Budapest Film

Most itt is mondjam el, hogy és az Engedj be!-nek is?:)
Ez itt most ordas nagy off, de tény, az Erőszakik óta a legjobb filmzene és azt kell mondjam, hogy azt is kenterbe veri.

Még a "The Messengers - A hírnök"-nek jó még a zenéje, de azt sehol sem találom.

A Drag Me-ből a filmzene cd sem olyan drága, a topicbeli videód felkavarta bennem a kétszeres moziélményt. :)
Szerintem névnapomra meglepem magam egy R1 DVD-vel és a filmzenével. :)

Az éjféli etetésből én is megvettem az extrák miatt az amerikai kiadást (és milyen jók az extrák, forgatási képek, kulisszatitkok. Szuper!).

A Pokolra taszítva magyar változata már elő van rendelve, remélem rajta lesznek azok az extrák, amik a kinti változaton is szerepelnek...

Mindent értek, de azt az egyet nem, mi az üzlet nemcsak a független filmesek, hanem bárki számára, hogy na akkor a húzócímekből fél Európának jó lesz a 2.0-s hang, csonka képarány, és mindenből csak moziváltozat, nincs rendezői, meg hosszabb verzió.

A DVD vs. Blu-ray esetében érthető, hogy a Blu-ray a klasszabb, mert a Blu-raynek kívánnak piacot csinálni.

Itt viszont mi? Arra akarnak ösztönözni az Európába terített selejt specikációkkal, hogy külföldről vásároljam meg a soklemezes változatokat? Mert elérték! A Halloweenből, a The Midnight Meat Trainből, sőt a Drag Me To Hellből is az amerikai vagy angol kiadást fogom megvásárolni.

De akkor mi értelme egyáltalán Európába teríteni?

Na de komolyra fordítva: szar az, hogy  Európába szánt csomag alapvetően szarabb, mint az angol, vagy amerikai kiadások, és ha a kiadó nem szól, hogy ejj, ide normális képet kérünk, amoda meg normális hangot, akkor olyan is marad.
No de nem kell, hogy érdekeljen, mitől ilyen, mert nem lesz jobb, ha tudom, mitől ilyen. Eddig beleszaladtam a selejtekbe, ezután viszont automatikusan külföldről rendelem a garantáltan jót.

Lehet, hogy a vásárlók többsége magasról..., milyen a kép, milyen a hang, még 1990.- Ft-ért is (bár ezen az áron ezt inkább kétlem, ez a 399.-es kategória sajátja, ezért fura, hogy mégis ennyire lőtték be, amikor tudták, hogy nem kóser), de mindezek tudatában és sok csalódást követően nem kell csodálkozni, ha a gyűjtők, filmrajongók, még ha kevesebben is vannak, azt mondják, hogy "Budapest Film? Ugyan már. :)", és akkor a kiadónak még kevesebb lesz a bevétele: lásd Mikey és az Ablo-filmek.

Nem gond, szóljatok csak, én örülök, és amint tudom javítom is.

Ebben a gondolatmenetben az utolsó mondat a legfájdalmasabb, de sajnálatosan ez az igazság... :(((

a dts-hez: bocs ha mostanában szóltam érte, nem akadékoskodni szeretnék, csak segíteni.

egyébként meg: sztem minden csak ajándék. túl rövid az élet panaszkodni :)

