és most nem csak erről a filmről beszélek), hogy mindenbe kell egy kis romantika, egy kis szerelmi szál? Ettől még nem fogják évődő párocskák ezt a filmet választani a péntek esti randira. Itt a történet tragikumát, feszültségét egyértelműen higította a lány történetbe emelése. Aztán ott van a homokos… akarom mondani az érzékeny lelkű kecskefiú. Na, azt minek kellett?

Azt gondolom, hiba volt a történetet modern korba emelni. Sokkal jobb lett volna a hatás, ha száz évvel előbbre teszik (emlékeim szerint a regény is olyasmi időben játszódik). Első indoknak mindjárt itt van az, hogy akkor véletlenül sem jut eszükbe, hogy idekeverjék a génekkel való hókuszpókuszokat, ami minden mai, különféle kreatúrákat szerepeltető movie-ban benne van. Lehetett volna ez egyedi, amiért nem kellett volna megerőltetni magukat a készítőknek: felcsapni a könyvet – amit felteszem, eleve megtettek -, és vászonra vinni, amit olvasnak. Tisztában vagyok vele, hogy más a könyv és megint más a film. De az alapot nem kellett volna átírni, modernizálni. Mert Dr. Moreau a szigetén nem génmanipulációkat végez, hanem tiltott műtéteket hajt végre, állatokat kínoz: élve boncolja, átoperálja őket – emberi, pontosabban ahhoz hasonló lényekké. Amolyan 20. század eleji, modern Frankenstein történetről van szó. Nem lombikokkal való pepecselésről szól tehát a történet, hanem iszonyatról, vérről, üvöltésről.

Nem akarom teljesen lehúzni a filmet, hiszen nem értékelhetetlen. A bosszúságom abból ered, hogy lehetett volna ezt sokkal, de sokkal jobban is csinálni. És ez nem pénzkérdés. Mert igen: olcsóbb, ha nem kell sok drága díszletet építeni, hanem modern korba helyezzük a sztorit, és a forgatásokhoz egyszerűen lezárunk egy utcát. De itt? Az őserdőben ugyanolyan vityilló bújt volna meg száz évvel ezelőtt is. Sőt, a régibe nem kellettek volna elektromos vackok. Még olcsóbb is lett volna. :)

Wells-et szokás a sci-fi atyjának tekinteni (Verne-ével együtt), pedig Wells nem volt sci-fi író, hanem elsosorban társadalmi problémákkal foglalkozó szociológiai író. O köti össze Shaw-t Huxley írói attitudjével és látásmódjával.

Mert Wells Shaw fabianus szocializmusától látványosan jutott el az utópisztikus arisztokratizmushoz.

Wells nem volt különösebben jó író, inkább dilettáns volt, de zseniális dilettáns. Nagy gondolkodóvá sem válhatott, hiszen nem volt elég realista, látásmódja sokdimenziós volt a földhözragadt kispolgáritól  a fantaszta határáig.

Nagy népszeruséget szerzett már korai regényeivel is, késobb külföldi pályafutása e fantasztikus díszletek és történések közé szorított szociológiai fejtegetéseinek köszönheto. Valójában az emberi reakció érdekelte nem emberi körülmények között. Ilyen az Emberek a Holdon, a Világok harca, a Láthatatlan ember vagy az Istenek ledele is. Kései muveit szinte senki nem olvassa; ezekben az elmélet túlságosan is elvont, és a vágyott arisztokratizmusa miatt kellemetlen olvasmányok. Wells valójában plebejus származék, rossz családi háttere, gyermekkori betegsége olvasásra kényszerítette, származását mindig világnézeti alapon akarta kompenzálni. A fantasztikus elem többek között emiatt játszhatott jelentos szerepet. Mivel a feldolgozások mindenáron sci-fit, horrort vagy fantasyt akartak kerálni muveibol, ezért Wells-et kellett számuzni legeloször ezekbol a filmekbol. Itt Spielberg végezte a legkontárabb munkát, s talán Pál György a legjobbat. A The Island of Dr. Moreau inkább tunik Wells-paródiának, mint Wells-interpretációnak. Hiába a nagy színészek, a pénz, valami olyasmit kapunk, ami nem az író szándéka. Wells kizárásával persze egy teljesen élvezheto filmet láthatunk, díszleteket, savanyú dialógusokat, kiherélt gondolatiságot. Aki Wells muvét akarja élvezni, az kerülje; aki egy jópofa, többnyire b-kategóriás akció-horror-sci-fi-tudománytalan ökörséget, az bátran nézze. Akinek ez a film tetszik, ne vegye a kezébe az eredeti muvet, vagy a híres kék sorozat egyetlen kötetét sem.