A te filmzene gyűjteményed

Amikor az embernek nincs pénze limitált CD-kre :) :)

A Music On Vinyl kiadóról valóban megoszlanak a vélemények. Van egy lemezboltos haverom, ő rengeteget panaszkodott a termékeikre.

A Friday Music-ot jó, hogy említetted, mivel az első Toto-albumot 2012-ben kinyomták, arra meg nagyon fáj a fogam. Megerősített információk szerint azt is analóg forrásról vágták.

Az általam említett Yes-lemez Atlantic/Rhino kiadás, Kevin Gray maszterelte és vágta az eredeti sztereó analóg szalagról. Megkapta Angliából speciálisan a 2016-os kiadás kedvéért, a monogramja bele is van ütve a kifutó barázdához.

Ahogy Frank Horrigan is írta kiadó és kiadó között lehet óriási különbség.
Van több olyan vinylem ami megvan korai kiadásban és mostani kiadásban is. A MOV nem rossz kiadó, de elhasalt egy összehasonlításnál. A Friday Music kiadványok is audiophile minőségűek, ők megbízhatóak. De a Rhino kiadványok is jó minőséget képviselnek számomra.
A Red Hot Chili Peppers 2006-os Stadium Arcadium kiadványán nem véletlenül van matrica, hogy analóg felvetél, analóg keverés, analóg vágás. A Djabe is így veszi fel az anyagait. Az oldalukon még szalagokon is megvásárolhatóak a kiadványaik.
A CD-t se írnám le, főlag a fizetőképes japán piacra készülnek XRCD-k, K2HD, Blu Spec valamint SHM CD-k. Ott volt a HDCD szabvány is, ami szintén nem terjedt el, pedig az is jóval túlmutatott a normál CD-n.

:D :D :D :D

Ne politizáljunk. :)

Azért szerintem ahhoz rendszer is kell...

De van! Járj koncertre! :)

ugye hogy ugye? :)

"Összegezve, egy vinyl valóban sokkal jobb minőségű, mint egy CD." - vagyis a vinylnél nincs jobb. :)

"A vinylnél van jobb, hiszen ma már a vinylt is digitális felvételről vágják."

Pontosan ezért nem viszem túlzásba a vásárlásukat, az első kiadások meg brutálisan drágák (ha egyáltalán újonnan fellelhetők). Ma már csak az audiofil labelek (Mobile Fidelity Sound Lab / Audio Fidelity például) adnak ki analóg szalagról vágott új verziókat. Csak 1-2 esetben lehet találkozni nagykiadós vinyl-lel, ami analóg forrásból készült (a Yes együttes-től az 1980-as Drama albumot tudom felhozni, az megvan, a CD-verzió hozzá képest a fasorban sincs hangzásilag).

A vinylnél van jobb, hiszen ma már a vinylt is digitális felvételről vágják.
Az más dolog, hogy a CD a maga elhamarkodott szabványával valóban elég silány minőség, de azért a mai stúdiótechnika ennél nagyságrendekkel magasabb digitális minőséget produkál. kell is, hiszen ma már nem nagyon akad más felvételi módszer. A közvetlen lemezre vágást csak nagyon elvétve használják, eleve csak kivételes adottságú előadóval elképzelhető. Ha pedig valamit felvesznek, azt digitálisan teszik. Ebből lesz aztán analóg vinyl is.
Egyébként is, a ma használatos agyonbasszusozott, elektronikusan torzított (film)zenéknél sok értelme nem is volna a direkt analóg előállításnak, hiszen maga a hanganyag is digitálisan kezelt vagy előállított.
Elég nagy kár, hogy a jobb minőségű digitális zeneformátumok (DVD-A, SACD) érdeklődés hiányában kis híján kihaltak. Az embereknek a középszerű kell (sajnos mindenben). Az mp3 bőven kielégíti a nagy többség igényét, a mai fiatalság még ezt is csak kihangosított telefonon hallgatja (tisztelet a kivételnek).
A mostani vinyl "feltámadás" inkább csak egy szűk réteget érint. Igazából nem is feltámadás, hiszen ilyen lemez egészen idáig is kapható volt, igaz elég kicsi választékban. De pont ezeknél a filmzenéknél nem hiszem, hogy a lehetőségük maximumát nyújtják. Ezek a zenék mozihangzásra voltak optimalizálva (jó dübörgő basszus, jó csengő magasak, eltúlzott térhangzás) és valószínűleg így is voltak felvéve. Újrakeveréssel ezen lehet valamit javítani, de ami elveszett (a halk részletek), az semmilyen újrakeverés nem tudja pótolni.
Összegezve, egy vinyl valóban sokkal jobb minőségű, mint egy CD, de az eredeti digitális felvétel még jobb. A legjobb természetesen az élő zene, eltekintve a mellettem ülő köhögésétől. Ha valaki meghallgat mondjuk egy templomi barokk orgonát élőben, azt a minőséget, dinamikát, hangzást soha semmilyen adathordozón nem kapja meg. De ugyanúgy igaz ez egy egyszerű szóló hegedűre, vagy akár egy kamarakoncertre is. Az elektronikus zenéről nem beszélek, mert annak nincs eredeti hangzása.

