Mesterséges érzelem
Hogy mi értelme van egy több mint 10 éves moziról írni? Igazából fogalmam sincs. Talán az, hogy mindig vannak ifjú versenyzők, akik később kapcsolódnak be a Nagy Filmkeringésbe, s talán nekik valódi újdonság lehet egy-egy ajánló: mert mindig van, amit érdemes bepótolni, amire érdemes felhívni a figyelmet. Az A.I. pedig tökéletesen egy ilyen mozi.
A nagyon sok látott film közül az A.I. az egyik, amely minden nézésnél képes könnyeket varázsolni a szemembe. Ez már akkor is így volt, mikor még nem volt gyerekem, azóta pedig szinte törvényszerűnek tűnik. Szerintem ebben (természetesen) Spielbergnek elvitathatatlan érdeme van – tulajdonképp Kubrick jól érezte még életében, hogy ezt Spielbergnek kellene rendezni. Aztán a sors úgy hozta, hogy ez be is következett: ami számunkra, filmrajongók számára kész főnyeremény lett. Egy hihetetlenül érzelmes, néha talán icipicit valóban giccses, ugyanakkor többrétű, elgondolkodtató sci-fi, ami minden értelmezési és beleélési szintjén komoly értékeket hordoz, és komoly gondolatokat ébreszt…
Már az első képsorok egy olyan jövőt vizionálnak, amik szorosan kapcsolódnak a mai globális felmelegedéssel kapcsolatos elméletekhez. Ez a vonal - bár a leggyengébb szál az egészben – végigmegy a filmen, s egy vargabetűvel, a kétezer évvel későbbi korban zárul le, a maga jeges valóságában. Aztán ugyebár ott van a morális kérdés, az „Alkossunk egy robotot, amely képes szeretni” gondolata, ami már önmagában is egy kiváló alap lehet bármely sci-fiben. Anno, amikor Kubrick tervbe vette az A.I.-t, elég sok hasonló témájú novellát olvastam – az eltelt közel 30 év azonban a kérdés aktualitásán nem változtat. Beszélni, elmélkedni róla ugyanúgy aktuális ma is.
A mozi legnyilvánvalóbb és legérzelmesebb szintje azonban az anyai szeretet kérdése. Amit Daviden keresztül, pontosabban a tündérmesén keresztül közel két és fél órában átélünk, az még a kemény férfiszíveket is meglágyíthatja. A mecha, a kisfiú-robot története, aki Pinocchio mintájára igazi kisfiú akar lenni, hogy őt is igazi kisfiúkén szeressék, s ezért rengeteg kalandon kell átmennie, keresve a varázslatos Kék Tündért baromi erős érzelmi töltettel rendelkezik. Tulajdonképp az emberi élet majd’ minden korszakában: gyerekként is és szülőként is. No meg ugyebár mindenki volt kisfiú/kislány… Kellett hozzá mondjuk az ártatlan képű, akkor 13 éves Haley Joel Osment, aki ösztönösen kiválóan volt robot-kisfiú, s aki kiválóan hozta a mindent elsöprő szeretet iránti vágyat is.
