Fiatal felnőtt korától a negyvenes évei közepéig követhetjük nyomon Anna életét Hidas Judit történeteiben. Látjuk egyetemistának, szexuális identitásában bizonytalan fiatal lánynak, mintafeleségnek, meg nem értett és meg nem értő társnak, mintaanyának és gyermekeitől majd’ megőrülő lestrapált nőnek, művészi ambíciótól fűtött fotósnak és középszerű vidéki lapnál gályázó fotóriporternek. A kirajzolódó életút azonban se nem a fejlődés, se nem a hanyatlás krónikája, hanem a mindig-ugyanazé: minden történet egy hurok, mely a vágyakozás, az álmodozás, a remény, a csalódás-megcsalatás vonalán vezet vissza ugyanoda, az újrakezdés homályos ígéretéhez.
Anna nem egyszer bosszantó és sziszüphoszi végeérhetetlenségében mégis nagyszabású hétköznapi küzdelmeinek elmesélésével Hidas Judit az önáltatás és az önkeresés egyszerre kritikus és empatikus krónikáját rajzolja meg, és egy olyan nagyon mai, középosztálybeli nőfigurát teremt meg, aki sokunknak lehet kényelmetlenül és szerethetően ismerős.
Gács Anna
