Ez a regény hozta meg Herczeg Ferenc első komolyabb irodalmi elismerését.
A regény középpontjában Kun Attila mérnök áll, akinek nevét szerte Európában ismerik. Afrikai tartózkodása után visszatér szülőfalujába, hogy fölfedező útjáról könyvet írjon, és kutatásainak eredményeit megismertesse a tudósvilággal. Ebben azonban megakadályozza férfiúi vére és a szerelmi viszonyaiban megmutatkozó döntésképtelensége. Más téren viszont pompás karriert csinál: bejut magas rangú arisztokrata családokba, országgyűlési képviselő lesz, lapot szerkeszt, még a miniszteri széket is megcélozza. Úgy tűnik, hogy Kun Attilának minden sikerül, de mégsem: a nőkkel szembeni határozatlansága, örökös ingadozása más irányú fordulatot hoz az életében, a sikeres férfi élete lejtmenetbe kerül.
A cselekménydús történet, az elbeszélés pergő mente, a könnyed párbeszédek, az érzelemmel és értelemmel bővelkedő szereplők kirajzolják előttünk, hogy a fiatal író biztos a dolgában, meglepően határozottan forgatja tollát.
