A tavalyi érdektelenség után ebben az évben nem kívántam növelni a topikok számát egy "Golden Globe 2012" cíművel. Mi több, ebben az évben először nem is virrasztottam át az éjszakát, azért hogy élőben láthassam a ceremóniát. Még csak a jelöltek névsorát sem igazán jegyeztem meg, valahogy nem voltam ráhangolódva a dologra. Na nem az újsütetű Golden Globe fikázók vették el a kedvem, azt eddig is magam döntöttem el, hogy mit tartok érdekesnek és értékesnek, nem pedig mások okossága befolyásolt, egyszerűen csak most így alakult. Így aztán háromnegyed nappal később felvételről néztem meg a műsort, addig nem kattintottam olyan helyre, ahol spoilerbe ütközhettem volna.
Azt kell mondjam, hogy nagyon elégedett vagyok a végeredménnyel! Örülök, hogy a kedvenceim, s az adás alatt szimpatikussá válók közül mindenki nyert, s annak is örülök, hogy akiket nem bírok, azok meg nem nyertek. Végül is a második örömöm az elsőből következik, tehát a káröröm csak melléktermék.
Kate Winslet, Madonna, Tintin kalandjai-Spielberg, Scorsese, Meryl Streep, Matt LeBlanc, Jessica Lange győzelmének örülök leginkább, nekik szorítottam is, míg ment a felvétel.
Kate Winslet korának egyik legintelligensebb, legképzettebb színésznője, aki méltán tart ott, ahol. Biztos vagyok benne, hogy ennél még sokkal több elismerés fogja érni pályája során. Madonna díjának is nagyon örülök, abból a mezőnyből simán megérdemelte a szobrot. Akinek meg felkarproblémái vannak vele kapcsolatban, javaslom "szuperszexi" Jolie tanulmányozását, aki egyébként ezen a gálán messze a legmúmiább külsőt hozta. Jessica Lange arcát régen nem láttam, ez is újabb bizonyíték arra, hogy manapság mennyire nem rúgnak labdába a középkor felső érájába tartozó sztárok. Viszont tetszett, hogy kicsit sem zavarják őt a ráncok, az inak, s hogy a vele egykorú dívák csillogó szemmel tapsolták, halgatták őt. Meryl Streep hozzá képest rutinosan hozta a formáját, látszik, hogy neki nagyobb gyakorlata van díjkiosztón viselkedésben. Kis létszámú prémiumkategória tagjaként ebben is profi. Scorsese díjának is örülök, már várom a Hugót, és becsülöm az öreget, amiért volt mersze kipróbálni magát a 3D világában. Jól tette! A rendezők legnagyobbjai egy remek újítási lehetőséget látnak a plusz dimenzióban aminek meghódítása mindegyikük számára egy érdekes, embert próbáló feladat! (Na persze ezt is le lehet kommunikálni máshogyan, de a károgók szálljanak a fagyos faágakra.) Hiába, Hollywood fenegyerekei nem akármilyen fickók, mondjanak rájuk bármi rosszat az irigyeik, nagy koponyák ők mindannyian!
Matt LeBlanc ősz halántékán rökönyödtem meg leginkább. Na nem mintha nem állna jól neki, csak nekem ő mindig egy örök kölyök marad. Kicsit fura volt Holl Nándor hiánya.
A Tintin kalandjai okozta számomra a legnagyobb élményt a tavalyi animációs filmek közül, így egyértelmű, hogy neki drukkoltam, s örültem, hogy Steven Spielberg, aki a világ egyik legzseniálisabb rendezője, ismét elismerést kap egy remek munkájáért. Már nagyon várom a War Horse című filmjét is.
A "menet közben lett szimpi" kategóriába meg természetesen a The Artist című művet és alkotóit sorolom. Még tavaly valamikor láttam egy klipet a Yahoo főoldalán, meg se néztem, mi van köré írva, csak a fekete-fehér mozgó világ varázsolt el. Kicsit csodálkoztam is, hogy milyen jó minőségű anyag maradt fenn erről a majd százéves filmről, aztán lapoztam is tovább. Pár héttel később derült ki számomra, hogy ez a fim új, s hogy a díjszezon sikervárományosa. Azóta követem sorsát, s jólesően nyugtáztam, hogy más fontos embereknek is tetszik! Így van ez jól.
Szóval teljesen lazára vettem az idei Aranyglóbusz témát s talán ez a görcsmentesség, ez a félig nem törődöm hozzáállás (semmi listakinyomtatás, karikázás, jegyzetelgetés, csak szimpla tévénézés) segített hozzá ahhoz, hogy a szokásosnál sokkal jobban élvezzem a látottakat.
Soha rosszabbat!