Számomra pedig ez minden idok egyik legjobb fantasztikus filmje a 2001 Urodisszeia és a 451 Fahrenheit mellett. A legtöbb fantasztikus filmnek nagyon gagyi a története és a látványt is annyival elintézik, hogy minél több speciális effekt és kész.

Itt van rendes történet. Philip K. Dick nagyszeru regényét kissé lájtosították, de nem követték el azt a hibát, amit a Total Recall készítoi, hogy akciófilmet próbáltak fabrikálni az alapanyagból.

Ridley Scott rendezoként hozza a formáját. Jordan Cronenweth operator és Douglas Trumbull effekt-varázsló segítségével olyan látványvilágot teremt, amely a mai napig etalon. Vangelis muzsikája a képekkel együtt örökre az ember agyába fészkeli magát.

A színészek közül én nem is Harrison Fordot emelném ki, hanem Rutger Hauert, aki ekkor még kezdonek számított Hollywoodban, de mellékszereploként is meg tudta mutatni tehetségét, és lejátszik mindenkit a vászonról.

A rendezoi változat nem biztos, hogy jobb az 1982-es moziváltozatnál. A befejezés hatásosabb lett, de nekem hiányzik a fohos belso narrációja. A filmnek adott egy eroteljes film noir-os beütést, ami nekem nagyon bejött.

Csúcs jelenetek a filmbol: Deckard a zsúfolt utcán üldözi, majd lelövi a Zhora nevu robotnot (a zene, a képek és a hangok valami hihetetlen összhatást érnek el). Batty (Hauer) felkeresi Tyrell-t, és kéri, hogy hosszabbítsa meg az életüket. Az alkotó és a teremtmény találkozása brutális véget ér. Na és természetesen Deckard és Batty meglehetosen egyoldalú párharca, a filmtörténet egyik legszebb haláljelenetével.

A film igazán megérdemelne egy méltó magyar kiadást, de a havi megjelenéseket elnézve erre sajnos nem sok esélyt látok.

Zárásul: A 9 és 1/2 hét, A bárányok hallgatnak, a Rettenthetetlen és a Titanic túlértékelt filmek, a Szárnyas fejvadász viszont nem az.

Sose volt a kedvencem a BR. Szerintem erosen túlértékelt. Harrison Ford személye, Vangelis zenéje emeli a szinvonalat, de talán pont a sikertelenség taszította a réteg scifi filmek közé. Sose vártam tole Sztár Wárszi   kommersz szórakozást, Elienszes  szörnyes parádét.  Tudom értékelni (és egyben élvezem) az alkotói mélységet, a muvészi, futurisztikus ill. hangulati elemeket... de számomra krva kevés benne a szellemiség, a történet nem elég kiforrott - mondhatni okafogyott, érdektelen, elnyúlós... bealvós. De kult lett.

Nos, nehéz dolog értékelni a kiadványt úgy, hogy elkészült már a feljavított verzió is (csak még nem jutott el hozzánk), nem beszélve a film iránti rajongásomról.

Ezt a lemezt akkortájt szereztem be, mikor még hazánkban a kínálat kb. 40-50 lemezbol állt összesen és egytol-egyig külföldi kiadás volt, magyar nyelvu stickerrel. Ahogy ez is. Már akkor is ez volt a kedvenc filmem és hihetetlen jó képpel rendelkezett. A VHS-hez képest... Ne feledjük el, hogy a film sem fiatal.

Sajnos így utólag a kép minosége sok kívánnivalót hagy maga után (szemcsés, a fekete sávok szürkék, nincs éles szél, stb).

Vangelis készítette a zenéjét; érzelmes, fülbemászó és az évek során hozzáégett a képhez, ahogy a Keseru méz-hez annak indító zenéje.

Sajnos az állókép-menü semmitmondó, de ez akkoriban jellemzo volt, ahogy az extrák sem voltak divatban.

Mivel nem kapható már, csak arra tudok buzdítani mindenkit, hogy próbálja megszerezni valahogy mégis, használtan, mert az új kiadás már nem fogja tartalmazni az eredeti, a hangulathoz illo, "poros" verziót.

Ridley Scott halad a korral. Filmjeit mindig a legígényesebben, a kornak megfelelo elvárásoknak megfeleloen készíti. Szeret minden területrol témát választani és azt remekül kivitelezni. A Gladiátor elott volt még jó pár sikeres darab a kezében. A fekete eso és mondjuk ez a film. 1982, régen volt már. Mégis mai napig is hatásos kult, sci-fi mozija ebben az évben született. A jövo sötét, borzasztóan fájdalmas ábrázolásával ez a film is az utópiák között van. A különbözo bolygókon dolgozó replikánsok lázadása után a földiek különleges egységet alkotnak Szárnyas Fejvadász néven. Járják a metropoliszt és kutatják a nem kívánatos egyéneket. Harrison Ford, mindenki "Indiana Soloja" alakítja az egyik fejvadászt. Az örökké sötét, lerobbant világ magányos farkasaként dolgozik, kiégett roncsként megszállottan keresi ellenfeleit. Rutger Hauer pedig az ellenfél. Élete szerepe nem kétséges. Hauer soha többet ilyen jót ilyen jól (sajnos) nem produkált. Az emberi létrol álmodó, önpusztító droid elleni hajtóvadászat végén történo leszámolásban még bibliai jeleket is felfedezhetünk! Vangelis komponálta muzsika pedig tovább mélyíti az amúgy sem vidám de tökéletes (házi)mozi élményt nyújtó kultikus sci-fi alaphangulatát.

