A regény a szabad keleti néptörzsek mindennapi életét a történelmi és a földrajzi térbe helyezve vázolja fel. Mondanivalója elsősorban a mindennapi ember, a földből élő, az állatokat nevelő és gondozó családok, a nagycsalád életének bemutatása. Ugyanakkor a megélhetésért, az élelem megtermeléséért folytatott napi küzdelem mellett a regényben kibontakozik az emberi lélek is. Életünk teli van érzelmekkel, hittel, reménnyel, szeretettel és szerelemmel, ezek a korai középkorban élt embertársaink életének ugyanolyan fontos részét képezték, mint a ma élő emberek életében. Így a felvonuló szereplők egymás közti konfliktusai, hitvitái, érzelmi élete is megjelenik a történetben. A regény a Mura középső völgyében, a Dunántúlon, a Felvidéken, illetve az Erdélyben élő emberek kapcsolatát, nyelviségét, küzdelmeit kapcsolja egybe, s helyezi a megtörtént valóságba. Így a cselekmény a római kor végén indul, átível a hun és avar korszakon, majd a feudális magyar állam kezdeti kiépülésének idején zárul.