Akkor én is kiegészítem, bár nagyjából benne van már a válasz erre is az előző hozzászólásomban. Szóval mondjuk a Lions Gate logikus módon maga próbálja eladni a filmjogokat az Egyesült Államokban, Németországban, Japánban, Franciaországban, stb., de nem éri meg nekik egyenként bizniszelni a csehekkel, magyarokkal, ukránokkal, vagy Lichtensteinnel. Ezért adják el a kis országokra szóló jogokat egy erre szakosodott cégnek, aki felvásárol a kicsiktől minden jót és szart, és ezekből gyúr csomagokat a kis országok forgalmazóinak. Még szép, hogy minden csomagban van néhány húzócím, és rengeteg máshogy eladhatatlan cím, de ez az üzlet.
A Criterion érdekes jelenség, de működőképes egy nagy piacon. A nagy stúdiók szerintem nem bánják, ha a hasznuk maximalizálása után egy más cég is megkapja az ő engedélyükkel a film kiadásának jogát - gondolom ők is részesednek a Criterion-kiadásokból, és miért ne szolgáljanak ki egy igényesebb, drágább kiadványt is megfizetni hajlandó közönséget, ha létezik ilyen, és van rá igény. Jó lenne, ha nálunk is működhetne hasonló cég, de sajnos több példa is van rá, hogy nem életképes idehaza - piacilag - a minőség, ha annak meg kell fizetni a valódi árát.

A külföldről drágábban vételhez:

Pont emiatt választottam az USA-kiadású Végső visszaszámlálást, ami duplalemezes, eredeti képarányú, dts 6.1 hangú változat, szemben az itthoni 2.0 angol/magyar-ral, és a durván csonkított képpel (ez a film még igencsak Panavision 2.35:1-ben készült, 1980-ban még szó nem volt Super 35 formátumról, ahol lehet open matte-olni). Igaz, hogy 8000.-be fájt, de megérte. Csak a szinkron hiánya fájó, dehát valamit valamiért...

Megint nem a Bufi nevében beszélek, csak hangosan gondolkodom. A Fűrész V. is csak egy független film, amit valószínűleg nem közvetlenül a gyártótól vásárol a Bufi, hanem egy független filmeket csomagban értékesítő cégtől. Nem azért, mert így olcsóbb, hanem azért, mert vagy így lehet kapni, vagy sehogy. A független stúdióknak is az az érdekük, hogy minél nagyobb piacokra tudják garantáltan eladni a filmjeiket, és ha van egy cég, amelyik hajlandó fél Európára megvenni a jogokat, akkor még szép, hogy eladják neki, és nem kezdenek el egyenként tárgyalgatni olyan kis országokkal, mint a miénk - erre emberük sincs.
A független stúdió pedig lehet, hogy rögtön ad a filmhez néhány werket, vagy kommentárt, vagy előzeteseket, amit az európai jogokat megvásárló cég tovább adhat azoknak, akik az egyes országokban vettek tőlük csomagot. A Bufi meg gondolom örül, ha kap extrákat és rápakolja a lemezekre, mert miért ne tenné. Ez már régóta nem arról szól, hogy ezzel plusz vásárlókat szeretnének szerezni, szerintem ezt már lelkesedésből csinálják.
Az tényleg gáz, hogy nem pontosak a speckók mostanában (mi sem tudtunk az új kiadványok DTS hangsávjairól), de ez annak tudható be, hogy a kiadónál egyre kevesebben dolgoznak, egyre kevesebb energia jut ilyen dolgokra - ami persze annak a következénye, hogy a DVD-piac már nem a régi, és 990-es meg 1990-es árakkal (és 25%-os áfá-val) nem lehet ugyanúgy működtetni egy céget, mint mondjuk 3 évvel ezelőtt, amikor sorra jöttek a mai napig mintaértékű BuFi kiadványok, előre tudható, pontosan megadott specifikációkkal.
Az 1490-es Fűrésznél előfordulhat, hogy a Tesco vállalta be ennyiért, akár saját buktára, vagy egyszerűen a nagyobb kutya b. elvét alkalmazták, az 590-es filmeknél pedig mi vagyunk a ludasak. Van ilyen ajánlott ár, a baj csak az, hogy nekünk nincs a kínálatunkban mellette 100% árréssel kínai bögre, meg kerti kapa, az 590 Ft-ra belőtt kiadványokon elméletileg képződő kb. 70 forintos árrés pedig kb. a hatoda annak, amennyit mi egyetlen GLS-csomag feladásnál kompenzálásként benyelünk a szállítási díjnál (lefordítva: akkor nem vesztenénk és nem keresnénk semmit az ilyen 590-es kiadványoknál, ha egyszerre hatot venne mindenki egy csomagban).

