Bergman talán egyik legszebb irodalmi forgatókönyve A csend,
melyből poétikus filmet alkotott. A csend filmjét. A trilógia befejező darabját
- a rendező huszonötödik filmjét - "negatív lenyomatként" jellemezte.
Mit tegyünk, milyenek vagyunk szeretet, kapcsolatok, hit nélkül, hogyan létezhetünk,
ha Isten hallgat. A bergmani variációt a csinos Anna, tizenéves fia:
Johan és Ester: Anna beteg nővére jeleníti meg nekünk,
akik fullasztó zárt vonatfülkében érkeznek a képzeletbeli Timoka városába,
melynek nyelvét nem értik.
A legnagyobb probléma mégis az, hogy hőseink egymást sem értik meg.
