Hénok apokalipszise egy Kr. e. II. század elején keletkezett, nem kanonizált írás, amely csak görög és etióp változatban maradt fenn. Közvetlenül kapcsolódik a Bibliához, a Mózes I. könyvének 6. részében leírtakhoz. A mű beszámol arról, hogy Isten teremtményei, a Felvigyázók leszállnak a földre, megkívánják az emberek lányait, és gyermekeket nemzenek velük, majd az asszonyokat titkos tudásra tanítják. Ezután elszaporodik a bűn és a gonoszság, így az Úr elhatározza, hogy özönvízzel pusztítja el a földi életet. Hénok személyesen jár Istennél, hogy a bukott angyalok érdekében szóljon, ám az Úr nem tesz le a büntetésről. Angyalai segítségével megmutatja Hénoknak a túlvilágot, kik hogyan fognak bűnhődni vagy felmagasztosulni az utolsó ítéletkor, és látni engedi neki az Ember Fiát. Az ítélet beteljesedik, ami után egyedül a feddhetetlen Noé menekül meg.
A mű Hamvas Béla fordításában és előszavával kerül az olvasók kezébe.
