Vita Sándor, aki 1926 után Erdélybe hazatérve több irányú közéleti szerepet vállalt, 1944-ben történt letartóztatásáig bátyjának, Zsigmondnak írt leveleiben véleményt mond az időszerű - a politikát és a művelődési életet illető - kérdésekről. Szabadulása után Budapestre emigrál, innen írt levelei már visszafogottabbak, de elemzései, észrevételei helytállóak, s e minőségükben fontos forrásul szolgálnak a kor eseményeinek megismeréséhez.
