FILMZENE

Jesszus atyám :)))) nekem kazettán csak Rapülők meg Rednex volt akkor még azt se tudtam merre van előre :)) Nagggyon durván jók a képek!!!!!!

Valóban. Elég nehéz lenne überelni a Falu (és saját) dallamait, de Howardnak majdnem még ez is megy. Hallgasd csak meg a Lány a vízben, Az Utolsó Léghajlító, vagy újabb szerzeményei közül a Hófehér és a Vadászt.

Közben újabb képek kívánkoznak ki:) Beszéltünk már itt kazettákról, úgyhogy jöjjön egy pár azokból az időkből, mikor az egyetlen beszerzett filmzenei CD után sötét fellegek jelentek meg a pénztárcám felett, rajongani viszont nem szűntem meg a filmzenék irányába, így maradt a kazetta :)

Congo - Jerry Goldsmith
Itt pl. a kezdő "Spirit of Africa" c. tracknél nagyon szeretem, ahogy az afrikai kórus átmegy a főtéma nyitányába.





Spirit of Africa
http://www.youtube.com/watch?v=soC1H7P0UAA


End of Days
Máig egyik legkedvesebb válogatásalbumom tele olyan borongós, és zúzós dalokkal, mint a Superbeast Rob Zombietól, a Poison a Prodigy-től, az Oh My God a Guns N Roses-tól, a Camel Song a Korn-tól, vagy a So Long Everlast-től.






Mission Impossible






Trevor Jones & Randy Edelman - Az Utolsó Mohikán
Totál ismeretlen filmzene, mely nem lett világszerte sláger, és az eladási csúcsokat sem döntötte meg.






Songs in the key of X
Olyan fenemód jó kis nótákkal, mint a Foo Fighters Down in the Park, Screamin  Jay Hawkins-tól a Frenzy, Rob Zombie és Alice Cooper közös dala a Hands of Death, Nick Cave-től a Red Right Hand. Bomba lemez, ráadásul az artwork is szuper.






Vangelis - 1492
A Hankmoody mjúzik kiadó saját kiadványa.

Fúúúúúúúúú ne is mondd, imádom a The Village zenéjét, a The Gravel Road a mai napig büntet, valami csodaszép!!!

Legalábbis egy-két karika pilóta-keksz majdnem legördült a gyártósorról;) Amúgy az Unbreakable-t szokás Newton Howard kevésbé sikerültebb munkái közé sorolni és habár igaz, hogy nem egy The Village (ami egyszeri és majdnem megismételhetetlenül szép), de szerintem egyáltalán nem kell szégyenkeznie. Remélem, tetszeni fog neked is.

:))) Nem kell megjátszani magad, valld be, hogy befostál :) A számot azért otthon meghallgatom, felcsigáztál!

Érdekes gondolatok. Nekem mondjuk depi ide-oda, a Shutter Island scoreja szinte bármikor hallgatható. A Symphony No.3-Passacaglia pl. olyan módon megalapozta a mozi hangulatát, úgy odabaszott, hogy még a tyúkszemem is libabőrös lett.

Ja, közben én is rakok még fel képeket:

Sebezhetetlen






Erről az albumról nagy kedvenc többek közt a The Orange Man, a film eleji Visions és a befejező Mr. Glass. Egyszer az album hallgatása közben súlyzóztam (Ooh,yeah!) és pont az Orange Man pörgött, mikor már annyira elfáradtam, hogy a nyelvem lógott, folyt rólam a víz és égett a karom, de még egy sorozatot meg kellett csinálnom. Hatalmas erőfeszítések közepette emeltem meg a súlyzót, és ekkor érkezett el a dal a csúcsponthoz, ami olyan kb. 1 percnél kezdődik. Hát, gyerekek, azt hittem befosok a röhögéstől annyira kemény volt a jelenet :)

The Orange Man
http://www.youtube.com/watch?v=QqXjr46CZVw

THIS Bitter Earth, elnézést...

Ne haragudj, akkor beszúrom a kedvedért az utolsó sort, amit direkt hagytam ki Grétsy Laci bácsi kedvéért:

"Nem tudom ki a faszom volt az aki megálmondta a The Bitter Earth/On The Nature Of Daylight számok házasságát, de beteg elme az biztos"

Persze ez még mindig nem én vagyok, de néha én is az öregedés jelét mutatom, na :D Majd még lehet írok néha ilyeneket, ha nagyon unatkozom...

