Az ortodox kereszténységben Szent Hegynek nevezték azokat a hegyeket, amelyek a lakott vidékektől távol menedéket nyújtottak Isten szolgáinak: a monostorokban élő szerzeteseknek és a magányt kereső aszkétáknak. Valaha számos ilyen Szent Hegy létezett, de mára mindössze egyetlen maradt: Áthosz.
Ezen az erdő borította félszigeten húsz, középkori alapítású monostor áll, melyek amellett, hogy a bizánci építészet, ikonfestészet és más liturgikus művészetek remekeivel dicsekedhetnek, egy még fontosabb kincset is őriznek: a keleti kereszténység eleven lelkiségi hagyományát, mely az apostoli idők óta száll nemzedékről nemzedékre.
Ez a kötet Áthosz nem részletező, de lehetőségeinkhez mérten átfogó bemutatását tűzte ki céljául: olyan kézikönyv, amely eligazítja az olvasót a Szent Hegy és egyes monostorainak történetében, ismerteti a fontosabb művészeti emlékeket, és nem feledkezik meg az ott élő atyák tanításáról sem.
A kötetben a több száz színes fotó mellett részletes szómagyarázat, térképek, ábrák és névmutató segíti az olvasót, hogy bepillantást nyerjen az áthoszi szerzetesség világába.
