Én magam is a "szinkron nem létkérdés" táborba tartozok. Sorozatok esetében vannak nagyon kellemetlen hangválasztások, akiket aztán évekig el kell viselni, míg például a Star Trek esetében szerintem a sorozatok szinkronjai jól sikerültek, de nem egyszer, főleg az Enterprise esetében, eléggé érdekes fordítások születtek. De pl. A Gyűrűk Urát sem tudnám elképzelni a szinkron nélkül, az utánozhatatlan, s sajnos már pótolhatatlan (Selmeczi Roland, Szakácsi Sándor). S még ott van az is, hogy megszokjuk, hogy egy színésznek állandó a magyar hangja, s mégis, időnként egyes filmekben teljes más lesz a magyar hangja, s ritkán tudok elvonatkoztatni attól, hogy "jé, ez a hang nem illik hozzá". Nem láttam a Hellboy 2-őt, de pl. Reviczky nélkül nem tudom elképzelni Pirost. Vagy, önző példa, Szakácsi Sándor... Az ő orgánuma nélkül én már nem tudok megnézni Kevin Costner filmet, pedig azóta már készült filmje, s nem éreztem késztetést megnézni.
Legtöbbször azért felirattal s magyar hanggal is megnézek egy filmet, s utána dől, melyiknél maradok. De például én már a Lost 2. évadánál átnyergeltem az angolra, s meghallgatni sem tudom 5 percre sem a magyar szinkront, amire előtte azt mondtam, egész kellemes. S mennyi olyan film van, ami kinnt kapható felirattal, idehaza nem, vagy amin ugyan nem vagyunk, de ha nem ragaszkodnánk a felirathoz, régen behozhatták volna már ezeket a filmeket. Szóval, részemről, egyértelműen strigula az eredeti hang + magyar felirathoz. Annyi megjegyzéssel, hogy csak az angolul beszélő filmeket szoktam így megnézni, német, spanyol, vagy francia ajkú filmnél ha lehet, szinkronnal nézelődök :)