Nekem jobban tetszett a második rész. Talán mert kicsit szövevényesebb volt a nyomozás és jobban meg lehetett ismerni a szereplőket, több volt a humor. Volt olyan rész, ahol konkrétan felnevettem.
Tetszett, hogy a karakterek megmaradtak olyannak, mint amilyen benyomás az első könyv alapján kialakult bennem. Mindenki abszolút azt a figurát hozza minden helyzetben, amilyen az egyénisége.
A kaland is nagyon érdekes: a föld alatti járatokban, alagutakban megtalálnak egy altemplomot ahol a véletlen is a segítőjük lesz. Találnak egy láda kincset, amit aztán kicsit körülményesen, de viccesen a felszínre hoznak, majd kicsit komplikáltan visszajuttatnak a jogos tulajdonosához.
Ebben a részben is pazar volt a chat és a párbeszéd. Szinte, mint egy élő szöveg leirata. Ezáltal nagyon jól bele lehetett helyezkedni az adott szituációkba.
Szerintem jó kis olvasmány, nekem külön bejött, hogy nincs semmi fantasy. Szóval, aki szereti az iskolás, nyomozós, barátos, szerelmes sztorikat, és nem fantasy rajongó, annak biztosan tetszeni fog.