A film jól elkülöníthetően három részből áll. Az első, egy viszonylag zárt világ, a Swinton család élete, ahova kerül David. Teljesen valószerű környezet, talán csak a járművek utalnak rá, hogy a jövőben járunk. Borzasztó erős az érzelmi kisugárzása, hisz David aktiválásától kezdve, a tesó hazatérésén át, David mellőzéséig millió szívszorító esemény történik. Mikor pl. Monica felolvassa a kódszavakat, s David átöleli, hogy anya… megindító… Nagyon jó az első harmad, a szűk környezet ellenére minden motivációt megkapunk a folytatásra. Ami meg aztán homlokegyenest egy más világ lett…
Gigoló Joe feltűnése, az egész háttér alaposan kiterjeszti és megváltoztatja a mozit. A szülői kapcsolat helyébe a barátság és puszta túlélés kerül, a Mészárcirkusz pedig a maga brutalitásával és mondanivalójával borzongató. Érzelmekben ugyan itt sincs hiány, mégis ez a szakasz inkább az akciókról és a kalandról szól – egy jó adag robot-jövőképpel, no meg némi társadalomkritikával. A mechákat alkalmazó majdani elpunnyadó társadalom, a „mecha vs. orga” ellentét valós, sötét jövő képét vetíti elő, ahol David hite, vágya a szeretetre fénylő csillagként világít…
Így érünk el Manhattanbe, ami toronymagasan az egész film érzelmi kiömlése.. Már azzal is, hogy David szembesül magával, aztán a mélyben talált megoldással – de legfőképp azzal az egy nappal, ami megadatott neki. Borzongatóan gyönyörű lezárás, annak az egy napnak a képei mind-mind csordultig vannak érzelemmel. Ugyanakkor a kétezer évvel későbbi körülmények, David új társainak szerepe a sci-fi vonal kiterjesztése – és egyben méltó befejezése is. Az utolsó harmad elgondolkodtató és félelmetes, szomorú és felemelő, boldog és tragikus egyben. Tökéletes, de Spielbergesen túlfűtött módon érzelem gazdag.
Az egész mozi látványvilága, a történet háttere zseniális. A jövő hangulata nagyon átjön, de egyben nagyon hiteles is. Megnézve az extrákat, félelmetes munka van benn. John Williams dallami ezúttal kissé visszafogottabbak a szokásosnál, de remek hangulatot adnak a filmhez. A színészek maximumot hozták, a fentebb már említett H.J.Osment, aki a Hatodik érzékből lehet ismerős – s akiből sajna nem lett ismert filmszínész – egyszerűen zseniális: s ő maga mondta, hogy egyetlen egyet sem pislogott a film alatt!! Nem kevésbé szenzációs Jude Law Gigoló Joe szerepében, neki is jól sikerült „robotizálnia” magát. Igazi ínyencség a maci szerepe, annak ellenére, hogy csak bábu. Brendan Gleeson, William Hurt is üde színfoltja volt a történetnek – ami azonban egyértelműen David története. A kis srác Oscart érdemelt volna.
A BD-t ugyanakkor semmi másért nem éri meg megvenni, mint a feliratos extratartalom miatt. A kép ugyanolyan homályos, szemcsés, mint a DVD-n volt: de hát nem is lehet más. Kaminski maga mondta, hogy rendszeresen füstöt használ a forgatáskor, ezzel tették szűrtté a felvételt… Ebből pedig soha nem lesz tűéles kép. A hang az DTS HD MA 6.1, de kissé erőtlen, nem sokkal jobb, mint a DVD volt. A valós pluszt az extratartalom adja: ugyanaz, mint a kétlemezes DVD-é, de végre mindenhez jár felirat. Nagyon jó anyag, Kubrick ’84-es ötletétől a Spielberg búcsúbeszédéig gyakorlatilag minden részletbe beavattak minket. Külön jó, hogy mindezt apró, 5-10 perces dokumentumfilmekben teszik, nem pedig egy nagy egészben. Így is több, mint egy óra. Kiváló anyag.
Kosárba!
A nagyon sok látott film közül az A.I. az egyik, amely minden nézésnél képes könnyeket varázsolni a szemembe. Ez már akkor is így volt, mikor még nem volt gyerekem, azóta pedig szinte törvényszerűnek tűnik. Szerintem ebben (természetesen) Spielbergnek elvitathatatlan érdeme van – tulajdonképp Kubrick jól érezte még életében, hogy ezt Spielbergnek kellene rendezni. Aztán a sors úgy hozta, hogy ez be is következett: ami számunkra, filmrajongók számára kész főnyeremény lett. Egy hihetetlenül érzelmes, néha talán icipicit valóban giccses, ugyanakkor többrétű, elgondolkodtató sci-fi, ami minden értelmezési és beleélési szintjén komoly értékeket hordoz, és komoly gondolatokat ébreszt…
Már az első képsorok egy olyan jövőt vizionálnak, amik szorosan kapcsolódnak a mai globális felmelegedéssel kapcsolatos elméletekhez. Ez a vonal - bár a leggyengébb szál az egészben – végigmegy a filmen, s egy vargabetűvel, a kétezer évvel későbbi korban zárul le, a maga jeges valóságában. Aztán ugyebár ott van a morális kérdés, az „Alkossunk egy robotot, amely képes szeretni” gondolata, ami már önmagában is egy kiváló alap lehet bármely sci-fiben. Anno, amikor Kubrick tervbe vette az A.I.-t, elég sok hasonló témájú novellát olvastam – az eltelt közel 30 év azonban a kérdés aktualitásán nem változtat. Beszélni, elmélkedni róla ugyanúgy aktuális ma is.
