Gyalui Farkas eddig kéziratban maradt emlékirata az erdélyi história, közművelődés, politika-, társadalom- és irodalomtörténet szempontjából is nagyon érzékeny időszakát eleveníti meg. Még mindig nem tudunk eleget az első világháború körüli, a trianoni békekötés előtti és utáni évekről. Háromkötetesre tervezett emlékiratának talán legizgalmasabb második része maradt fenn. Eltűnt vagy lappang az 1914 előtti, a monarchia időszakát, a boldog békeidőket és az 1921 utáni, a királyi Románia teljes berendezkedését bemutató rész. Az emlékiratban felelevenedik az első világháborút megelőző időszak, kitörése, a hadüzenet, az érintett országok egymással szembeálló szövetségekbe tömörülése. A történelmi léptékű események rendre követték egymást, az 1916-os román betörés, a könyvtári unikumok menekítése, a forradalmak, Kolozsvár román megszállása, az egyetem és a könyvtár elfoglalása, a román király és királyné látogatása, a közalkalmazottak megkövetelt hűségesküje. Az egyéni életsorsok középpontban a krónikással, Gyalui Farkassal beillesztve a nagy egészbe, az Egyetemi Könyvtár mindennapos küzdelmei közepette a kolozsvári magyarság históriájába. (Sas Péter)