Balássy Ádám Miklós monográfiája a jogbölcselet, jogalkotástan és alkotmányjog összefüggései iránt érdeklődők számára különleges csemege. Alapvető célja, hogy megkérdőjelezze a magyar jogforrások hagyományos besorolásait, és új perspektívákat kínáljon a jogi normák értelmezésében.
A könyv abból indul ki, hogy a jognak egyszerre statikus és dinamikus tulajdonságokkal is rendelkeznie kell, mert ez a kettősség biztosítja a jogrendszer rugalmasságát és alkalmazkodóképességét, miközben megőrzi annak abszolútértékűként való értelmezését. Újszerű megközelítésben vizsgálja a kormányhatározatok anyagi és alaki jellemzőit, de újdonságot hoz a jogelméletben azzal is, hogy bevezeti a kormányrendeletek új osztályozási rendszerét, amely szakít a hagyományos dichotóm megközelítéssel. A mű külön kitér arra, hogy a szükségrendeletek milyen szerepet töltenek be a jogalkotás folyamatában, különös figyelemmel a kivételes állapotok szabályozására.
A kötet hozzájárul a magyar jogrendszer átláthatóságához és mélyebb megértéséhez, miközben újraértelmezi a jogforráselmélet alapkérdéseit.
