Az államszocializmus jogfejlődésének, a jogalkotás társadalmi-politikai hátterének elemzése hiányos és gyakran leegyszerűsítő, holott az évtizedek során jelentős változások befolyásolták a jogrendszer tartalmát, a politika és a jogi szabályozás kapcsolatát.
A tanulmányok a korszak jogalkotásának folyamatából hat olyan törvény keletkezését, megalkotásának politikai környezetét vizsgálják, amelyek társadalmi hatásuk alapján kiemelkedő jelentőségűek voltak. Emellett jól példázzák, hogy milyen változások mentek végbe a jog és a politika viszonyában a vizsgált időszakban.
Az elemzések abból indulnak ki, hogy a szocialista jogrendszer vizsgálatában nem elegendő a normatív alapú megközelítés, de elengedhetetlen a politikai környezet, a szakmai-tudományos álláspontok és a politika kölcsönhatásának vizsgálata. A korszak törvényalkotásának nyomon követéséből olyan következtetések is levonhatók, amelyek a megváltozott társadalmi viszonyok közepette a mára is igazak: a jogalkotás teljes átpolitizálása, a jog mindenhatóságába vetett hit zsákutca; a politikai voluntarizmus lerontja a jog funkcióinak érvényesülését; és a politikai hatalom önkorlátozása mellett jogalkotásban elsőrendű szerepe van a jogtudománynak, amelynek a szakmai racionalitás alapján kell befolyásolnia a politikai törekvéseket.
