Annak, aki az utóbbi harminc-negyven-ötven esztendőben a volt Jugoszláviában szocializálódott, egyéb alapélménye aligha lehetett, mint a szétcsúszás, a fölbomlás, a széthullás, a dezintegrálódás. Az már a személyes érzékenység függvénye, hogy mindebből ki mit érzékelt a történések idején.
Szabó Palócz Attila valójában dokumentumfilmet tervezett az Új Symposion folyóirat Sziveri János, Csorba Béla, Losoncz Alpár vezette szerkesztőségének 1983-as meghurcolásáról, aminek a forgatása végül félbeszakadt, ám a vágások, áttűnések a regényszöveg funkcionális elemeiként fennmaradtak, akárcsak az elkészült nagy interjúk, amelyek egyike vágatlanul és szerkesztetlenül leírva tartja a regény szerkezetét.
