1943-ban Auschwitz-Birkenauba kerül Dina Gottliebova, egy brno-i zsidó lány, a képzőművészeti egyetem hallgatója. A blokkokra kell számokat festenie, ám hamarosan kiderül, hogy sokkal nagyobb szükség van egy portréfestőre. Mengele doktor a cigánykeverékeket vizsgálja, az akvarellek adják vissza legjobban szemük és bőrük színárnyalatait.
1942-ben egy oswiecimi vasutas családban meghal a legkisebb gyermek. A vasutas fia három nappal Auschwitz felszabadulása után a táborba megy, hogy elhozzon egy árvát, aki helyettesíthetné húgát. Egy magyar zsidó kislányt választ, akit Évának hívnak. Egy rab akvarelleket ad a fiúnak ajándékba, amelyek csak hányódnak a barakkban.
1963-ban az Auschwitz-Birkenau Múzeum megveszi Évától az akvarelleket. Néhány évvel később sikerül megtalálni a festőt. Dina Gottliebova az Egyesült Államokban lakik, Disney híres rajzolójának, Art Babbittnak a felesége. Odautazik, megnézi a képeket, fényképet kér róluk. Aztán elhallgat, hogy a kilencvenes évek közepén visszakövetelje az eredetiket
Az Akvarellek arról szóló tanulmány, hogy milyen bonyolult a sorsa az embertelen körülmények közt létrejött örökségnek. Mindemellett azt is igyekszik megragadni, miben áll a roma identitás, hol ér véget az egyén sorsa, és hol kezdődik a népirtás.
Lidia Ostałowska a Mengele doktor cigányait megörökítő festőnő vásznán keresztül mutatja be az európai romák Holokausztját és a háború utáni emlékezetpolitika örvényeit. Az Akvarellek békés riport a pokolból, olyan könyv, melyet nem lehet elfelejteni.
Irena Grudzińska-Gross