A mozi legnyilvánvalóbb és legérzelmesebb szintje azonban az anyai szeretet kérdése. Amit Daviden keresztül, pontosabban a tündérmesén keresztül közel két és fél órában átélünk, az még a kemény férfiszíveket is meglágyíthatja. A mecha, a kisfiú-robot története, aki Pinocchio mintájára igazi kisfiú akar lenni, hogy őt is igazi kisfiúkén szeressék, s ezért rengeteg kalandon kell átmennie, keresve a varázslatos Kék Tündért baromi erős érzelmi töltettel rendelkezik. Tulajdonképp az emberi élet majd’ minden korszakában: gyerekként is és szülőként is. No meg ugyebár mindenki volt kisfiú/kislány… Kellett hozzá mondjuk az ártatlan képű, akkor 13 éves Haley Joel Osment, aki ösztönösen kiválóan volt robot-kisfiú, s aki kiválóan hozta a mindent elsöprő szeretet iránti vágyat is.
A film jól elkülöníthetően három részből áll. Az első, egy viszonylag zárt világ, a Swinton család élete, ahova kerül David. Teljesen valószerű környezet, talán csak a járművek utalnak rá, hogy a jövőben járunk. Borzasztó erős az érzelmi kisugárzása, hisz David aktiválásától kezdve, a tesó hazatérésén át, David mellőzéséig millió szívszorító esemény történik. Mikor pl. Monica felolvassa a kódszavakat, s David átöleli, hogy anya… megindító… Nagyon jó az első harmad, a szűk környezet ellenére minden motivációt megkapunk a folytatásra. Ami meg aztán homlokegyenest egy más világ lett…
Gigoló Joe feltűnése, az egész háttér alaposan kiterjeszti és megváltoztatja a mozit. A szülői kapcsolat helyébe a barátság és puszta túlélés kerül, a Mészárcirkusz pedig a maga brutalitásával és mondanivalójával borzongató. Érzelmekben ugyan itt sincs hiány, mégis ez a szakasz inkább az akciókról és a kalandról szól – egy jó adag robot-jövőképpel, no meg némi társadalomkritikával. A mechákat alkalmazó majdani elpunnyadó társadalom, a „mecha vs. orga” ellentét valós, sötét jövő képét vetíti elő, ahol David hite, vágya a szeretetre fénylő csillagként világít…
Így érünk el Manhattanbe, ami toronymagasan az egész film érzelmi kiömlése.. Már azzal is, hogy David szembesül magával, aztán a mélyben talált megoldással – de legfőképp azzal az egy nappal, ami megadatott neki. Borzongatóan gyönyörű lezárás, annak az egy napnak a képei mind-mind csordultig vannak érzelemmel. Ugyanakkor a kétezer évvel későbbi körülmények, David új társainak szerepe a sci-fi vonal kiterjesztése – és egyben méltó befejezése is. Az utolsó harmad elgondolkodtató és félelmetes, szomorú és felemelő, boldog és tragikus egyben. Tökéletes, de Spielbergesen túlfűtött módon érzelem gazdag.
