"Ebben a könyvben olyan témát vizsgáltam, amely egyrészt nagyon kézenfekvő a kérdésfelvetések formájában, másrészt nagyon összetett és bonyolult a lehetséges válaszokat tekintve. Mit láthattak reformkori költőink az őket körülvevő valóságból: tárgyakból, fényekből, emberekből, képekből? Miként formálták ezt a sok vizuális tapasztalatot verssé? Milyen lehet a viszony ezen két érzékelési és kifejezési tartomány, a látvány és a szóban megformált világ között? Ez a kutatási irány - talán éppen azért, mert nehéz pontos és célirányos válaszokat adni - még nem bevett nálunk, s ez a kötet is inkább kezdő, kérdésfelvető próbálkozás. De bízom abban, hogy a több tudomány területet és többféle vizsgálati módszert felölelő próbálkozás idővel átfogó, komoly eredményekre vezethet majd. Akár az irodalomtörténet bizonyos területeinek átértelmezését is magával vonhatja."
