Eastwood legújabb filmjében, Az igazság napjában is a jól
ismert figurát hozza. A rezzenéstelen arcú westernhős és a kemény zsaru, akinek
az arcizma sem rándul most egy oknyomozó riporter, Steve Everett figurájában
él tovább. Az Eastwood által alakított Everett leginkább a Nincs bocsánat egykor
fényesen tündöklő, kemény, de sokat próbált, és mostanra kissé megfáradt, elfásult
főhősét idézi. Negatív hős, akinek magánélete maga a megkomponált csődtömeg,
aki erkölcsileg már régóta padlón van, de aki mindennek tudatában roszszul is
érzi magát emiatt, és megpróbál kitörni.
Steve Everett régebben országos hírű sztárriporter volt,
a New York Times legmenőbb újságírója, akinek tollától rettegtek a korrupt politikusok,
de életmódja miatt erényei és sikerei ellenére kénytelenek voltak megválni tőle
főnökei. Alkohol és nők - a két szenvedély, aminek az idősödő riporter még most
sem tud ellenállni, hiába várja otthon egy gyönyörű kisfiú és egy megértő feleség.
Everett csak egy régi barátnak köszönhetően kap munkát egy helyi lapnál, ahol
érdektelen témákban kell nap mint nap oldalakat írnia. Tudja, hogy innen már
nem válthatja meg a világot, de ezt régóta nem is akarja már. Éli szürke, egyhangú,
züllött életét, iszik, csalja a feleségét (méghozzá kollégája feleségével),
és minden csinos nőt behálóz ellenállhatatlan férfiasságával és sármjával.
Legutóbbi randevúján sikeresen összemelegedett új kolléganőjével - aki akár
a lánya is lehetne -, és a kocsmai randevúról elégedetten tér haza. Partnernője
azonban halálos balesetet szenved...
Másnap a szerkesztőségben értesül Steve a halálhírről, és
arról, hogy az elhunyt fiatal lány utolsó riportját neki kell befejeznie. A
férfi nem szívesen vállalkozik a feladatra, de tudja: ha szembeszegül főnökével,
könynyen az utcára kerülhet. Hálátlan rutinriport vár rá: egy halálraítélt férfival
kell beszélgetnie néhány órával a kivégzés előtt. Vajon mi újat, érdekeset mondhat
egy gyilkos, mielőtt megkapja a halálos injekciót?
Everett züllött alak, de profi újságíró. Mielőtt elindul
beszélgetni a fegyenccel, információt gyűjt az esetről. Szeretné pontosan tudni,
miért került siralomházba a fekete férfi. Frank Beachum-ot azzal vádolták, hogy
megölt egy terhes eladólányt az egyik helyi vegyeskereskedésben. Everett áttanulmányozza
a rendőrségi jegyzőkönyvet, elolvassa a tanúvallomásokat, és megnézi a helyszínt.
Zavarban van, mert úgy érzi, ebben az egyértelműnek látszó ügyben újra működni
kezd hatodik érzéke, a rég elveszettnek hitt újságírói szimat, és azt jelzi
az agyának, hogy nem áll össze a kép! Amikor beletekint halott kolléganője jegyzeteibe,
még inkább arra gyanakszik, hogy a rendőrség nem járt el eléggé körültekintően
az ügyben, és lecsukták az első gyanús feketét, akit közvetve kapcsolni lehetett
a gyilkosság helyszínéhez. Kétségeit a halálraítélttel folytatott beszélgetése
oszlatja el. A megtört, de a börtönévek alatt megtért férfi láthatóan beletörődött
sorsába, nem hangoztatja ártatlanságát, és őszintén megdöbben, amikor a riporter
nem az utolsó vacsorájáról, halálfélelméről és a börtönről kérdezi, hanem arra
kíváncsi, amit a rab szerint rajta kívül mindenki meggyőződéssel hisz: tényleg
ő ölte-e meg a lányt.
Amikor Everett látja a rab szemén, hogy sejtése helyes volt,
nekilódul, hogy bizonyítékot szerezzen. Már csak néhány órája maradt arra, hogy
egy évek óta lezárt, megoldottnak hitt bűntényben megtalálja az igazi gyilkost
- az ártatlanul megvádolt férfi közelgő kivégzése ugyanis csak ebben az esetben
kerülhető el...
Clint Eastwood legújabb filmjében helyén van minden. A karakterek
- egészen a legutolsó börtönőrig - hitelesnek tűnnek, a történet sok szálon
fut, mégis könnyen követhető, a színészek egytől egyig elsőrangú alakítást nyújtanak,
a bűnügy megoldása a nézők számára is fejtörést okoz, de a krimi elemen túl
az akció is szerepet kap, hiszen az egész film nem más, mint szélsebes versenyfutás
az idővel. Ez a versenyfutás ugyanakkor nem öncélú, nem tévesztendő össze egyes
primitív akciófilmek erőltetett megoldásaival. Eastwood a krimi/thriller műfajban
is intelligens filmet készített, mint ahogyan a sztár western- vagy akciófilmjei
is külön minőségi kategóriát képviselnek műfajukon belül.
A rezzenéstelen arcú élő legenda olyan, mint egy igazán régi,
patinás, közismert és megbízható márka: ha a nevét ott látjuk valamelyik terméken
- esetünkben a filmen - pontosan tudhatjuk, mire számíthatunk, és vakon megbízhatunk
benne. Nem okoz most sem csalódást!