Az egész mozi látványvilága, a történet háttere zseniális. A jövő hangulata nagyon átjön, de egyben nagyon hiteles is. Megnézve az extrákat, félelmetes munka van benn. John Williams dallami ezúttal kissé visszafogottabbak a szokásosnál, de remek hangulatot adnak a filmhez. A színészek maximumot hozták, a fentebb már említett H.J.Osment, aki a Hatodik érzékből lehet ismerős – s akiből sajna nem lett ismert filmszínész – egyszerűen zseniális: s ő maga mondta, hogy egyetlen egyet sem pislogott a film alatt!! Nem kevésbé szenzációs Jude Law Gigoló Joe szerepében, neki is jól sikerült „robotizálnia” magát. Igazi ínyencség a maci szerepe, annak ellenére, hogy csak bábu. Brendan Gleeson, William Hurt is üde színfoltja volt a történetnek – ami azonban egyértelműen David története. A kis srác Oscart érdemelt volna.
A BD-t ugyanakkor semmi másért nem éri meg megvenni, mint a feliratos extratartalom miatt. A kép ugyanolyan homályos, szemcsés, mint a DVD-n volt: de hát nem is lehet más. Kaminski maga mondta, hogy rendszeresen füstöt használ a forgatáskor, ezzel tették szűrtté a felvételt… Ebből pedig soha nem lesz tűéles kép. A hang az DTS HD MA 6.1, de kissé erőtlen, nem sokkal jobb, mint a DVD volt. A valós pluszt az extratartalom adja: ugyanaz, mint a kétlemezes DVD-é, de végre mindenhez jár felirat. Nagyon jó anyag, Kubrick ’84-es ötletétől a Spielberg búcsúbeszédéig gyakorlatilag minden részletbe beavattak minket. Külön jó, hogy mindezt apró, 5-10 perces dokumentumfilmekben teszik, nem pedig egy nagy egészben. Így is több, mint egy óra. Kiváló anyag.
Kosárba!
Hasznosnak ítélted a kritikát? (0/0)
a mozibemutatóval láttam egy időben, azóta nem.
meg lett kékben (pozitív kritikák), így most megnéztem.
mikor anno láttam, nekem unalmasnak tűnt (tény, nem egy akciófilm), viszont nagyon szép a látványvilága.
a történetből nem sok minden rémlett: a vízben álló wtc tornyokra, és hogy a fiú arra úszik, ill. jude law figurájára rémlett, meg részben a "mészárszék".
szép film, talán a távoli jövő, ajánlani tudom mindenkinek, így azoknak is, akik nem kedvelik a sci-fiket.
a főszereplő fiút Haley Joel Osment, ezóta a film óta nem láttam más (fő)szerepben.
a kép vmi gyönyörű, és a hang is remek.
meg lett kékben (pozitív kritikák), így most megnéztem.
mikor anno láttam, nekem unalmasnak tűnt (tény, nem egy akciófilm), viszont nagyon szép a látványvilága.
a történetből nem sok minden rémlett: a vízben álló wtc tornyokra, és hogy a fiú arra úszik, ill. jude law figurájára rémlett, meg részben a "mészárszék".
szép film, talán a távoli jövő, ajánlani tudom mindenkinek, így azoknak is, akik nem kedvelik a sci-fiket.
a főszereplő fiút Haley Joel Osment, ezóta a film óta nem láttam más (fő)szerepben.
a kép vmi gyönyörű, és a hang is remek.
Hasznosnak ítélted a kritikát? (0/0)
Egyik legjobb - valóban tudományos-fantasztikus - történet, melyet filmre álmodtak. Maga a történet és a forgatókönyv rendkívüli, az egész film óvatosan zárt világa kerüli a hatásvadász elemeket. Ez feltételezhetőn Kubrick öröksége, és szinte érezni Kubrick koncepcióját és Spielberg egészen más látását a filmben. Mégis szerencsésen a filmben e kettő összeér.
A BD-ről viszont kevés jó mondható. A kép valóban lágy és híg, tompa és maszatos. Néha olyan, mintha egy piszkos ablaküvegen át nézném, pedig Kaminski képei szokás szerint tökéletesek. Még Williams zenéi is visszafogottak, bár itt is érezhető az eredeti dallam honnan is származik. De ez annyira kevés volt, hogy nem érdemes vele foglalkozni.
Még a hang sem olyan szép, mint amit vártam tőle, a magyar szinkron pedig csak szimplán kellemes, elfogadható.