Nekem erről a filmről elsőre Ben Kingsley tágra nyílt szemekkel fájdalmasan lemondó tekintete ugrik be az utolsó képekből. Amúgy ez volt talán az utolsó fapados DVD, melyet a megjelenéskor azonnal megvettem három rugóért, mert rögtön látni akartam újra. Aztán a tervezett estén inkább berúgtam, majd akkor került már elő a lemez, mire egy ezresért kínálták. De így is bőven megért a befektetés.
Jaj, elnézést az offért, de tényleg. :)

Ez de jó már. Mondjuk kiábrándító ez a szofisztikált stílus :) de tökre tetszik, hogy valaki egy soundtrack cd-t is ilyen szépen kis tud vesézni. :)

Köszi a kivesézést, a filmet egyszer láttam még moziban, s most, hogy rákerestem a zenéjére, már tudom, hogy a muzsika is belejátszott abba, hogy azóta sem vettem elő. Valami iszonyat depresszió árad belőle, ami persze lehet szép hatású is, ha mondjuk egy őszi táj képsorainak montázsa alá vágják be, vagy elhunyt szerettünk emlékalbumához használjuk fel. Főzéshez, kocogáshoz, tengerparti autóvezetéshez biztos valami mást hallgatnék. :) Az On The Nature Of Daylight és az őt felhasználó This Bitter Earth kedvesen lehangoló fájdalom, ám mondjuk a Symphony No.3 Passacaglia - Allegro Moderato hallgatása közben magukat sírukból kikaparó hullák, éles késsel éjjeli függöny mögött megbúvó gyilkosok és világvégét hozó tüzes meteorok képe sejlett fel előttem. Szóval nem slágergyanús. :)

Oké, legyen akkor ez a kép, ha megy...

http://kepfeltoltes.hu/131025/timthumb.jpg_www.kepfeltoltes.hu_.png

Nagy nehezen nekikezdtem a Shutter Island dupla cd-jének. Már pár éve itthon tengődik, de csak bele-bele hallgattam, mivel a filmhez hasonlóan ez is rohadtul borúsra sikeredett.

Scorsese ugye ritkán használ zeneszerzőt (hirtelen az Aviátor (Shore), A Taxisofőr (Herrmann), A rettegés foka (Bernstein) és A tégla (Shore) jut csak eszembe), legalábbis sok filmjében jellemzően csak válogatás zenék vannak jelen. Nos, hogy ezt milyen zenei producer (vagy mi a makk a neve) állítja össze én nem tudom, de szinte kivétel nélkül zseniális mindegyik.  Jelen példám még ezekből is kiemelkedik, sok komolyzenei alkotással a lemezeken. Valami elképesztően erősen megidézi a filmet például a kicsit főtémaként is szolgáló On The Nature Of Daylight, vagy rögtön a 2. szám, ami erős hegedűszólóval indít (viccesen néha még Zimmer-féle hajókürtnek is hihetnénk, hisz talán a film elején szól mikor mennek a szigetre). De persze itt is megtalálható egy Cry című Johnnie Ray szám (nyugi, fingom nincs kicsoda), visszaidézendő a kort, vagy az örök klasszikus Wheel Of Fortune ami tucat filmben elhangzott már kb... (példának okáért ott az általam nem igazán csípett L.A. Confidental) De akinek a cím nem mond semmit, talán az is felismeri majd hallgatáskor.

A második cd érdekesen indul, az első szám valami hihetetlen fura. Van benne valami emelkedettség, valami, amitől az ember úgy érzi, hogy ez a lemez könnyedebb lesz, megváltást hoz, de a harmadik, Brian Eno szám végleg lesöpri ezt az érzést az asztalról. Visszaomlunk a depresszióba, mint a beteg, mikor halál előtt egy picit jobban lesz, majd váratlanul végzetesen romlik az állapota. Nem jó érzés na. A második cd-n mintha rövidebbek lennének a számok (az elsőn becsúszik 1-2 10 perc feletti), de semmivel se kevesebb mint az egyes lemez. Vannak itt korabeli betétdalok, zörejekkel teli számok, de egyikben sincs túl sok vidámság.

Az utolsó számról külön említést szeretnék tenni. A már fent említett On The Nature Of Daylight című remek alá beillesztettek egy Dinah Washtington (az ő dala szólt anno a Pickwick reklámban - What A Difference A Day Makes című számot ugye...). Szóval fogtak egy kellemesen (...) hangzó és egyébként zseniális számot This Bitter Earth címmel és olyan csodálatosan, kifogástalanul gyúrták össze a két alkotást, hogy kétség nem férhet hozzá, ezt a lemezt is kell és itt is akarjuk befejezni. Nincs feloldás, nincs megoldás csak a keserű valóság.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet.

A vinyl szétnyitható, de csak az egyik felében van lemez, a másikban egy kihajtogatható poszteren vannak ugyanazok a képek, mint a tiédnek a fotóalbumában.
A Running Man zenéjére nem nagyon emlékszem, most rákerestem, a szvit tetszik!