Kiegészítés/korrekció az utolsó előtti bekezdéshez:

Ja, hogy mégis lehet máshogy is, máshonnan is Fűrész V-öt venni, mint egyenesen a Lions Gate-től, de ez a másik forrás csomagban adja, úgy, hogy ha vesz mellé még két leszbikus vámpírokat, meg három szart, akkor az összes együtt sokkal olcsóbb?

Mint a Cronenberg-féle Videodrome: Amerikában egyszerre kapható a puritánabb Universal-kiadás és a mindennel szépen felvértezett Criterion-kiadás. Többféle jogtulaj, többféle pénzesládika, csak ha a kiadó sorozatosan az olcsóbbik megoldást választja (nem rákényszerítik, nem "megvankötveakezemerastúdió...", hanem VÁLASZTJA a szart, akkor le lesz ám szarva a feje, a részemről biztosan.

Viszont akkor azt nem értem, miért rakja rá a Halloweenra meg az Árvaházra az extrákat?

Ha egy "úgyis mindegy, így kaptuk", csonka képarányú, akár csak 2.0-s eredeti hanggal bíró filmet dob ki, mely gyűjtőknek már nem való, turkálókba inkább, akkor minek rakja rá és fordítja le az extrákat? Melyek a turkálós vásárlóközönséget nem érdeklik, a gyűjtőket meg érdekelnék, csak a film paramétereit tekintve mégsem veszik meg.

És akkor belövi 1990.-re, ami mégsem annyira turkálós ár (már), és aki egy kicsit is járatos a filmtechnikai témában, az azt mondja, nem tud annyit a kiadvány, hogy kiadjak érte ennyi pénzt, inkább megveszem duplaennyiért külföldről, vagy ha nem annyira fontos a film, megveszem ezt 399.-ért a Tescóban, de csak annyiért.

Gondolhatnánk azt is, 1990.- Ft-ért hátha belefut valaki, és nem néz utána az eredeti specifikációknak, node a látatlanban belefutás, "bevállalás" nem az 1990.- Ft-os kategória sajátja, hanem a 990.- Ft-osé, és lejjebb.

Szóval olyan, mintha maga a kiadó sem tudná, hogy kinek is akarja eladni ezeket a silány selejtjeit, ráadásul a borító nem ritkán eltitkolja a magyar, vagy éppen az angol DTS hangot, melyért egy-egy gyűjtő mégis választhatná a magyar lemezt.

Rettenetesen rossz a marketing, ezt ezek után nem nehéz megállapítani.

És akkor visszajön az a probléma, hogy ami nálatok most 899, az a boltban 599, és ami 1990.- (a két utolsó Fűrész-film), az a boltban 1490.- Ft. Hát kösz.
De a multi biztos sokat rendel. Hát olyan sokat rendelt, hogy a Fűrész V-ből az utolsót hoztam el, és nincs olyan érzésem, hogy előttem háromszázötvenen vásároltak volna ebből a címből.

Úgy tudtam, a nagy stúdiók szabják meg, hogy melyik régióra milyen specikációkat adnak, vagy a film esetleges többféle vágásából melyik hova kerülhet.

De jelenleg nem hiszem, hogy egy Lions Gate, vagy Miramax vagy tököm tudja, lenne olyan helyzetben, hogy azt mondja, Magyarországra 1:1.78-ast adunk moziváltozattal, Amerikába pedig mehet a háromlemezes változat rendezői változattal, eredeti képaránnyal. Vagy már a független stúdiók is szarnak ránk?

