Hétfőnként masszőr jön, a motoros futárunk nővére Sülysápról. Fejpénzt kap. Múlt pénteken háziorvost hívtunk, aki arról tartott előadást, mennyire káros az ülőmunka, felhívta a figyelmünket, hogy a mobiltelefon rákkeltő sugarakkal bombázza az agyat, ezért igyunk sok folyadékot és együnk meg mindent, ami zöld. Azóta kibővült a menzás kínálat: az oldalas mellé lehet párolt zöldséget is kérni. Kiépült egy egészségsarok a büfében: teljes kiőrlésű csokis kekszet és bio dobostortát kínálnak.
"Kovács Emese kisregénye tulajdonképpen bridzsitdzsonszkodás. Egy harmincas lány szakítása, egyedül vergődése, lassú magára találása. Egy multialkalmazott szingli nő viszontagságai a zord élet hullámai közt. Nincs ebben semmi érdekes, megírták már százszor, de lehet, hogy százegyszer. De ez a novellákból építkező pici könyv mégis más. És ami mássá teszi, az a hangja. Gügyögés helyett cinikusan bájos. Olcsó szívszorítás helyett nőiesen pimasz. Műkönnyek helyett úrilányosan önironikus. Néha csajosan könnyed, olykor kíméletlenül kőkemény, máskor arcpirítóan gúnyos vagy szívbizsergetően szomorú. De mindig őszinte, szórakoztató és humoros. Szóval keserédes. Mint az igazi csokoládé!" (Cserna-Szabó András)