A BD-ről viszont kevés jó mondható. A kép valóban lágy és híg, tompa és maszatos. Néha olyan, mintha egy piszkos ablaküvegen át nézném, pedig Kaminski képei szokás szerint tökéletesek. Még Williams zenéi is visszafogottak, bár itt is érezhető az eredeti dallam honnan is származik. De ez annyira kevés volt, hogy nem érdemes vele foglalkozni.
Még a hang sem olyan szép, mint amit vártam tőle, a magyar szinkron pedig csak szimplán kellemes, elfogadható.
Hasznosnak ítélted a kritikát? (0/0)
Sziasztok!
A film csodálatos ehhez nem fér kétség!!
A képminőség?
Hát igen az sajnos elszomorító,persze már dvd-n
is az volt, de bíztam a kékben, hiába.
A kép egyszerre lágy és szemcsés ennél jobban semmit sem utálok. Spielberg mostanában imádja
így szűrni a filmjeit,ami mondjuk egy Ryan-nél érthető
(bár ott csak szemcse van az élesség rendben)
hiszen a fejünkben is monochrom és szemcsésen
élnek a régi háborús doku filmek.Viszont egy ultra
modern HI-TECH világot mért kell így megjeleníteni
azt nem igazán értem.Ráadásul a Különvélemény
is kéken nagyon jól mutat pedig ott is vannak szemcsék. Biztos sokan nem értenek egyet velem,
de ki nem állhatom ha egy HD verzió szemcsés,nekem akkor tetszik ha lejön a képről attól érzem úgy mintha ott lennék attól teljes az illúzió számomra hiszen az élet sem szemcsés!
Talán a színeken és a totálok felbontásán lehet érezni hogy BD-vel van dolgunk,meg persze a hangon,de nekem valahogy a kép mindig fontosabb egy kicsit, így sajnos csalódás a korong.
Azt viszont külön köszönöm a kiadónak hogy feliratosak az extrák legalább ezért megérte a vásárlást.
A film csodálatos ehhez nem fér kétség!!
A képminőség?
Hát igen az sajnos elszomorító,persze már dvd-n
is az volt, de bíztam a kékben, hiába.
A kép egyszerre lágy és szemcsés ennél jobban semmit sem utálok. Spielberg mostanában imádja
így szűrni a filmjeit,ami mondjuk egy Ryan-nél érthető
(bár ott csak szemcse van az élesség rendben)
hiszen a fejünkben is monochrom és szemcsésen
élnek a régi háborús doku filmek.Viszont egy ultra
modern HI-TECH világot mért kell így megjeleníteni
azt nem igazán értem.Ráadásul a Különvélemény
is kéken nagyon jól mutat pedig ott is vannak szemcsék. Biztos sokan nem értenek egyet velem,
de ki nem állhatom ha egy HD verzió szemcsés,nekem akkor tetszik ha lejön a képről attól érzem úgy mintha ott lennék attól teljes az illúzió számomra hiszen az élet sem szemcsés!
Talán a színeken és a totálok felbontásán lehet érezni hogy BD-vel van dolgunk,meg persze a hangon,de nekem valahogy a kép mindig fontosabb egy kicsit, így sajnos csalódás a korong.
Azt viszont külön köszönöm a kiadónak hogy feliratosak az extrák legalább ezért megérte a vásárlást.
Hasznosnak ítélted a kritikát? (0/0)
csodálatos, gondolatébresztő sci-fi minden idők egyik legjobb rendező tervei alapján napjaink egyik legjobb filmese dirigálásában. sajnos moziban annak idején nem sikerült megnézem, így hát janusz kaminski csodálatos képeit most úgy láthatom ahogy a filmvászonra álmodta őket. az ILM vizuális effektusai bámulatosak. jude law és haley joel osment tökéletesek. john williams pedig az évtized egyik legjobb filmzenéjét alkotta meg. a digipackes dvd sem volt rossz, de így HD minőségben és feliratos extrákkal kötelező vételnek bizonyul ez a kiadás. elő is rendeltem!
Hasznosnak ítélted a kritikát? (0/0)