Hangszedő az az egész szerkezet, ami a kar végén van. Abból alul kilóg a tű, ami a barázdába ér, és azt letapogatja. Na ez az, amire kevesen figyelnek, pedig talán a legfontosabb alkatrésze az egész bakelit/vinyl varázslatnak. Az összes többi legföljebb a hangzást rontja el, ami nem maradandó, de az a bizonyos (jó esetben gyémánt) alig látható tű, ha mondjuk sérült, vagy kopott, maradandóan károsíthatja a lemezt is.
Addig, amíg az érintés nélküli (mint a bankkártyánál :-)) letapogatást nem valósítják meg a mindennapi használatban (természetesen már van ilyen, lemezritkaságokat, fonográf hengereket, valódi bakelitokat ilyennel szoktak átjátszani új hordozóra), addig nagyon kell(ene) figyelni erre az apró alkatrészre.

A mi időnkben tűnek hívták. A zafír az általános és a gyémánt a profi.

Hangszedő az te 😃

Nézd meg a tűt is, hogy milyen állapotban van, nehogy megrongálja a lemezeket. Az a lejátszás lelke, sokan elfelejtik, vagy csak nem törődnek vele, pedig azon aztán már igazán nem szabad spórolni.

Köszönöm mindenkinek!
Már a nagy gyűjteményemet gazdagítja.
Talán holnap a lejátszót is előszedem rejtekéből. :)

Jött ma két ilyen :)



Tudom a LOTR mellett eltörpül, de na :)

Én mindig CD-párti voltam, de ezeken a képeken nyilvánvaló az LP igazi előnye: olvasható a kísérőfüzet! Néha bajban vagyok a CD-füzetekkel, olyan apróra nyomják bennük a szöveget.

Nagyon szép kiadvány, jó zenehallgatást!

Oh yes! Nem semmi, gratula hozzá. :D

Hát ez vslmi hihetetlenül gyönyörű! Gratula hozzá.

Végre megérkezett:

Kezdesz felnőni elárulom :D :D

Egyre nagyobb nyűg minden vacaknak utána járni. Nem kapod meg akárhol, nem kapod meg olyan minőségben ahogy szeretnéd, mindenért utazni kell, mert ugye online-t azt ne is említsük, minden gyűrött, karcos, törött, lötyög stb. és ráadásul olyan tartalommal bír, amit többször láttam moziban, filmzenét nem hallgatok, könyvet, képregényt nem olvasok, mert5 mindig van helyette más, ami elviszi az időt. Még a két droidomat se bontottam ki, amiket tavaly vettem, pedig azok tényleg exkluzívak.
Az a hab a tortán, hogy most még a Balaton se vonz, idén egyszer voltam lent március 15-16-án, akkor mindkét nap megfürödtem a tóban, de azóta nem bizsergek miatta, pedig már biztos lenne munka a kertben. Túlzottan a múlt vasárnap se dobott fel, de ez nem ide tartozik. Most ott tartok, hogy mozijegyért se megyek fel a Solóra, pedig ott mindig kapok exkluzív plakátokat, mint első vásárló. De azokat se teszem ki, akkor meg minek. Ja, és a Solo-film se érdekel, ezt az új előzetest kikapcsoltam a felénél, amikor valami vonaton rohangáltak. Jön a Bosszúállók, gondolkodtam rajta, hogy kellene egy ismétlő vetítés az összes eddigiből, de a rossebb fog tizenvalahány ugrabugrahősizét végigülni még egyszer. Kéne menni Depeche Mode-ra is, de Sopronért se remegek, meleg-tömeg-por trió sok pénzért legyen másé.
Viszont az Orville jó volt, ma fejeztem be. Szinkronnal szuper.
Na, de ezt inkább majd valami nyafogóscsetes helyen beszéljük, hadd legyen ez a filmzenéé, hátha jön mester-jani a bakelittel.