E kisregény hősnőjét, Margitot 1954-ben egy nyári hajnalon viszi el az ÁVÓ, és barátnőjével együtt vallatják és verik őket. El kell árulniuk, hol bújtatják Margit korábbi szerelmét, Gérecz Attilát, aki három nappal azelőtt az áradó Dunát átúszva szökött meg a váci börtönből, és akit egy ország karhatalma üldöz.
Hajnal Géza valós történetet mesél el, melynek szereplőire akkor bukkant, mikor az öttusabajnok-költő-szabadságharcos Gérecz Attila életét kutatta. Nagy szerelmének, Margitnak a sorsát nagykőrösi kamaszkorától kísérjük végig: elénk lépnek életének valódi, nevükön nevezett szereplői, de felbukkannak a korszakra jellemző tipikus, költött alakok is. A 20. század derekán cseperedő fiatalok sorsára rányomta bélyegét a háború, a vészkorszak, majd bolsevik diktatúra és a forradalmat követő megtorlás, többüknek egész életét derékba törve, megnyomorítva.
E fordulatos szerelmi történetből mégis süt az életigenlés, az ifjúság hite és szépsége - erőt véve a történelem sötét kapuin.