Ridley Scott mestermu alkotása. Ahoz képest nagyott bukott mégis nagyon nagy kultusz film lett. A Rendezoi Változat pedig még nagyobb kultuszá tette a BLADE RUNNER-t és a Rendezoi-be volt az a nagy kérdés ami mai napig relytély mardt: Deckard REPLIKÁNS-e! 2007-ben kijött a FINAL CUT verzió ami annyi a külömbség a Rendezoi verzióban hogy a FINAL CUT-ban több az eröszak, Digitálisa felújitótt kép és hang minoség is van benne. Nekem megvan a FINAL CUT verzió és most az a kedvencem. Én Amerikában Rendelttem meg az 5 lemezes kiaádást. Én 190 Dollár-ért vettem meg. Az extrák benne nagyon királyak olyan érdekesek vannak benne. Hogy: Hogyan készült a film és Hogyan készültek a verziók.

Múlt héten olvastam egy Philip K. Dick interjút egy pár évvel ezelotti Filmvilágban, amit még anno a halála (tehát kb. a film bemutatója) elott adott. Elmondta, hogy az elso forgatókönyvet nagyon utálta, és összeveszett a producerekkel. Kinyírtak mindent, amirol szolt a történet. A David Peoples-féle forgatókönyvet viszont nagyon imádta. Azt mondta, nem akarta szolgaian lemásolni a novellát, inkább kiegészítette azt. Minden tiszteletem az övé. Ekkora alázatra kevés író képes. Mikor John Grisham és Michael Crichton híresek arról, hogy egy kis változtatást is felháborodással vesznek tudomásul, ha filmes adaptációról van szó, addig a valaha élt egyik legnagyobb sci-fi író képes elismerni az átdolgozott történetet. Mert bizony rendesen ki van csavarva az Álmodnak-e az Androidok Elektromos Bárányokról? c. könyve. Nem akarok reklámot csinálni, de valóban kiegészíti egymást a könyv és a film, szóval mindenkinek ajánlom elolvasásra. A filmben egy csomó karaktert kihagytak, vagy megváltoztattak, ráadásul a Roy Baty és Deckard közti végso összecsapást is felturbózták, hogy annak a bizonyos emlékezetes momentumnak helyet adjanak. Na, a könyvben egészen más indokok miatt akar végezni Deckard a replikánsokkal. Deckardnak felesége van. A Mercer-hit uralkodik a Földön, Sebastian-t Isidore-nak hívják és nem genetikai mérnök, hanem "agyalágyult". Tyrell corp. helyett Rosen társaság van (ami Dick részérol egy kis gonoszság), aminek másképp van jelentosége a filmbeli "apa-fiú" kapcsolatnál.

  Még emlékszem a régi változatra, annyi maradt meg a változásokkal kapcsolatban, hogy ott narráció volt, kimaradt az unikornis és a vége happy end volt (még ha nem is teljes).

  Remélem jövore jön az extra változat.

Ez a film nagyon(!!!) megérdemelne egy digitálisan feljavított kiadást, de ez sajnos nem rajtunk múlik... :o( (2005-ös hozzászólás)

Ez meg a mai:

Jövore lesz a 25 éves évforduló! Reménykedjünk...

A foszereplok - talán - legjobb színészi alakításai. A zene a képi világ idotlen. (Ajszem itt szerettem meg Vangelis zenéjét (FOREVER), és Ridley Scott rendezot)

Zseniális film. Ridley Scott elso nagy dobása. Sot, talán egyben a legnagyobb is. Döbbenetes vízió egy lehetséges jövorol. Szerintem legalább annyira hangulati film, mint science-fiction.  A sötét, esos, soknyelvu, kavargó los angeles-i városkép nagyon magával ragadó. A mellékszereplok is óriásit alakítanak, Foleg Rutger Hauer és Daryl Hannah. A film igazán megérdemelt volna egy felújított, tisztességes, werkfilmel, néhány featurette-vel, interjúkkal tarkított kiadást. végül is arról a filmrol beszélünk, melyet angol tudósok minden idok legjobb science-fictionjának választottak. a képminoség és a hang...háááát. olyan amilyen lehet, egy 1982-es filmnél. persze lehet mondani, hogy maga a film a lényeg, ami igaz is, de azért....ha valami, hát ez a film tényleg megérdemelt volna egy rangjához illo kiadást.