Mindössze 2 Celsius-fok - ennyivel csökkent átlagosan 1570 és 1685 között a hőmérséklet, de ez elég volt ahhoz, hogy felforgassa az óceánok áramlásait, megzavarja az éghajlati körforgásokat, világszerte extrém időjárási eseményeket okozva. A telek hosszúak és hidegek lettek, a nyarak rövidek és hűvösek, a folyók és csatornák jeges színpaddá alakultak kirakodóvásárokkal és bordélyházakkal, a madarak repülés közben megfagyva potyogtak le az égből, IV. Henrik francia király pedig egy szép reggel megfagyott szakállal ébredt... Európa jeges birodalommá vált.
A kis jégkorszak következtében a gabona megfogyatkozott, a gazdaság és a társadalom mély válságba került. Az emberek az oktatás, a tudomány és a technológia segítségével próbáltak megszabadulni a természettől való függésükből - radikálisan átszabva Európa addigi társadalmi, kulturális és politikai szövetét. Egészen máig hatóan.
A nemzetközileg elismert történész, Philipp Blom a hosszú 17. század éghajlati változásainak hatásait vizsgálva csodálatos történelmi panorámát tár fel előttünk, miközben az újabb éghajlati katasztrófával fenyegető jelen kihívásaival is szembesít.