Na és mi az, hogy egy Fűrész V-öt csak csomagban lehet megvenni? Nem Warner, nem Sony, nem Universal, hanem független. Akkor?

Ja, hogy mégis lehet máshogy is, mondjuk egyenesen a Lions Gate-től, de ha vesz mellé még két leszbikus vámpírokat, meg három szart, akkor az összes együtt sokkal olcsóbb?

Vagy már megint túl kellemetlenek a kérdéseim?

Azért ezeknél az "open matte" képarányoknál oldalról is veszik el ez-az-amaz. Laikusok számára nem szembetűnően, de engem veszettül zavar az ilyesmi...

Az Elrabolva DVD-tesztjénél van egy összehasonlítás, ott látható amiről beszélek. Meg eleve, ha moziban 2.35:1-nek szántak egy filmet, akkor én azt akarom otthoni körülmények között is látni.

A non-anamorf dologról meg ne is beszéljünk, az úgy undorító, ahogy van. Emiatt legalább 6 éve nem néztem újra David Lynch Dűnéjét DVD-n, 107 centin elég hülyén festene egy nagy fekete keretben kis csíkot bámulni.

A Dolog hálistennek elkerülte a letterbox kiadást, de nem sokon múlt...

A BuFi csak a Monk-nál verte ki nálam a biztosítékot, de creeper-nél nem :)

Azért azt is jegyezzük meg, hogy (ha jól tudom!) a BuFi "csonka képarányú" filmjei - azaz amiket a mozis 2.35:1 helyett 1.78:1 képaránnyal adnak ki - általában kibővített képarányt jelentenek, azaz nem veszik el a információ, hanem több alul-felül több kerül a képernyőre. Megértem, hogy valaki a rendező koncepciójához ragaszkodna, de valószínűleg a rendező mozis "koncepcióját" sokszor ugyanúgy a mozis szabányok, elvárások fomálják, mint ahogy a dvd-kiadásokét a tv-s formátum. Felesleges elvárni, hogy ugyanazt az arányt kapjuk otthon fél négyzetméteren, mint moziban húszon. Moziban, nagyvásznon így tudod jobban befogni a képet, otthon úgy. Én azt mondom, amíg nem veszik el képi információ, és nem kapunk kevesebbet, addig felesleges háborogni a tévére való optimalizáláson egy tévére való hordozó esetében. Amíg nincs az, hogy otthon mindenki projektoron nézi a dvd-ket, hanem tévén, addig be kell látni, hogy ez így működik. Ne mondja már nekem senki, hogy jobb a képernyő közepén egy vékony csíkot látni, mint egy nagyobb, a rendelkezésre álló "keretet" (azaz a képernyőt) joban kitöltő képet... mondom mégegyszer, az open matte képarány-módosításról beszélek, nem a valódi csonkolásról.
Engem inkább az zavar, ha vágnak a képből, vagy ha non-anamorf szélesvásznat kapok. Na az fos ügy.

Jártam én már fordítva is, a 16 utca című filmmel. Annó a lehúzott kópia 1.78:1-es volt. Meg sem néztem, töröltem azonnali hatállyal. Szerencsére az itthon kiadott változata az eredeti 2.35:1-et tartalmazza, ott is van a polcon... :)))

Én rühellem a csonkolt képű butított kiadványokat (nem csak BuFi-nál). Ha már megveszem, akkor elvárnám a normális minőséget a pénzemért, mikor ha letöltöm INGYEN, akkor normális képarány köszön vissza...

Tudom... sajnos. Ezért reménytelen a helyzet. Marad a nyelvtanulás, és a defektes itthoni kiadások külföldi megvétele, normális paraméterekkel. Bár angol felirattal már jól megértem a filmeket. :)

Belőletek (belőlünk) jó, ha néhány 100 van az országban, sajnos.

Viszont az is hozzátartozik, hogy a csokított / módosított képarányú filmeket így még azok sem veszik meg, akiket érdekelne az alkotás maga. Legalábbis a keményvonalas filmrajongók így látják, mint pl. jómagam.