Igaz! milyen unalmas is lenne, ha ugyanaz lenne meg mindkettőnknek!
Egyébként a kép nem az én példányomról készült, hanem a neten találtam, de pont ilyen az is, bár így hirtelen a 12 oldalas, mini fotó-albumra nem emlékszem, szerintem az nem volt benne. Valahol megvan, de most nem ásom elő.
A Running Man CD pedig az első CD-m volt (1991), kb. egy-másfél évig nem is tudtam min lejátszani.

A Jedi nekem vinylen és CD-n van meg, kazettám pont nincs belőle. Így alkotunk mi ketten egy nagy egészet! :)

Bizony! :)

Ez egyénként a Muppet-show első mozifilmje, amit hozzánk az akkor megszokott (lásd Star Wars) kétéves késéssel hoztak el. 1981 augusztusában láttam moziban, (fantáziadúsan "Muppet-show" volt a magyar cím) méghozzá a klasszikus magyar szinkronnal, ami azóta szőrén-szálán eltűnt.
Ebben a filmben mutatják meg, hogy hogyan alakult meg, hogyan jött létre a legendás társulat és máig ez a legeslegjobb Muppet movie! Jellemzően nálunk pont ez a film nem jelent meg ...
Az új, immár Disney-logós tákolmány csak hitvány utánzat, mely a két alapító tag, Jim Henson és Frank Oz nélkül csak olyan, mint amilyen egy Vitéz László bábfilm lenne Kemény Henrik nélkül. A bábok adottak, de akik életet lehelnek beléjük, azok kevesek a régi nagyokhoz képest, mind bábművészetileg, mind hangilag. Míg Jim Henson alakította többek között Brekit, addig Frank Oz keltette életre Miss Röfit és Topi mackót. Jellegzetes hangját mindenki ismerheti Yoda megszólaltatása által is. Amúgy őpolihisztorsága követte el rendezőként többek közöt a Rémségek kicsiny boltját, az Isten nem ver Bobbalt és A Riviéra vadorzóit is, színészkedett a Szerepcserében, a Superman III-ban és a csúnya, kopasz, szemüveges faszi a Blues Brothers fogdájában is ő volt. :)

Jim Henson és Frank Oz legvidámabb kettősei számomra ezek (mindkettő szerepel a belinkelt lemezen):

Jól néz ki az a kazetta! Még csak az új trilógia zenéjét láttam ebben a formában. Fú, a Running Man zenéjét nagyon szeretem. A főtéma szinti-orgonáját azóta sem tudom feledni :)

Első filmzeném egy kazetta volt:



az első (filmzene) CD-met pedig a Cinema első nyereményjátékán nyertem:

Ezen az albumon egyébként marhajó kis dalok vannak ám! Biztos vagyok benne, hogy megérte az árát :)

http://www.youtube.com/watch?v=jitbwLIQtoQ

Nekem a fenti képen látható lemez volt életem első filmzenéje. Vinyl LP-n vettem még 1981 szeptemberében egy vagyonért. :)

Now, let`s kill that fucking band! :)

Nagyon kedves vagy köszönöm :) Tarantino zenéim nekem is voltak zsákszámra, hátha, de valahogy nem az én világom, úgyhogy szép lassan leépítettem őket...

Purple Rain, neked gratulálok a szép gyűjteményhez és a kitartó gyűjtéshez! Az én kollekcióm sokkalta szerényebb ugyan, de azért igyekszem. Íme néhány szerzeményem:

Legelső filmzeném, ha jól emlékszem 1997-ből:











Ez pedig a világ egyik legjobb korongja:

The Tarantino Connection











Ezt a score-t a film topikjában már méltattam, szerintem Graeme Revell egyik legjobb munkája.

The Red Planet

Szerintem elbeszéltünk egymás mellett. Nem arra céloztam, hogy a Pacific Rim topikjában folyó dolgok feljogosítanak arra, hogy bármely más topikot szét lehessen barmolni, hanem ha ott elfér a témától elütő beszélgetés, akkor itt miért ne férne el?
Nem trollkodtuk szét a topikot, egyszerűen elkezdtünk beszélgetni az említett zenekarról, mert itt került szóba, és mert mindketten szeretjük. Most nehogy már ez ne férjen el itt. Ezzel nem vesszük el mástól a lehetőséget, hogy purple rain beszerzésére reagáljon, egyszerűen egy új thread-et indítottunk el.
Amúgy a purple rain-nek szánt hozzászólásom is humoros jellegű akart lenni, csupán nem basztam mögé egy rakat smiley-t.
Ha ezzel bárkiben is csalódottságot okoztam, ott a hiba nem az én készülékemben van.