"Ha jól tudom, King nagyon dühös lett, hogy Kubrick nem másolja át szó szerint a könyvét a filmvászonra, ezért csináltatott egy saját feldolgozást, amely bár a lehető legszöveghűbb, mégis mint film messze alulmarad Kubrick mesterművétől."
Nem egészen így volt. King sosem tiltakozott, ha könyvei cselekményén változtatnak az adaptálók (pl. Misery); a gond épp az volt, hogy Kubrick semmit sem hagyott abból, ami "a soraim között van". Csupán az alapszituáció, néhány epizód és a nevek - vagyis tartalmi elemek - származnak Kingtöl, az eredeti könyv hangulatából, érzelmi töltéséböl, strukturájából, szimbólumaiból, a szereplök jelleméböl, és egyáltalán Stephen Kingböl az ég világon semmi sem maradt. Az író rajongói - és egyes kritikusok - joggal tették fel a kérdést, hogy mi szüksége van Kubricknak egy olyan könyvre, amit láthatóan nem akar megfilmesíteni. A Kingröl szóló irodalom ezért Kubrick s Shining címen emlegeti a müvet.
King több írásában is elismerte, hogy Kubrick jó filmet csinált, de olyat, amelyhez neki semmi köze. (A rendezö egyébként kezdetben állítólag ragaszkodni akart a könyhöz, majd ettöl a szándékától magyarázat nélkül elállt.) Érdemes megfigyelni Jack Nicholson csodás alakítását: egyetlen mozdulata sincs, amely közös lenne a könyv Jack Torrance-ával.
Azóta filmkritikusi közhely a nagy müvész és a bestselleríró találkozása - lásd pl. Janisch Attila borzalmas Kubrick-írásait -, hogy ti. King egy szót sem értett Kubrick képeiböl, a rendezö meg nem akart egyszerü horrort készíteni. Az igazság az, hogy a két münek gyakorlatilag nincs köze egymáshoz.
A filmet különben nem szerette a korabeli kritika.
King - bár nálunk divat egyszerü ponyvaszerzönek tekinteni - egyáltalán nem tartozik a könnyen megfilmesíthetö írók közé. Megkockáztatom, hogy a legjobb feldolgozások - ezek szerintem a Carrie, a Cujo, a Kedvencek temetöje és a Dolores Claiborne - készítöi nagyon is figyelmesen olvasták az eredeti müveket. Persze ellenpélda is van: a Firestarter cselekménye szöveghü, de mégis keveset öriz meg a könyvböl.