Pont ezen ok miatt nincs meg pl. az Elrabolva, az Eltakarítónő, a Halálos közellenség 1-2, a Gettómilliomos (bár ez ha minden igaz, BD-n már eredeti képaránnyal jön), a Szállító 3, és még sorolhatnám...

Ez számomra is rejtély. Egy dolgot tudok elképzelni, mégpedig azt, hogy ezeket a filmeket a kiadók nem egyesével veszik, hanem csomagban. Szeretnék mondjuk megvenni a Remény rabjai magyarországi kiadási jogát, de a jog tulajdonosa csak csomagban, esetleg több száz más film jogával együtt adja csak el. A csomag ára tartalmazza a filmek jogait, és azt, hogy az adott pénzért cserébe milyen anyagokat biztosít a külföldi jogtulajdonos a magyar kiadónak. A több száz film egy jelentős része általában olyan, hogy gazdaságosabb nem kiadni, vannak húzó-címek (amelyekért érdemes volt megvenni a csomagot) és vannak eladható, de nem kiemelkedő címek, amelyeket azért megéri kiadni. Viszont a hazai független forgalmazó csak hozott anyagból dolgozhat, azt a transzfert, azokat a borítóterveket, azokat az extrákat használhatja, amelyeket kapott a külföldi jogtulajdonostól. Ha ők nem eredeti képarányú transzfert adnak, akkor a kiadó két dolgot tehet: kiadja így, vagy megkérdezi, hogy kaphatna-e eredeti képarányú transzfert. Sajnos a független filmek jogait csomagban eladó cégek már eleve közvetítők, akik felvásárolták sok független film jogait, így az esetek nagy részében nekik sincs eredeti képarányú transzfer, mert ők is a TV-re optimalizált változatot kapták/vették - a legtöbb tévé ugyanis az 1.78:1-es (16:9)-es képarányú filmeket favorizálja, a jogtulajdonosok pedig szeretnék a tévéknek is könnyen tovább passzolni a filmeket. Persze előfordulhat, hogy van eredeti transzfer is (a független kiadóknál ez a ritkább eset), de mivel erről nem volt szó a szerződésben, ezért plusz pénzt (százezres nagyságrendről van szó) kérnek, akárcsak minden újabb extráért, hangsávért, stb.
4-5000 forintos kiadványok esetében néhány tízezres eladás mellett ez kigazdálkodható, de ha a piacra már eleve csak 1.990-es, vagy 990-es árponton van esélye egy filmnek, akár százezer forint plusz kiadás is csak akkor éri meg a kiadónak, ha legalább néhány ezer példánnyal megdobja ez a kiadás a film várható eladását - ami valószínűleg nem történne meg.

Ennek kapcsán most már megkérdezem:

Származik bármilyen előnye egy kiadónak abból, hogy csonkolt képet rak a DVD-re? Nekik hoz hasznot, ha más képaránnyal kerül a lemezre, mint a moziban, vagy ahogy "kéne"? Olcsóbb így, kevesebbet kell vele dolgozni, erre áll fel nekik, vagy a közöny munkálkodik bennük? Ki van adva, hogy a 16:9 az mondjuk 50%-kal többe kerül, mint a 4:3? Vagy a képernyő különböző részein levő "széles fekete csíkok" izgatják fel őket?

Komoly a kérdés, mert nem tudom. Csak azt látom, hogy ha megjelenik egy film, akkor a kommentek 20%-a a képarányról szól. Van itt szakavatott, aki segítene?

Ízlések és pofonok, de ugyanez a játék megy ott is...

Az a rohadt nagy szerencse, hogy a nagy stúdiók nem csonkítanak bele a képarányba (egyelőre, de remélem ez így is marad)...

Azon filmek közül szerintem egy sem esik az érdeklődési körömbe.